Megjelent: 2009. július 20. | Forrás: Gotthárd Ferenc | Írások


Sokféle szempontból fel lehet fedezni egy vizet, még akkor is, ha már több alkalommal horgásztunk az adott vízterületen. Már néhány éve horgászom egy jókora víztározón, de valami rejtélyes ok miatt kizárólag a süllők érdekeltek, annak ellenére, hogy harcsák, balinok, dévérek, pontyok és még sok más hal lakja a vizet.

A harcsa a kedvenc ragadozóhalam, de valahogy mégsem próbálkoztam ezen a vízen a bajszik horgászatával. Talán tettem ezt, azaz nem tettem, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy egyes horgászok állítása szerint kis létszámban vannak jelen a tóban. Végül úgy döntöttem, hogy csak megnézem magamnak a harcsaállományt, és majd eldöntöm én, mi igaz ebből a hírből.

És most ismét csalódást fogok okozni azoknak, akik e nagyra növő ragadozóról óhajtanának olvasni, mert csak másodlagos szerep jut nekik. Ezúttal a dévérek lesznek a középpontban. Most kérdezhetnék -, mi köze a dévérnek a nagybajszúhoz?.. és azon kívül, hogy ideális csalihalnak, szinte semmi köze nincs. Talán még annyi, hogy ha nem kell csalihalat fognom, akkor soha nem fogok ezeknek a békés halaknak a horgászatára vetemedni. Mily furcsa az élet... Általában a csalihalazásaim kimerülnek annyiban, hogy megfogok 5-6 horogra illő „kishalat" és hagyom a francba a további horgászatot. Ezúttal meg pont fordítva történt, épphogy ekkor kezdtem igazán belemerülni e lapos halak horgászatába.

Felfedezésre váró vízterület

Mivel tudtam, hogy csalihalat kell fognom, nem felkészületlenül és teljesen véletlenül csöppentem bele a dévérezésbe. Horog, úszó, zsinór, orsó, bot, minden az alkalomhoz illően volt megválasztva. A tisztesség kedvéért gyorsan be is mutatnám a botot pár szóban. Korábban már volt alkalmam egy botpróba erejéig közelebbről szemügyre, illetve kézügybe venni a Competition Match botot. Hja, még nem mondtam volna?... - akkor majd most -, egy 3,90 méteres 2-8 grammos Competition Match bot volt az új varázspálcám. Erejében nem kételkedtem, láttam mit bír, most csak arra voltam kíváncsi, hogy éles helyzetben hogyan működik a kicsike.

A zöld-fekete kombináció, minden fényviszony mellett jól látszódik

Arni barátommal közösen igyekeztünk horogra valót fogni, hisz az éjszakai harcsázást is együtt terveztük. Beeveztünk egy jónak ígérkező helyre - naná!… mivel a harcsázáshoz illő méretű csalihalakat bent az akadók közt reméltük -, és kezdődhetett az önfeledt halfogás. Milyen szépen is hangzik, de sajna nem teljesen így alakult. Elsőre, sőt sokadjára is erősen akadós terepre horgonyoztunk, amit horoggal és úszóval is tisztességesen megfizettünk. Szaggattuk a cuccot rendesen, de halat csak ugrani láttunk, a horogra csak ágak akadtak.

Majd három óra elteltével tévedtünk egy olyan helyre, ahol már le tudtuk engedni a horgot a kívánt mélységbe. Nyolcméteres vízben, négy-négyhúszas mélységben kínáltuk fel a két szem vadul tekergőző csontit. Ettől kezdve már tényleg minden simán ment. Gyorsan fogtunk 2-3 keszeget utána jól megmosott az eső, majd ismét néhány hal és egy kiadós zápor. –Hát, nem sima ügy?!

Az első fenevad

Csupa szem

Barátom a kezdeti lendület után leragadt kissé, nem akarództak neki húzni a halak. Nekem szerencsére nem voltak ilyen problémáim, mindegyre vitte vagy éppen emelte egy hal az úszó antennáját. A kiemelést megoldottam kézzel, nem akartam összetaknyozni a merítőt, meg hát nem is volt igazán indokolt a használata.

Gyere szépen a bácsihoz

Meg is van

Na, add vissza szépen a horgot

A bot meghálálta bizalmamat. Igen élmény dús horgászatot köszönhettem neki. Szolidan hajlott mikor egy-egy jobb hal került a horogra, de azért éreztette, hogy ki is az úr. Végig közvetítette a halak minden mozdulatát, amit a zsinór végén menekülés közben produkáltak. Hmm… az is lehet, hogy a dévérek horgászatát ez a pálca kedveltette meg velem? Egy biztos, nem ez volt az utolsó közös akciónk.

Ezúttal nem úgy volt, mint a politikában. Tényleg jó választásnak bizonyult!

Egy egészen apró trükk rejlett a kapások gyakorisága mögött. A jelzőólmot kissé távolabb helyeztem a horogtól, hogy a csali minél lágyabban, minél ínycsiklandóbban hulljon alá. Amint beállt az úszóm, az esetek jelentős részében, már vitte is valaki a horgot, ha meg nem volt jelentkező, akkor illett kisé meglibbentetni a csalit és nem maradtak pártatlanok a halak.

Függő (leges) játszma

Ezüstösen csillogó nyálkagyár

Nini, halacska!

Arni lassan megunta az egészet (neki nem olyan botja volt, mint nekem, talán azért unta el, muhaha) és folyamatosan azt hajtogatta, hogy – megyünk már? Kissé nehezen, de csak beadtam a derekam, hisz végül is nem a dévérezés volt a fő cél, hanem a harcsázás és lassan elérkezett a cájgok beélesítésének ideje.

A jó bornak (és orsónak) nem kell cégér - tartja a magyar mondás

A 10 grammra az erősen áramló víz, a karcsú antennára meg a hullámok miatt volt nagy szükség

A nagyobbak mentek a tepsibe, a kisebbek meg a horogra

A történet teljességéhez hozzátartozik az is, hogy barátomat csak meglátogatta az éjszaka folyamán egy bajszi, és ez pont elég volt ahhoz, hogy ne ez legyen az utolsó harcsás kísérletem, de arról majd máskor mesélek, talán, egyszer…

Akadt harcsa is csak meg kellett keresni

Használt termékek:

ET Competition Match	Ryobi Applause	Dino pávatollas Waggler Master
Drennan Fine Maggot	Carp Expert UV 150m	Haltartó