A tavaszi horgászatok elengedhetetlen kelléke a spiccbot. Ilyenkor a hideg vízben a halak kapókedve még nem töretlen, így igyekezni kell a lehető legfinomabb megoldásokkal becserkészni őket. Ehhez egy jó spiccbot a legegyszerűbb megoldás. De mi van, ha jobb halak is jöhetnek? Kapkodjunk azonnal a matchbot után? Nem feltétlenül...

Két újfajta etetőanyagot vegyítettünk

Manapság már az egy kategóriába tartózó botok (pl. match, feeder, rakós, stb) között is jellegzetes specializálódás figyelhető meg. Nincs ez másképp a spiccbotok esetében sem. Vannak egészen lágy spiccű botok, melyek a legérzékenyebb dévér szájat is megkímélik, de vannak olyan erősek is, melyekkel akár egy darabosabb ponty is szák fölé terelhető (megfelelő zsinórral). Mindig a feladathoz kell választani botot és nem fordítva.

Előkészületek a kezdés előtt

Ezúttal egy olyan állóvízre mentünk, melynek átlagos mélysége nagyjából 3 méter. Ez már önmagában megengedi, hogy spiccbotra gondoljunk. Ha ugyanis sekély a víz, és ráadásul tiszta is, nagyon gyakran nem engednek magukhoz spiccbotnyi távolságra a halak. Hiába a melegedő kora a tavaszi víz, hiába szeretnek a sekélyben lenni, nehéz őket spiccbottal becserkészni. Ha viszont az említetthez hasonló, hármas vizünk van, már nem kell tartani a zavarástól, bizonyosan meghorgászható a pálya a spiccbottal is. Hogy a horgászat ne váljon fizikai edzéssé, talán még a hatos bot az, amivel egész nap könnyedén suhogtathatunk. Vagy egy könnyű hetes...talán. Viszont ezen a pályán elég sok a termetes hal, foghatunk szép kárászokat, compókat, de még a bodorkák nagyja is fél kiló körüli. Nem beszélve egy-egy esetleges pontyról. Ide nem valók a kikönnyített apróhalas spiccek. Tehát nekünk valami erős hatos bot kell!

Kétféle zsinórból készültek a szerelékek

Ennek megfelelően az Energo Team Power Pole XXX botjára esett a választásunk. A nyél önsúlya 375 gramm, de XXX stílusban nem is lehet pillekönnyű, vagy csak az első jó halig, ami darabokra töri. A Power sorozat nem törős. Lehet, hogy vannak nála könnyebb sorozatok, de jobban terhelhetők már sokkal kevesebben.

A horog jó választásnak bizonyult

Etetőanyag és a jó minőségű szúnyog- ez a tavaszi nyerő recept

Kapóra jött a horgászat, hogy kipróbáljunk néhány új Energo Team etetőanyagot is. Az egyik összetevő a Carp Expert vaníliás kajája volt, a másik pedig az EnergoMix névre hallgató csalogatóanyag. A vaníliás változatban kis pelletszemek is voltak találhatók, és mutatkozott benne az angolmorzsa is, viszont az EnergoMix sokkal egységesebb, kisebb szemcsemérettel járult hozzá a keverék fogósságához.

Egy darabos bodorka a sok közül

A szerelékeket 1,5 és 2 grammos úszókra készítettük el. Kétféle zsinórral készültünk. Az egyik az ERSON Taifun 0,14-ese volt, mely egy kiváló teflonos zsinór, a másik pedig egy 0,16-os a méltán népszerű Cralusso márkából, egész pontosan a General Match nevű. Mindkét zsinórról elmondható, hogy kategóriája legjobbjai között tartják számon, így kifejezetten alkalmas spiccbotok szerelékeinek elkészítéséhez is. Kivételesen a horog is újdonságot jelentett számunkra, mert az Excalibur Nase BOLO 14-es tűit most használtuk először. Ezek vékony húsú piros horgok, de méretükből adódóan már elég erősek. Jó választás volt, mert akartunk szúnyoggal is csalizni, azt meg vastag horgokkal nem szabad erőltetni.

Jött egy pár vörösszárnyú keszeg is

Ahogy tavasszal általában érdemes, egy délutáni horgászatra indultunk. Mivel voltunk olyan szerencsések, hogy rendelkezésre állt egy csónak is, gyakorlatilag szabad helyválasztás lehetősége adatott meg. Magabiztosan indultunk el az egyébként sem túl erős szélben egy olyan szakasz felé, ahol hátszélben tudtuk a csónakot rögzíteni. Mivel a gyenge változó erejű szél délies volt, így a nap is a hátunk mögül sütött, ami segítette az úszó követését. Azért partról nem lett volna könnyű ennyire optimálisan helyet választani.

A kárászok a végére maradtak

A gyors kezdő gombócok után alig nyugodott meg a víz, amikor az első keszegek kapással jelentkeztek. Eleinte 20 deka körüli karikák és kissé nagyobb dévérek birizgálták a szúnyogot, majd megérkeztek a bodorkák is. A nagyja 40 deka körül lehetett, s ezek már elég jól védekeztek a spiccboton.

A horgot jól bírták a szúnyogok

Érdekes volt látni, hogy csontira véletlenül sem jött dévér, viszont a szúnyogot ők szerették a legjobban. Az látványosan megmutatkozott, hogy a dévérek nem az etetés alsó régiójában tartózkodtak, hanem legalább félvízen. Míg a darabosabb bodorkák mind a fenék közelében kaptak. Az eresztéket dinamikusan állítgatva, innen is, onnan is halakat tudtunk fogni.

A horgot jól bírták a szúnyogogok

A bot keresztszál-erősítéses, nem volt gondunk vele

Ahogy közeledett az este, a dévérek úgy jöttek egyre feljebb, viszont az aljzaton is egyre jobb halak ragadták el a csalikat. Három szép kárász is akadt egymás után, majd ismét lemaradt egy jobb compó. Nincs szerencsék ezzel a hallal az idén. Már nem ez volt ez első eset!

Egy szép tejes bodorka

A Power Pole XXX igazi ellenféllel nem találkozott. A legnagyobb kárász is csak 80 deka lehetett, bár nehezen indult el felfelé, a küzdelem egy pillanatra sem volt kétséges, már ami a végkifejletet illeti. A bot egész jó konstrukció, szépen hajlik teher alatt, a súlya még éppen jó, és akár a 0,25-ös zsinórt is elbírja, ha kell!

A zsákmány az esti derengésben

Szerencsére március közepe-vége igen szép idővel ajándékozott meg bennünket, öröm volt a természetben tölteni ezt a hosszú délutánt. hogy végül még vagy 8 kg hal is összejött, csak még inkább meghozta a kedvünket. Ez az egyik legszebb időszaka az évnek, szúnyogok még alig vannak, se hideg nincs, se fullasztó meleg, a halak viszont elkezdik aktivitásukat. Horgásszunk, amennyit csak tudunk!