A két energós method feederes horgász, Raffer Kristóf és Szabó Bence szeretik a kihívásokat, legyen szó akár a télvíz idei horgászatokról is, ezért nem okozott túl nagy meglepetést, amikor kiderült, hogy a legutóbbi, forgatással is egybekötött közös horgászatunkat egy csak hírből ismert vízre szervezték, mégpedig kétnaposra. S milyen jól tették. Leginkább azért, mert a Baja határában található Tíztó bojlis taván úgy beleszaladtak a kihívásba, ahogy még talán sosem. Az első napot ugyanis helyváltoztatással együtt is megúszták egyetlen kapás nélkül, miközben botjaik spicce még egy beleúszás gyanús helyzettől sem mozdult. És erre mi történik? Másnap reggel, ha némi tanakodás után is, de ott folytatták, ahol előző nap abbahagyták. Mit mondjak, voltak bennem kétségek, ám én is ott voltam.

A zsugorodó jégnek köszönhetően nagyobbak lehettek a dobások, és egyre szebb pontyok hajlítgatták a botokat.

Kristóf halat fáraszt, Bence pedig dob, ami a csövön kifér.

Ráadásul Bencéék egy hatalmas betli után döntöttek úgy, hogy nem adják föl, és csak azért is a Tíztón kísérlik meg a halfogást. Pedig itt a vízfelület nagyobbik részét még jég borította, miközben az ide útjuk során több teljesen kiolvadt tó mellett is elhaladtak. Vagyis lett volna lehetőség újratervezni, mégsem ezt választották. Vajon miben bíztak, miben hittek, amikor egy demoralizáló első napi kudarc után kipakoltak ugyanoda, ahol alig pár órája kapásig sem jutottak el? A történteket Bencével elemeztük, néhány nappal az igencsak fordulatosra sikerült bajai kalandunk után.

Egyszerűbb már nem is lehetne, a kosárba Commercial pellet mix került, minden további trükk nélkül.

Az eper-krill ízű Concourse Wafter a téli horgászatok favoritja.

Az első napi egybotos horgászatot a másodikon a kétbotos váltotta.

- Bár az első nap meglehetősen felejtősre sikerült, azért néhány mondatban emlékezzünk meg róla.

- A tóról nagyon sok jót hallottunk, és a tógazda valamint a halőrök is nagyon segítőkészek voltak, amikor jó előre egyeztettük a két napra tervezett horgászatunkat. Arról ők mit sem tehetnek, hogy nagy meglepetésünkre a tavat még legalább hetven százalékban jég borította, amikor megérkeztünk. Így aztán alaposan fel volt adva lecke, és mi úgy döntöttünk, hogy a két horgászatra alkalmas pont közül a tónak azon a részén próbálkozunk, ahol a lehetséges hatvan-hetven méteres dobásokkal is elértük a mélyebb részeket. Ám hiába vetettük be a jól bevált csali és etetőanyagainkat, az egy botos horgászatunkkal nem találtunk halat. Végül több mint három óra kapástalanság után úgy döntöttünk, hogy még nem késő helyet változtatni, és érdemes próbára tenni magunkat és a szerencsénket is a tó bejárat felőli és egy kicsit szélvédettebb oldaláról. Eredményt azonban itt sem tudtunk felmutatni, és hiába maradtunk alkonyatig, még jelét sem tapasztaltuk az itt lakó sok és szép halnak. Ebben a kiábrándító helyzetben egyedül az adott némi reményre okot, hogy a szeles időnek köszönhetően a tó jege azért szemmel láthatóan fogyott a nap folyamán. Ennek köszönhetően pedig joggal bizakodhattunk abban, hogy ha nem iramodunk el feladat elől, akkor másnap egy jóval nagyobb felületen és távolságban próbálkozhatunk. A lógó orros összepakolás közbeni tanakodás után végül úgy döntöttünk, hogy a totális betli ellenére, reggel ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, csak egy kicsit másképp.

A megfelelő erővel kosárba nyomott pellet mix bírja a nagyon nagy dobásokat, a fenékre érve azonban gyorsan bont.

A tökéletes botokkal a nagyon kicsi horgokkal is hatékony a fárasztás.

- És milyen jól tettétek. Csak alig negyed órával késtem le az első bedobásokról, de a halbölcső már árulkodóan vizes volt, Kristóf pedig éppen halat fárasztott. Mi történt?

