Sok módszer, csali létezik a harcsák megfogására. Persze mindenki arra kíváncsi hogyan lehet sokat, és persze nagyot fogni. Vannak különböző módszerek és csalik melyek kiemelkedőek: most egy hasonlóról szeretnék mesélni. Egy módszer, vagyis inkább három; a közös bennük, hogy azonos területet kell meghorgászni velük.

Hallottak már olyanról, hogy betiltottak egy módszert mert túl sok halat fogtak vele? Nem? Pedig létezik ilyen, mert az említett háromból egy módszert már több helyen betiltottak, annyi harcsát fogtak vele. Persze az indok nem ez volt, hanem, hogy nem sportszerű és egyéb kifogások.

A módszer lényege, hogy nappal keressük meg a harcsákat és kapásra ingereljük. Ehhez persze oda kell juttatni a csalit, ahol nappal tartózkodnak. A legtöbb folyó, vagy lassan áramló vizünkben nappal elsősorban a mélyben tartózkodnak a harcsák, ezeken a helyeken csak kevés csalival tudunk hatékonyan horgászni, persze nincs lehetetlen.

Sok horgász szeretne hasonló zsákmányt.

Abban az esetben, ha ez 4 méternél nem mélyebb, akkor egyszerűbb a dolgunk, fogunk egy erre alkalmas wobblert mint például a Salmo Hornet 9 centis változata, amely eleve extra erős horgokkal és kulcskarikákkal van szerelve, és meghorgásszuk a területet. Ha bevontatáskor érezzük, hogy lekoppan a mederfenékre a csali, akkor lassítunk a bevontatáson és olyan sebességgel húzzuk, hogy éppen csak kopogtassa a meder fenekét. Igazából ennyi lenne. De! Van egy probléma, amit kevesen ismernek fel, ez pedig az, hogy van két szakasza a horgászatnak, amikor csak úgy a „semmiben" vezetjük a csalinkat. Bedobjuk a csalit, onnan pedig erőteljes vontatással először el kell érnünk a megfelelő mélységet, ez a merülési mélységtől, sodrástól és egyéb apró körülménytől lehet változó, de egy szakasz biztosan kimarad. Ezután a megfelelő helyen fog jönni a csalink, mindaddig, amíg túlságosan a közelünkbe nem kerül. Ekkor ugyanis már a meredek szög miatt nem érjük el a megfelelő mélységet, így ismét egy holtszakasz jöhet. Ezzel legalább 30 százalékkal rövidebb szakaszt horgászunk meg, és kisebbek lesznek az esélyeink a harcsa fogására. Persze ezt is kiküszöbölhetjük.

Nem egyszer esett már meg, hogy a Hornet volt eredményes

Annyi a teendőnk, hogy lesúlyozzunk a wobblert egy szivarólommal! Ez bedobás után lehúzza a csalit, és szinte az elejétől a végéig már jó helyen fog jönni, ezzel nagymértékben megnövelve az esélyeinket. A szivarólom nagysága a vízmélységtől és sodrástól függően változhat, leginkább 25-50 gramm közötti méretben kell gondolkozni. A wobbler elé mintegy 60-80centire üköztessük meg az ólmot, egy szelepgumival. A bedobásnál természetesen óvatosan kell eljárnunk a gubancolódás elkerülése végett, de kellő gyakorlással a jó technika elsajátítható, ha harcsát szeretnénk fogni; egyébként is sokat kell dobnunk, így lesz idő bőven a gyakorlásra is.

Ebből az akadásból nehéz szabadulni

A bedobás után, az ólom le fogja húzni az egyébként felúszó wobblerünket, az ólom lekoppanását, vagyis a mederfenékre érkezését biztosan érezni fogjuk. Ezután, elkezdhetjük a bevontatást, ekkor az ólom elemelkedik, a wobbler pedig elkezd dolgozni, és lesüllyed az ólom szintje alá; ha jól választottuk meg az ólom méretét, akkor végig jó helyen és jó ütemben vezetjük a csalinkat, ami bizony szinte biztosan kapáshoz fog vezetni. Ráadásul - ami nagyon lényeges - szinte az egész dobástávolságon jó helyen vezetjük a csalinkat. Az utóbbi módszert, tudomásom szerint sehol nem tiltják, ezt lerögzített, vagy akár csorgó csónakból is, de akár partról is megtehetjük. A rögzített helyzetekben a tuti helyeket pásztázhatjuk át szinte centiről centire. Míg a mozgó csónakból elsősorban kereső horgászatot végezhetünk.

A mélyben való horgászatkor gyakran nyelik mélyre a csalinkat a harcsák

Van azonban ennek egy továbbfejlesztett változata, amit, mint említettem néhány helyen –elsősorban a Tisza egyes szakaszain betiltottak. Ez pedig ugyanez a lesúlyozott módszer, azonban egy csónakmotor segítségével vontatjuk a csalinkat. Nos, itt jön be egy óriási javulás a hatékonyságon, ugyanis a lesúlyozott wobblernél, mint említettem sokkal hatékonyabbak lehetünk a folyamatos vontatással, ez nagyságrendekkel jobb lesz. Gondoljunk csak bele, bedobunk és elkezdjük vontatni a csalinkat - kizárólag kézben tartott bottal – majd végig vontatunk egy 100, vagy 200 méteres szakaszt, de lehet ez 2 kilométeres is. Ez idő alatt nincs dobás, nincs wobbler lesüllyedésére várakozás, és nincs egyéb holt idő sem: ekkor végig ott jön a wobbler ahol kell. Ez ahhoz vezet, hogy egy harcsa megfogásához fele annyi idő sem kell, nem beszélve arról, hogy sokszor bizony türelmetlenek vagyunk, és az eredménytelenség miatt idejekorán abbahagyjuk. Itt hamarabb érkezik a kapás, és kevésbé van esélyünk megunni.

Egy fotó, és mehet is vissza!

Csalinak sokféle wobblert javasolhatnák, vagyis ha igazán belegondolunk, nem is annyira sokat. Lényeges a megfelelő méret, az igazán nagy harcsákra ne apró csalikkal horgászunk, persze ez nem azt jelenti, hogy egy apró csalival ne foghatnánk nagy harcsát, sokkal inkább azt, hogy ne hazardírozzunk, mivel az apró csalira nem tudunk megfelelő erősségű horgot tenni, és ez sokszor a harcsa elvesztéséhez vezet. Tehát megfelelően nagy csali kell! Mint már fentebb is említettem, kiváló erre a célra a Salmo Hornet 9 centis változata, ráadásul ez más helyzetekben is megállja a helyét, mint például egy zavaros áradásban.

Hornet bevontatásra várva

Persze lehet még számos kérdés, például a hol? Nos szinte bárhol! Ezzel a módszerrel az elmúlt időszakban rengeteg olyan helyen fogtak harcsákat, sőt nagy harcsákat, ahol egyébként csak elvétve sikerült zsákmányolni belőlük. Az olyan vizeken pedig ahol többen felfedezték a módszert és van több harcsa is, ott az egyszerű horgász is eredményes. Érdekes még az benne, hogy biztosan vannak még olyan vizek, vagy vízrészek, ahol senki nem próbálta, a lehetőség pedig ott van, csak ki kell használni.

Bevontatás közben, hasonló állásban van a wobblerünk, így az esetleges akadó a zsinórunkba, vagy a Hornet csőrébe fog beleütközni. Persze nem lehetetlen ezzel sem elakadni

Forrás: Lukácsi Béla