Manapság a pergető versenyek és az UL horgászatok egyik legfontosabb halává nőtte ki magát a sügér. Egyre többen horgásznak célzottan is rájuk, s ezzel együtt növekszik az igény azokra a felszerelésekre, melyek kifejezetten sügérezéshez, vagy UL horgászathoz készültek.

Az Energo Team Perch Blade botsorozata minden idők egyik legjobb sügéres pálcája, s most egy komoly kihívóval találta magát szemben. Az ET Excalibur Bass széria igencsak tetszetősre sikeredett, modern vonalvezetésű pálca, melynek különösen az orsótartója egyedi, és nem hagyományos formatervezésű.

A sorozatban három bot szerepel, 180, 210, és 240 cm-es hosszban, valamennyi dobósúlya 3-10 gramm. Hát persze, hogy legkisebbet tettük próbára.

A bot mellett szükség van egy megfelelő orsóra is, az ET Black Spider Spin pontosan megfelelő erre a célra (s csak másodlagos, de színeiben is pont passzol).

A Wizard plasztik sorozatban nagyszerű sügéres csalikat találhatunk, kiemelhetőek az apró tviszterek. A Triple Tail Grub (angolosok előnyben) tviszter farokrésze háromfelé osztott a végén, így a hagyományos tviszetreknél nagyobb frekvenciával mozog, csalogató hatása erősebb.

Nagyszerű színekben érhető el, mint pl. az univerzális fehér, a nagy kedvenc zöld, vagy a tiszta vizekre való sötétebb tónusú bordó. Többféleképpen is felkínálhatjuk a plasztikokat, a legismertebb az általános jigfejre való feltűzés.

Ma már nem okozhat gondot megfelelően kicsi jighorog beszerzése. A sügéres méretű horgok 6-os, 8-as méretűek is lehetnek, de a 4-es is sok szituációban megfelelő. A súlyok tekintetében akár az 1 grammtól elindulhatunk, sekély vízben, szélcsendben, vékony monofil zsinórral horgászva elképesztő hatékony fegyver lehet. Általában azért a 2-3 vagy a 4-5 gramm gyakrabban előkerül, ezekkel messzebb lehet dobni, és a pattogósabb horgászat jobban kivitelezhető velük, mint a lassú, maszatolós bevontatás.

A sügér nagyon kíváncsi hal, ha valami szokatlant lát, szinte azonnal odaúszik, hogy jobban szemrevételezze. Ha ügyesek vagyunk, ki tudjuk csikarni a kapást is. A jiges horgászat előnye, hogy a változékony vízmélységű helyeken sem jön zavarba, kiválóan letapogatható vele a meder, többféle vízmélységen is.

A klasszikus technika része a csali fenékre engedése, és az onnan való felpöccintése. Ezt se kis wobblerrel, se apró körforgókkal nem tudjuk hatékonyan abszolválni, ha az aljzat nagyon változatos. Ezért részesítik előnyben oly sok szituációban a jigelést.

Azokon a helyeken, ahol a sügérekre célzottan kevesen horgásznak, általában nem nagy ügy a sügéreket horogra csalni. Ahol viszont már gyakrabban találkoznak műcsalikkal, nagyon kitanulják a csíziót, és meg kell küzdeni minden egyes kapásért.

A sügérek elég jól kiszámítható helyeken bukkannak fel. Szinte mindig csapatban állnak, ahol egyet fog az ember, több kapásra is számítani lehet. Nagyon szeretik a természetes és mesterséges tereptárgyak környékét. A kikötők általában tele vannak sügérrel, kedvenc tartózkodási helyeik közé tartozik a csónakok, vagy stégek árnyéka, a partvédő kövek, vagy a kifolyók környéke.

Olyan helyeken találunk komolyabb sügér populációt, ahol a legfontosabb táplálékuk, az apróhalak is nagy számban fordulnak elő. Ha sok a kishal, nagyon komoly sügér-állomány tud kialakulni egy-egy vízen. Érdekes, hogy a hazai környezet valami miatt nem nagyon kedvez a sügér növekedésének. Sokan találgatják az okokat, de tény, hogy a tiszta, mély vizekben nő a legnagyobbra.

A jiges technikák sokfélék lehetnek. Az alaptechnika az aljzaton való szakaszos horgászat. A kidobás után kis rántásokkal, pöccintésekkel húzzuk magunk felé a műcsalit, miközben rendre hagyjuk az aljzatra süllyedni. Ha van sügér a környéken az néhány dobáson belül kiderül. ha azt tapasztaljuk, hogy az eleinte működő módszer nem ad több halat, érdemesebb "agresszívebb" technikára váltani.

A sügért kimozdítja apátiájából a gyorsan mozgó műcsali. Különösen, ha az vertikálisan is nagy amplitúdóval képes elmozdulni. Ezért is működnek nagyon jól a kifejezetten vertikális módszerek sügérre. Ennek hátránya, hogy hazánkban nem sok olyan víz van, ahol a vízmélység (legalább 4-5 méter kellene az ideális horgászathoz) és a víz tisztasága lehetővé tenné ezt. Ha túlságosan kicsi a víz, nem tudunk úgy fölé állni a halnak, hogy az ne zavarja.

De az említett "agresszivitást" kidobva is tudjuk gyakorolni. Mégpedig határozott, gyors, de nem túl hosszú belerántásokkal. Ha egyszer alkalmunk nyílik víz alatt megfigyelni, mit is művelnek a sügérek ilyenkor, könnyedén be fogjuk látni a módszer létjogosultságát és hatékonyságát. miközben a lassú módszerre passzívak a sügérek, a gyors belerántásokra csapatostul mozdulnak a műcsali felé, és előbb-utóbb az egyik elkapja.

Ne feledjük, hogy a hideg hónapok előtt állunk, és a sügér jég alól is ragyogóan fogható. Ott aztán semmi sem állhat a vertikális műcsalis technikák útjába!

Forrás: EnergoTeam