- Azt még este eldöntöttük, hogy az általunk jobban kedvelt egy botos horgászatról átállunk két botosra, mert ezzel mégis csak nagyobb területet lehet átvizsgálni, növelve az esélyét a halak megtalálásának. Főleg úgy, hogy a szél tovább tolta és koptatta a jeget, és már reggel is 10-15 méterrel beljebb tudtunk dobni, mint az előző nap végén, vagyis már 100 méternél sem koppant, hanem csobbant a kosarunk. Ez a helyzet azért már jóval ígéretesebbnek tűnt, mert a régebbi és a friss tapasztalataink is azt mutatják, hogy az ilyen körbehorgászható tavakon a halak a téli időszakban szinte törvényszerűen a parttól legtávolabbi helyeken gyülekeznek, és csak ott van reális esély a megfogásukra. Ami persze nem feltétlenül egyszerű, de nem is megoldhatatlan feladat. Ennek megfelelően a másodikként hadrendbe állított botunkkal, a négyhúszas Concourse Method Feederrel közvetlenül a jég széléhez igyekeztünk dobni, míg az előző napon is használt Universal feederekkel 75-80 méteren kerestük a halat. Bent volt a négy bot, mi pedig ültünk mögöttük, és nem voltunk túlságosan optimisták, mert nem számítottunk drasztikus változásra. Mindenesetre megpróbáltuk. Ugyanazokkal a csali és csalogató anyagokkal, mert tudtuk, hogy nem velük lehetett a baj, hiszen számtalan téli horgászaton bizonyították már a fogósságukat, és okoztak már kellemes meglepetéseket. Amire ez alkalommal sem kellett sokat várni, mert a négy bevetett készségből három boton, hihetetlen módon, de szinte egyszerre következett be az első kapás, és amelyek közül a harmadik fárasztását már Laci bácsi is nyomon követhette. Szerencsére mindhárom fárasztás szákolással végződött, és ugyan nem voltak nagyok a pontyok, természetesen ez sem szegte a kedvünket, hanem hatalmas löketet adott a kedélyállapotunknak a nap hátralévő részére. Innentől kezdve pedig nem csak reméltük, de el is hittük, hogy ebből még jó horgásznap is kikerekedhet.

Az első napon sokat adtunk volna egyetlen ilyen pontyért is.

A másodikon meg kétszer is dupláztak a fiúk.

Első nap egy mozdítás se, aztán másnap az is előfordult, hogy a pellet még teljesen ki sem oldódott a kosárból, és már húzta is.

- Mindannyiunk szerencséjére ez így is lett, hiszen kisebb-nagyobb megszakításokkal egész nap fogtátok a halat, húsz darabig meg sem állva. Ami még most, néhány nap távlatából is hihetetlen, főleg az előző nap totális kudarca után. Melyek voltak a fontosabb részletei ennek a jó kis pecának?

A Benzar Mix Allround Carp horog a monofil előkés horgászathoz lett optimalizálva.

A Concourse Wafter fonott zsinórra kötött csalitüskén működik tökéletesen.

- A két botos horgászatot már említettem, aminek most egyértelmű előnyei voltak, és lehetővé tette, hogy többféle távolságból tudtunk halat fogni. Viszont az is nagyon egyértelműen beigazolódott a nap folyamán, hogy a közelebbi távolság adta a kisebb halakat, míg a határozottan nagyobbak a tó közepéről voltak megfoghatók. Azt tapasztaltuk, hogy amint kopott a jég, úgy értékelődött fel, ami a csövön kifér távolság meghorgászása.  A nap végére ez már elérte a 110-115 méteres dobásokat is. Érdekes, hogy ezen a napon nem az aromázás vagy valamilyen egyéb trükk adta a nagyobb halakat, hanem abban láttuk a „titkot”, hogy minél bentebb kell dobni. Ami ilyenkor télen, azért nem is olyan nagyon meglepő. A kosárba ezúttal is az oly gyakran sikeres Commercial pellet mixet nyomtuk, de kivételesen etetőanyag hozzáadása nélkül. Persze a csalitüskénkre most is egy jól bevált, és olyan csali került, amivel egész évben versenyzünk, és pontosan tudjuk, hogy bízhatunk benne. Ha pedig nem fogunk, akkor az, biztosan nem a Concourse Wafter bűne. Természetesen Tíztón is a téli horgászatok favoritját, a rózsaszínű eper-krill ízűt részesítettük előnyben. A felszerelésünknek egyetlen olyan eleme, amelyről a korábbiakban még nem igen esett szó, az az Allround Carp horog. Ez egy olyan darabja a Benzar Mix horogpalettának, amelynek a fülkialakítása kifejezetten a monofil előkés horgászathoz lett optimalizálva. Ez azt jelenti, hogy a gyakran használt 16-s és 18-s előkére kötve, az éppen csak egy kicsit kifelé döntött fülének köszönhetően a hegye ideális szöget zár a zsinórral a minél tökéletesebb akasztáshoz. Mi többnyire a legkisebb, 12-s méretűt használjuk, ahogy tettük ezen a horgászaton is. Azon túl, hogy ez a méret még belefér a versenyszabályokba is, kellően kicsi ahhoz, hogy a 6 mm-s Wafter csalinkat ne butítsa el, ugyanakkor elég öblös és erős ahhoz, hogy a nagy távolságban megakasztott pontyok is biztonsággal fáraszthatók vele egészen a szákolásig. Azt pedig, hogy mennyire jól működött ebben a pici méretben is, pontosan mutatja a második napi horgászatunk statisztikája, amikor egyetlen halvesztésünk volt, miközben legalább húsz pontyot fogtunk a nap végére. Szeretném hozzátenni, hogy ez a mennyiség még az oly kedvezően alakuló reggeli kezdés után is elképzelhetetlen volt a számunkra. Főleg az első napi fiaskó után gondoltuk ezt, de attól is szép a horgászat, hogy minden nap más, és nem tudhatjuk, hogy az adott nap milyen meglepetéseket tartogat nekünk. 

Forrás: Szarka László