Számomra télen sincs megállás, ha az időjárás engedi, minden alkalmat megragadok, hogy a vízparton lehessek, illetve a jég hátán. Szerencsére nem én vagyok az egyedüli megszállott, mindig akad társ, aki épp ráér, és nem riad vissza a hidegtől sem. A napok óta tartó meleg jelentős mennyiségű havat elolvasztott, ezáltal megemelkedett a tározó vízszintje és néhol még a jég hátára is ráfolyt a víz. Benzár Zsolt barátommal ennek ellenére bátran léptünk rá a jégre, hisz a jégpáncél vastagsága még így is majd’ harminc centi volt, tehát baj nem történhetett. Pillanatok alatt kifúrtunk néhány léket. Én egy bedőlt fa lombkoronája köré furkáltam, míg barátom pár méterrel odébb a meder egyenetlenségét próbálta megkeresni. A kisméretű horgokra néhány szál vérvörös szúnyoglárva került csali gyanánt, nemsokára a kis úszók a lékekben várták, hogy alámerítse őket egy éhes halacska. Időközben barátom egy mini halradart varázsolt elő zsebéből, a kíváncsiságtól vezérelve pár lékbe bele is lógattuk az érzékelő fejét. A jég túl vastagnak bizonyult, hogy azon keresztül használjuk a radart.
Míg a radarral szórakoztunk, az egyik úszóm lassan alámerült. Hagytam a radart és máris kézbe kaptam a kis lékes pálcát. A halam kihasználta figyelmetlenségemet, a bot megemelésével már csak az akadó súlyát éreztem. Közben Zsolt úszója is bukdácsolva merült alá, de ő szerencsésebb volt, egy ujjnyi nagyságú sügér fickándozott a horgán. Hangos nevetés közepette bocsátotta szabadon a falánk pikkelyest. Hamarosan ismét kapásom volt, de az eredmény ezúttal is csak akadó volt. Nem úgy barátom következő akciója. A bevágást követően idegesen rángatózott a miniatűr botocska, össze-vissza cikázott a damil a lékben, és nemsokára egy szivárványos pisztráng feje bukkant elő. Rutinosan markolta át a nyálkás haltestet és ezzel véget is ért a rövid, de izgalmas fárasztás.
Gyors horogszabadítás után vissza is engedtük a meglepett jószágot a jég alá. A többszöri elakadásom arra késztetett, hogy kicsivel arrébb fúrjak új léket, ahol talán már nincs annyi ág.
Míg én az új lék beélesítésével voltam elfoglalva, Zsolt újabb halat akasztott. Ő már csak ilyen, egy kicsit nem figyel oda az ember, és máris fogja a halakat. Ez a példány is egy szivárványos pisztráng volt. A telepítéseknek köszönhetően, egyre gyakrabban lehet ezekkel a harcos halakkal összeakadni.
A szerencse engem is a kegyeibe fogadott. Az új lékben nem kellett soká várnom a kapásra, és ezúttal nem is akadtam el. Elevenen védekezett ellenfelem, erőszakosan rángatta a kis botom spiccét, de én voltam az erősebb. Nemsokára a kezemben pihent a jéghideg testű halacska.
Ettől kezdve minden kapás mögött pisztrángot sejtettem, de többnyire apró domolykók és pici sügérek voltak a tettesek. Ez önmagában nem is lett volna baj, de ezek is csak nagy ritkán cibálták meg a horgot. Már a hazainduláson tépelődtünk, mikor megtört a jég, no, nem abban az értelemben. Egy enyhe kiemelés után az úszóm lassacskán alámerült és ismét egy harcosabb hal védekezett a horgomon. Nyáron ezek a méretű halak nem hatnak különösebben a szívverésem ritmusára, de ezúttal nagyon drukkoltam a sikeres végkifejletért. Némi ellenkezés után, megadóan csusszant a jégre aznapi utolsó halam.
.
A halak mérete elmaradt a kapitálisnak mondhatótól, de a tél már csak ilyen, kicsit hideg, kicsit jeges, de azért próbálkozni mindig érdemes. Kapcsolódó termékek:
|
A hidegfront betörések alkalmával történő pontyhorgászataim a Balatonon máig a legemlékezetesebbek. A légnyomás csökkenését eredményező szelek felkorbácsolják a Balaton vizét, az alsó vízréteg lebegő szemcséi, a felső iszapréteg felkeveredésével szürkévé festett tó vizében vad táplálkozásba kezdenek ilyenkor a pontyok óriási tömegei. Északi szélben, a Badacsony felől érkező orkán sem tántoríthat el a bojlizástól, sőt, a besétálós...
A leggyakoribb vendég a nyári, folyóvízi pergetéseim idején a ragadozó őn, és a süllő, melyekkel a pikkelyesek közül találkozom. Ennek oka kettős, egyrészt belőlük elég szép mennyiséget találhatunk a folyóinkban. Másrészről legtöbbször célirányosan róluk szól a pergetésem. Főként mert megtalálásuk, kapásra csábításuk nem igényel olyan sok időt, mint a szintén pergetve is fogható harcsáké. Ám nekem más okom is volt, hogy elsősorban rájuk...
Ugyan melyikünk fejében nem játszódott már le a gondolat hatalmas amurokkal való küzdelemről. Hát bizony az enyémben vagy ezerszer lepergett már ez a film, ilyen-olyan finisekkel. Hol happy end volt a vége, hol pedig az amurok kerültek ki győztesen kettők csatájából. A júniusi alacsony dunai vízállás és az átlagosnál magasabb, 25 fokos vízhőmérséklet cselekvésre parancsolt, és etetni kezdtem kukoricával a Pest alatti Duna szakasz általam sűrűn látogatott...
Július első napjait, amennyiben a vízállás és az időjárás is kedvező, kősüllőzéssel töltöm, és van is egy évek óta jól bevált horgászhelyem ehhez. Ám az idei évben kissé máshogy alakult a történet… A folyóvízi horgászatban az a legnagyszerűbb, hogy minden évszaknak, minden hónapnak megvan a legcélravezetőbb horgászmódszere, legjobban fogható halfaja, így hiába horgászunk ugyanott, mindig újabb és újabb élményekkel gazdagodhatunk. Nem volt...
Az idei évben június 13-án pénteken került megrendezésre a XXII. Országos Rendőr és XVI. Rendészeti Meghívásos Horgászverseny, amelynek ebben az évben is a méltán híres maconkai víztározó adott otthont. Csapatversenyről lévén szó, a versenyen 2 barátommal, kollégámmal Kuremszki László r. törzsőrmesterrel és Zádori Péter r. főtörzsőrmesterrel együtt indultunk el. A versenyen 31 három fős csapat vett rész, de a csapattagok három különböző...
A Carp Expert orsókínálata 2025 tavaszán egy újabb példánnyal bővült. A Method Indicator 5500 személyében egy teljesen új technikát ismerhettek meg a horgászok. Ez az innovatív orsó egyedinek számít a hazai piacon, ugyanis a hibrid fékcsillagba integrált egység képes a kapásaink jelzésére, fény és hangjelzés egyidejű közvetítésével! A Method Indicator orsó elsősorban a feeder horgászoknak készült, de hasznos társ lehet bármely fenekező...
Európai Uniós Pályázataink
