Péntek 13., erre induláskor ébredtem rá. Mivel nem vagyok babonás, így vállrándítva indultam hajnali pergető túrámra. A kijárási korlátozásoknak megfelelően csak hajnal 5-kor nyitottam a kaput. A közeli bányató egyik kedvenc, általam süllőkkel frekventáltnak tartott helyére igyekeztem. 5 perccel később már a bevezető ösvény bejáratánál vettem vállra a pergető táskámat és a kedvenc Bokor pálcámat.

A fényváltásokat kihasználva rövid idő alatt sikert érhetünk el.

Csendben leosontam a kiválasztott állásra, hisz többször fodult már elő, hogy szinte a lábamnál a part szélében járőröztek a ragadozók. A csendes a környék ellenére, bíztam benne a mély rejt számomra egy süllőt, hisz ezidő tájt már ritkábban merészkednek a felszínre.

A botvédők eltávolítása után összetoltam a kis Bokor Micro Jig 198 centis 2-12 grammos pálcámat. Rajta a még régebbi konstrukciós 2500-as bokor orsóval.

Az új és a régi Bokor orsók is napi használatban vannak nálam évszaktól függetlenül.

A napok óta tartó sikertelenség finomításra ösztönzött, így előző este a 0,10-es fonottat 0,06-osra cseréltem és a végére 80 cm 0,22-es fluoro carbon előkét tettem. Végszerelékként egy alig 5 centis plasztik halacska került 3 grammos JIG-el.

Ez a változatos forma, méret és színkavalkád szerintem elegendő, hogy megtaláljuk a megfelelő csalit.

Megcélozva az egyik közel 20 méterre lévő gödröt, útjára engedtem a kis halacskát. Mederfenékre érkezés után finom emelésekkel közelítettem csalimat. A kis Bokor spin, tökéletesen vezette a kezembe a 3 grammos JIG minden rezdülését.

Pár méter után a kiszemelt gödörhöz érve elemi erejű kapást kaptam, 5 óra 10 perc. Bevágás után érezve halam erejét engednem kellett. Heves, nagy ívű fejrázásokkal indult meg a 16-18 méteres gödörből a 20-25 méteres mederbe. Azért én sem akartam könnyen adni magam, így szakító szilárdság határra húztam a féket és felszerelést nem kímélve szakaszosan adagoltam a cérnát ellenfelemnek. Soha nem látott formát vett fel a kis Bokor pálca. Nem is gondoltam, hogy ekkora erőtartalék van ebben a botban. Igaz ellenfelem még távolodott, de mégis éreztem fogyóban lévő erejét, hisz pergető botom rendületlenül állta a kirohanásokat amivel méterről méterre gyengítette a végszerelékem végén küzdő harcost.

Elnyeli a halak kirohanásait a rugalmas IM10-es carbon.

6 hosszú percen keresztül ellenfelem megállíthatatlanul távolodott tőlem és már becslésem szerint közel 60 méter damiltól szabadította meg orsómat amikor sikerült megállítanom, visszanyernem az első centiket. Ekkor éreztem elősször, hogy partiban vagyok. Az időnkénti fejrázások életem süllőjét jelezték karomban. Tempósan sikerült nyernem vissza a távot, így 5:25-kor pillantottam meg ellenfelem aki nem egy süllő, hanem egy közel méteresnek saccolt csuka volt. „Csalódottságomban” és félelmemben bevallom egy pár magyaros szó elhagyta a számat, hisz kapitális süllőre számítottam, emellett biztos voltam benne, hogy az első felszíni fejrázás alkalmával érzékeny búcsút vesz tőlem. Óriási nyitott szájában nem láttam a 5 centis plasztikot. Fogain pattogott a 0,22-es fluoro carbon. Emlékeim szerint háromszor feküdt ki mellém a 20 centis vízbe. Mivel a száját nem volt hajlandó kinyitni, így a kis Wizard Lip-gripem eleinte nem tudtam használni. A tarkóját nem értem át, az alsó állkapocs fogást pedig ekkora halnál nem támogatom, így rendszerint volt lehetősége megpihenni és visszatörni a mélybe.

Wizard Lip Grip. Kicsi, övre felcsiptetve hosszabb cserkeléskor sem zavaró, mégis megbízható, erős kivitel.

5:30-kor azaz 20 perc küzdelem után végül sikerült egy ügyes mozdulattal az egyik szájnyitáskor a lip-gripet az alsó állapocsban rögzítenem, ekkor már letehettem a pálcát és másik kézzel aláemelve a mérlegelőre fektethettem ellenfelem.

Gyönyörő 8 kiló 20 dekás, farokúszó tövéig 92 centis, farka végéig 105 centis csuka lett péntek 13.-ai első dobásom eredménye.