Pintér Péter2012. március 05.

Januárban megkezdődött az új szezon. Mivel az idő elég enyhe maradt tudtam, hogy horgászni kell! Az engedély beszerzése után rögtön az első hétvégére pecát terveztem. Ilyenkor nem érdekel a nagy halak üldözése. Boldogan elszórakozok akár apró halakkal is, a lényeg, az, hogy a vízparton lehessek.

Mindenképpen pergetni akartam, de csak az UL. verzió tűnt vonzónak. Inkább fogok egy pár darab apróságot kis csalikkal, mint semmit nagyobbakkal. Mivel minden alkalommal csak egy pár órás szabadidővel számolhattam, nem is mentem túl messzire, csak a tőlünk pár kilométerre található patakra. Így aztán, a pergető táskámba is, csak az apró plasztik csalik és az aprócska wobblereim kerültek be. Egyetlen botot vittem a 240-es ET. Perch Blade pálcikámat, amire egy Ryobi Arctica 2000 került.


Város menti kis vadon


Kimondottan kellemes napsütéses időben érkeztem a patakhoz. A vízállás is tökéletesnek tűnt. Sügérfogás reményében egy nagyon egyszerű UL. drop shot szerkót állítottam össze. A szerelékem lényege, hogy egészen finom 0,16-os átmérőjű előkezsinórral van elkészítve. A horgom egy 12-es méretű keszegező, ami egy nagyon rövid oldalágra van megkötve, a műcsali pedig a legkisebb 2,5cm-es Mann’s twister. Így a legóvatosabban táplálkozó sügért is meg tudom fogni, sőt akár más, elvileg békés halat is. Jól kezdődött a napom, az első dobásomra már volt is jelentkező. Átlagos méretű sügér kapta el a kis plasztikot. Ha egyet sikerül akasztanom az jó jel, mert ilyenkor télen nagyobb rajokban járnak, van esély rá, hogy társa is legyen a kifogott példánynak. Most sem volt ez másképpen, egyik apróság jött a másik után. Az első helyről nyolc darab csíkos apróság jött ki. Mentem a következő kis lyukhoz, ahol a sikerszéria folytatódott. Minden hely adott szinte halat, ahol valami vízbe lógó faág, vagy gyökér, vagy maga a vízben álló fa megfogta a vizet, és mögötte kis csendes forgó képződött. A lábam alól jöttek sokszor a kis csíkosok.


Szép sügér


A kedvenc gumik


A halak számára láthatatlan előkezsinór


Miközben mentem egyik helyről a másikra egy ismerős horgásszal találkoztam. Kicsit beszélgettünk. Akkor elhangzott egy olyan mondat, ami miatt aztán más lett kicsit napom vége, mint ahogy azt eredetileg terveztem. „Hol lehetnek domolykók?” Ezen én is elgondolkodtam, mert itt szoktak telelni. Vajon tényleg itt vannak, csak ennyire óvatosak? Közben elfogytak a horgászhelyek, így a közeli vasúti hídon átmentem a másik oldalára a pataknak. Itt is próbálgattam az apró lyukakat, szedegettem is sűrűn a sügereket, de a domolykós gondolat nem hagyott békén. Vajon tényleg itt vannak? Ha itt vannak, van esélyem megfogni őket?

Bár a csíkos lovagok jól ettek, már vagy 40 darabnál jártam, ezek kérdések nem hagytak nyugodni. Közben az idő is ment, a nap egyre laposabban sütött be a fák közé. Ha választ akarok kérdéseimre, nincs idő várni! Egy mozdulattal levágtam a drop shot szerelékemet, és már kötöttem is fel egy házi készítésű, kis wobblert. Elsőként rövid dobásokkal kezdtem. A kis ivadékutánzat csábítóan riszálta magát, de nem volt rá jelentkező. Egyre hosszabbakat dobtam, de még mindig eredménytelenül. Taktikát változtatva bedobtam a kis fahalat, és hagytam, hogy a sodrás jó messzire levigye. Már vagy 30m-re járt tőlem, amikor megindítottam. Lassan, nagyon lassan vezettem magam felé. Talán egy métert jöhetett, amikor egy pillanatra megállítottam.

