Évek nagyon hosszú sora óta a pergetés mellett a legszeretettebb módszerem a nyári folyóvízi bolózás. Tudjátok, az az igazi vízben állós, gondtalan, sokhalas fajta, javarészt paduccal és be-beeső márnákkal, szilvaorrúakkal. Mindennek megvalósulásáról a tartósan húsz fok fölé melegedő Duna és az illatozó sajtos kaja gondoskodik, nekünk pedig egy dolog maradt csak, hogy úszónkat pontosan, az etetés sávján vezessük! 

Az egyik legkönnyebb és legkezesebb boló a magyar piacon, ráadásul bárki számára megfizethető kedvencem az öt méteres Benzar Allround Bolo.

Akár a pergetésnél, bolózáshoz sem viszek magammal sok fölösleges cuccot. Etetőanyag keveréshez és a sok nyüzsgő csontinak egy vödör, egy tál, valamint egy kímélő matrac, ha partra kell vinni a halat.

Bolózásnál sokan ott követik el a legnagyobb hibát, hogy nem megfelelően készítik elő az etetőanyagot. Ha túl lágy lesz, vagy nem elég nehéz az adott víz mélységéhez és sodrásához, akkor nem ott fejti ki a hatását, ahol nekünk arra szükségünk lesz. Nem kell túlmisztifikálni a dolgot, nehezítsük meg kellőképpen agyaggal, vagy a folyóparton található kaviccsal. Ha egyik sincs nálunk, akkor gyúrjunk a gombócok közepébe egy nagyobb követ.

Jól bevált sajtos paducos Benzáromat a Duna partot borító közepes kavicsaival nehezítem meg.

A nehezítést követően 6-7 darab kemény gombócot dobok alapozásnak a kívánt távra egy pontba.

A kis alapozás azért lényeges, mert ha nagyobbal is indítanák, a Duna azt is elmossa percek alatt. A jó paducos húzós vizek jellegzetessége ez. Inkább hagyni kell több kaját a ráetetés időszakára, és nagyon okosan tesszük, ha megadott időközönként, mondjuk öt percenként dobunk egy gombócot. Így mindig lesz utánpótlás a sávunkban, és a paducokat sem lakatjuk jól idő előtt. 

Dunai viszonylatban kicsi, de a bolót már jól megdolgoztató márna jelentkezett elsőnek.

Egy mohó kis szilvaorrú jelezte nekünk, hogy tökéletes helyen sodródik a csonticsokrunk.

A bolózás lényege természetesen a kontaktus tartása a szerelékkel. Valóban nem tudjuk annyira jól és koncentráltan végezni ezt a kényes műveletet mint egy rakós bottal, de azért némi odafigyeléssel, gyakorlással menni fog az úszó visszatartása jó néhány látványos kapás erejéig. 

Ne finomkodjunk az úszó méretének kiválasztásakor. Nagyobb úszót nemcsak könnyebb pontosan és távolabb dobni, de vezetni is. Higgyétek el, már egy kisebb jó étvágyú paduc is úgy tünteti el kapásával a 10 grammos ducit, mintha ott sem lett volna.

Kontroll alatt a teljes cucc. Szépen, elegánsan a mutató ujjunkkal engedhetjük és állíthatjuk meg a dobról lefutó, szerlék után siető zsinórt.

A sok-sok úsztatás és a kitartás jutalma a kiló fölötti paduc. Egy ekkora jószág bolóval való fárasztása örökre beégeti magát a memóriánkba.

Meglepetés vendég a Dunán. A sajtos kaja illatára egy garda nézett le fenékre.

Csontkukaccal, vagy akár a klasszikus kenyérrózsával is megfoghatók a vésettajkúak.

Használjátok ki ti is a nyarat és a felmelegedett Duna adakozó kedvét. Fantasztikus fogásokban lehet részetek úszós cuccal, hosszú gyűrűs bottal. Tehát, bolóra fel!

Forrás: Halmos Mihály