A délutáni nap sugarai előcsalogattak, némileg sikerült kipihennem magam. Hatalmasat szippantottam a deltai levegőből, ami keveredett a frissen elkészült étel finom illatával. Hamarosan már asztalnál ülve hódolhattam a gasztronómiai élvezeteknek.

Ez a barátságos kis házikó volt egy héten keresztül az otthonunk

Nem tudok elsiklani a konyhai fogások felett anélkül, hogy ne tennék említést róluk. Az alapanyagot mind bio termékek képezik. Az udvaron termett friss zöldségeknek nincsen párja, a szorgos kéz és a deltai nap érleli őket zamatosra. A hátsó udvarban kapirgáló tyúkok mindennap friss tojással látják el a konyhát, és természetesen húsukkal is hozzájárulnak az étrend színességéhez. A parton bóklászó mangalicák, szarvasmarhák, birkák húsáról sem kell megfeledkeznünk, ízletes sültek, pörköltek és különböző finomságok készülnek belőlük. A tehenek, és juhok teje sem megy veszendőbe, csupán átalakul tejtermékek formájába, hogy az asztalnál kedvünkre válogathassunk a házi ízek közül. A halhúst kedvelőket friss deltai halból készült ételek kavalkádja várja. A hamisítatlan székely házikenyér, pedig megkoronázza az étrendet.

Élelem után kutat a család

Déli pihenő

A fenséges étek elfogyasztása után rögtön a horgászfelszerelés összeállításához láttam. Bármilyen hosszúnak is tűnik egy hét, az ember egyszer csak azon kapja magát, hogy eltelt, ezért egy percet sem vesztegettem az értékes időből. A nappali horgászatra már nem igen maradt lehetőség, de nem éreztem, hogy lecsúsztam volna valamiről, hisz az éjszakai pergetés rejti az igazi kalandot. Ha éjszakai horgászat, akkor nálam a dobogó legfelső csúcsán a harcsa áll, ezért elsőre rá fektettem a hangsúlyt.



Beteges aprólékossággal vizsgáltam át a felszerelésem minden pontját, hogy ne legyen gyenge láncszem. A kötés a zsinóron, illetve varrás rendben, a wobblerek horgai tűhegyesre fenve, kulcskarikák lecserélve masszív, megbízható minőségű karikákra. A bot már bizonyított korábban is, ezért reményekkel telve néztem az éjszaka elé.

A koptató zsinór használata számomra elengedhetetlen. Nem akarom emiatt elbukni álmaim harcsáját

A harcegység bevetésre készen

A legapróbb is a legerősebbek közül való

A lelkes készülődésben viharfelhők zavartak meg. -Ha fél téglák potyognak az égből, akkor is kimegyek, morogtam magamban. Elszántságom meghátrálásra késztette a komor fellegeket, alkonyatra már csak pár kósza felhő maradt az égen.

Esőfelhők közeledtek…

…,de estére kitisztult

A teljes sötétség beálltával egy randira készülődő tinédzser izgatottságával vágtam bele az éjszakába. Nem tápláltam hiú ábrándokat két méter feletti halakról. Izgatottságom csupán abból adódott, hogy évente igen kevés lehetőségem van e felettébb érdekes módszerrel harcsát fogni, ezért minden alkalommal a szokásosnál jobban megugrik az adrenalin szintem.

Még a parton összeakadtam az első éjszakai élőlénnyel egy pézsmapocok személyében. Habár neki is volt bajsza, én mégsem rá vágytam

Végre vízen voltunk Zsolt barátommal. Óvatosan közelítettünk a meghorgászni kívánt partszakasz felé. A motort még időben leállítottuk, hogy ne keltsen felesleges riadalmat az uszonyosok közt. Az árral és evező segítségével helyezkedtünk el a megfelelő távolságra a parttól. Mivel barátomnak ez volt az első ilyen típusú horgászata ezért gyorsan elmondtam, hogy mire figyeljen és máris toccsantak a műcsalik a sötéten kanyargó Duna vizében. A partszakasz igen ígéretes volt, a korábbi években már sikerült néhány szebb halat kivarázsolnom a helyről, ezúttal is bíztam jelenlétükben.

Nem kényeztettek el a bajszik, hosszas dobálás után még csak rablást sem hallottunk. Megszállottan szűrtük a vizet, általában a kitartás csak meghozza gyümölcsét.



Barátom akasztott oda egy rendeset, de a kapó hal agresszivitása az első pillanatban megtévesztette, csupán egy kölyökharcsa támadt a műhalra.

Barátom, első pergetve fogott harcsájával

A pillanatnyi fotó után óvatosan visszahelyezte a vízbe a kis fenevadat, ami villámgyors mozdulattal eltűnt a feketén csillogó Dunában. Jót nevettünk a kis harcoson, majd tovább dobáltuk a különböző csalikat. A nagy csendben és eseménytelenségben megszűnt az időérzékem, fogalmam sem volt, hogy mióta lehetünk vízen. Hosszú óráknak tűnt az eltelt idő.

Az egyik pillanatban éles ütést éreztem karomban, reflexszerűen vágtam be. Az első nekifutásból sejtettem, hogy nagyobb halba akadtam, mint barátom, de éreztem, hogy nem lesz hosszú meccs. Végre jól esett érezni, hogy valami élőlény védekezik a madzag másik végén. A harc rövid, de annál izgalmasabb volt. A csónak alján már nem tűnt olyan magabiztosnak ellenfelem, mint a vízben. Mentségére szóljon, hogy méretéhez képest becsülettel küzdött.

Csak padlóra küldtem

Ragadozók

Vicsorog, de nem képes többre

Miattuk érdemes éjszakázni

Természetesen újabb lökést adott a folytatáshoz a halam, de bármennyire elszántak és kitartóak voltunk, nem ajándékozott a Duna több ragadozót. A sötétség és eseménytelenség megtette nyomasztó hatását, csónakunk orrát a horgásztanya irányába fordítottuk, szemünk előtt már a puha ágy lebegett.



Horgásztanya Gorgován, a Szulina ágon: www.dunadelta.ro





Használt termékek:

ET Spin Blade

Salmo Hornet

Salmo Boxer

Predatek Spoonbill

Predatek karika