Újra elindítani már nem bírtam, mert egy iszonyatos rávágást kaptam. A következő pillanatban a kis Perch Blade karikába hajlott a kezemben. Az orsóm féke is megszólalt egy pillanatra, pedig elég szigorúra volt beállítva. A halam beugrott a sodrásba, és annak erejét is kihasználva próbált védekezni. Ezt nem bántam, mert a part szélén ágak és gyökerek voltak a vízben, így legalább azoktól nem volt a zsinórom veszélyben. Nagyon messze volt tőlem, irányítani nem nagyon tudtam. Nem volt más választásom, kivártam, amíg a sodrásban kitombolja magát. Talán két perc is kellett hozzá, mire végre magam elé tudtam húzni. Volt még pár bágyadt próbálkozása, de már nem volt benne erő. Gyönyörű domolykó feküdt fel előttem a víz tetejére. Merítő nem volt nálam, így kézzel emeltem ki a zsákmányomat. A parton mértem 42cm. Mérleg nem volt nálam, de érezhetően bőven kiló feletti vaskos jószággal sikerült megküzdenem.


Gyönyörűséges domolykó


Pár fénykép után vissza is engedtem gyorsan. Még percekig szinte bénán, az élmények hatása alatt álltam a parton. Aztán lassan felocsúdva, elkezdtem pakolni. Határozottan jól kezdődött a szezon!


Egy mérges kis sügér


Egy hét múlva ismét a patakhoz látogattam. A vízállás kicsit emelkedett ugyan, de még mindig ideális volt. Most már kimondottan a domolykókat céloztam meg. Óvatosan osontam be, az egy héttel ezelőtt gyönyörű domit adó helyre. Természetesen ugyanaz a kis wobbler került fel zsinórra. Megint rövid dobásokkal kezdtem, de azok most sem voltak eredményesek. Hiába a jéghideg víz szinte ivóvíz tisztaságú. Minden dobásomnál egyre jobban leengedtem a kis fahalamat a sodrással. Talán 25m is lehetett tőlem a műcsalim, amikor éreztem, hogy valami finoman megcsípte. Megállítottam egy pillanatra, ez megint működött. Finoman megsorozta az ismeretlen ellenfél, amire én egy bevágással válaszoltam. Egyből éreztem, hogy megint szép domit sikerült akasztanom. Hagytam, hogy kitombolja magát a sodrásban, utána már könnyedén magam elé tereltem. Még fárasztás közben lefényképeztem párszor, így parton már csak a horogszabadítás idejére, és gyors hosszmérésre tartottam rabságban, utána el is engedtem. 39cm-es egészséges fejes, volt a zsákmányom, pár pillanat erejéig.


Az első „levegővétel”…


Most adta meg magát


Mivel ezt a helyet a halam rendesen széttombolta nem is dobtam itt többet, új helyet kerestem. A következő helyemen, szemben kis forgó, míg a fő sodrás a lábam előtt vágtat el. A csendes részt hiába dobáltam a wobbleremmel. Előttem sodrás kimosta fák alját. Hirtelen ötlettől vezérelve a sodrással leengedett csalimat a parthoz egészen közel szinte a gyökerek alatt vezettem. Talán félúton éreztem egy kis döccenést, majd egy tompa ránehezedést. Tudtam, hogy hal lesz, így bevágtam. Rövid küzdelem után egy 33cm –es domit sikerült a partra segítenem. Egy napra két domi? Ez már januárban nagy dolog itt nálunk.


A második fejes, és a felszerelés


Onnan a fa tövéből jött majdnem


Mivel nem akartam ennyivel beérni ezen a helyen, csalit váltottam. A fahal helyére a szokásos UL drop shot szerelékem került. A túloldali csendes fogóból még három sügért sikerült kivarázsolnom, ezzel a módszerrel. Érdekes, hogy a wobbler előtte nem érdekelte őket. Ez hely több halat nem adott, így továbbálltam. A következő horgászhelyen a egy fa mögött egészen kicsi kis csendes vizű gödröt találtam. Egy kis lyuk volt az egész, de szinte hihetetlen módon a csak botvégről belógatott finom drop shot szerelékemmel egymás után több mint tíz sügért is sikerült kifognom innen. Miután elfogytak a csíkos lovagok innen is továbbálltam.


Sügér a napfényben

Nocsak, egy vörösszárnyú


A jövő reménysége

A kedvenc szerelékem


Ekkora kis lyukból is jöhet sügér


Mentem helyről helyre, és sügért sügérre halmoztam, persze csak képletesen. A sok sügér között beugrott egy pár kisebb süllő, és egy vörösszárnyú keszeg is. A hosszú séta végén, az utolsó helyen, végre ismét domis pályán voltam. Újra a wobbleré lett a főszerep. Talán az ötödik dobásomra beköszönt nap utolsó, 25cm-es domolykója. Soha rosszabb befejezést!


Közeledik

A nap utolsó domolykója


Nagyon jól indult tehát nekem a 2012-es szezon. Nagy terveim voltak a folytatás tekintetében, de szeszélyes időjárás közbeszólt. Mikor ezeket sorokat írom, odakint keményen fagy, és a patak nagy része teljes mértékben befagyott. Az alsó jégmentes szakaszokon kormoránok tömik a bendőjüket, pár szürke gém, és nagy kócsag társaságában. Kiirtanak minden pikkelyes élőlényt a vízből. Remélem, azért marad nekünk horgászoknak is valami!


Január


Február


Naplemente előtt


Fókuszban a Benzár Coated Wafter

Fókuszban a Benzár Coated Wafter

2019-04-15 | Forrás: Szabó Bence

Megmondom őszintén, hogy amióta komolyabban foglalkozom a horgászattal azt vallom, hogy az oldódó csalik sok esetben minden másnál eredményesebbek. Életem első igazán nagy pontyai, illetve kiemelkedő versenyeredményei mind-mind ezt erősítették bennem, hiszen a saját kezűleg készített oldódó csalijaimmal nagyon sokszor eredményesebb voltam, mint azok, akik a gyári típusoknak szavaztak bizalmat. Szerencsére az élet úgy hozta, hogy már nem kell otthon...


A felkészülést megkezdtem!

A felkészülést megkezdtem!

2019-04-09 | Forrás: Szabó Bence

A tavalyi évben, a III. Method Feeder Országos Bajnokságnak köszönhetően ismerkedtem meg a Palotavárosi Felső-tóval, amely egy rendkívül jól halasított, kulturált, szép környezetben elhelyezkedő horgászvíz. Bár 2018-ban jó néhány alkalommal megfordultam a partján, elsősorban a már emlegetett ob-nak és az arra való felkészülést segítő versenyeknek hála, számtalan kérdőjel maradt bennem az itteni siker titkát illetően. Mivel azonban idén is ezen a vízen...


Match botos keszegek és kárászok

Match botos keszegek és kárászok

2019-04-05 | Forrás: Frankó Zoltán

Tavasz van, a melegedő idő a partközelbe, a tavak, holtágak, csatornák sekélyebb területeire csalja a halakat. Itt sokféle táplálékot találnak, napoznak, érlelik az ikrát, készülnek a nászra. A kora tavasz igazi lehetőség a finom úszós horgászatra. Egy jó match botos szerelékkel a keszegek, kárászok és a beugró pontyok egyaránt megfoghatók. De mi is szükséges ehhez? Erről szól ez az írás, melynek elkészítéséhez a Szeged melletti Gyálai Holt-Tisza...


 Addig jár az orsó a botra…

Addig jár az orsó a botra…

2019-04-03 | Forrás: Ujszászi Dániel

Még a legkiválóbb pálca is sebzett harcos mindössze egy hozzá illő „tekerő" nélkül, ezt kijelenteni úgy gondolom nem meggondolatlanság. Mára a szinte már végeláthatatlan termék sokaságnak köszönhetően közel sincs egyszerű helyzetben a horgász, amennyiben hű társat szeretne találni aktuális (feeder) botjához. Ebben a témakörben oldalak tömkelegét lehetne számszerű adatokkal, informatív tartalommal megtölteni, azonban a következő hasábok során én...


A színek jelentősége a pergető horgászatban

A színek jelentősége a pergető horgászatban

2019-04-01 | Forrás: Lukácsi Béla

A halak megfogásához számos trükköt próbálunk alkalmazni. Ez megtesülhet a műcsalik anyagában, formájában, akár ízesítésében, de nézhetjük a színeket is. A felsorolt tényezők mind befolyásolhatják az eredményességünket. A színek tekintetében vannak általános érvényességű dolgok. Számomra az utóbbi időszakban új terek nyíltak meg a színek tekintetében, elkezdtem negatívban vizsgálni a színeket, és meglepő megállapításra jutottam ezzel...


A pinkrátor!

A pinkrátor!

2019-03-28 | Forrás: Lukácsi Béla

A műcsalik manapság már hatalmas színválasztékban kaphatóak. Sokszor zavarba ejtő ez a kínálat és nehéz eldönteni, melyik színt válasszuk. Természetesen vannak favorit színek is amelyek valamiért talán egy picit fogósabbak, ezek közé a színek közé sorolható a rózsaszínű csali is. Az L&K floatink plasztik csalik színkínálatában, mostantól elérhető a pink is. A pink szín nem csak elsőre tűnhet furcsának, azonban érdemes...