Megjelent: 2009. június 29. | Forrás: Zákonyi Botond | Írások
Elindultam szép hazámból, Kárpátaljáról- mondhatja Markóczy József, az Energofish Kft. tulajdonosa, amikor beszélgetésünk elején visszatekintünk a kezdeti évekre.
Beszélgetésünk apropója amúgy az a rendkívül sikeres maldivi horgászat, ahonnan nemrégen tért haza lebarnulva, kipihenve, feldobódva az ottani élményektől.

Delfintánc

-Mielőtt belekezdenénk a cápák, grouperek, travellyk, murénák megfogásáról szóló beszámolódnak, menjünk vissza Csapra, a szülőfaludba.
-Határállomása volt a nagy Szovjetuniónak Záhonnyal szemben a Tisza partján, a másik oldalán. Ott folyt az én szeretett folyóm, de nem mehettünk le a partjára, mert duplán le volt kerítve, a kerítések között a nyomsáv parancsolt megálljt annak, aki bemerészkedett volna.

Irigykedve figyeltem a határ túloldalán lakókat, akik gondtalanul horgászhattak. Igazán csak akkor nyílt meg nekem a Tisza, miután áttelepültem Magyarországra. De addig ott volt nekünk a Latorca. Ötéves lehettem, amikor először kiszöktem a partjára, apám el is vert utána rendesen. Öten voltunk gyerekek, igen egyszerű kis pecákkal, de azért fogtuk sneciket. Én innen számítom a horgásszá válásomat.
- Milyen víz a Latorca?
-Kedves folyó, gazdag halfaunája van. Nagy utat tesz meg, hiszen a Vereckei hágó közelében, az északkeleti Kárpátokban ered 850 méter magasan, a hossza188 km. A szlovákiai Zemplén falunál torkollik bele a Bodrogba és Tokajnál találnak egymásra a Tiszával. A gyerekévek hozzá kötődnek, alig bírtuk kivárni, hogy kitavaszodjon és kiszaladjon az árterületére. Májusban nap, mint nap bóklásztunk a kisebb tavacskák, vízfolyások mellett. Apám nagy mestere volt a borítózásnak, tapogattuk a kimaradt fűcsomókat, szépen gyűlt a tarisznyába az apró hal.

A korall szirtek közül kellett felszínre tépni ezt a szép sziklasügeret

-1969-ben 23 évesen jöttél át Magyarországra, miért döntöttél így?
-Ide nősültem, többévi levelezés után egy budapesti lányt vettem el. Kilenc évvel később megkaptam a magyar állampolgárságot is. Nem sok mindent, leginkább a horgászat szenvedélyét hoztam magammal. Az első években nem volt időm horgászni, meg kellett teremteni a család megélhetésének alapjait. Közben megszületett a kislányom,Anita, most már Torma Gáborné, aki ma már a cégem egyik vezető munkatársa és a nagy horgász, 8 éves unokám édesanyja. A hazai beszerzésért felel, és tartja a kapcsolatot a gyártókkal.
-Hogy csöppentél bele a horgászcikk kereskedésbe?

-Vastelepvezető voltam Soroksáron és ott említette 1979-ben az egyik fuvarozó ismerősöm , hogy Szigethalmon lehet vásárolni kisebb „kockákat"- ezek kis terjedelmű földterületek voltak -, ahová üzlethelyiséget lehet építeni. Vettem 2 darab 4x8 méteres kockát, mert szerettem volna a feleségemnek egy elfogadható vállalkozói állást biztosítani, aki akkor papíripari technikusként dolgozott. Felmértem a lehetőségeket, körbejártam a környéket. A Csepel Autógyár, a Pesti Gépgyár teljes elánnal üzemelt, többségében férfi dolgozókkal. Ott volt a járási buszállomás, a járási SZTK, és más forgalmasabb egységek. A Csepel-sziget és környéke jó horgászati lehetőséget kínált, de színvonalas horgászbolt nem volt a környéken. Így aztán horgászbolt nyitása mellett döntöttem. A feleségem nagyon utálta a csontit, pinkit, gilisztát, de felvállalta avval a feltétellel, hogy a munkám mellett segítem az övét is. 1980 május 19-ei nyitás után kivettem öt hét szabadságot, de másfél hét után már látszott, hogy az üzlet beindul, sürgősen kell egy megbízható alkalmazott. Igen ám, de a megfelelő ember fizetése pont annyi lett volna, mint az én telepvezetői pénzem, ezért úgy döntöttem, hogy tízévi munka után felmondok az Áfésznél. Kereskedői múltammal, üzleti rátermettségemmel, amit édesanyámtól örököltem, elkezdtem vezetni az üzletet. Soha nem okozott gondot, hogy éjszaka fel kellett kelnem, hajnalban kidöcögni Szigethalomra, bemenni a boltba gilisztát vagy csontit kiszerelni, a polcot feltölteni. Volt egy Trabant-kombim, avval hordtam az árut. Rengeteget! Azokban az években annak volt tekintélye a szakmában, aki árut tudott szerezni.
-Azt mondod szerezni, de honnan?

A kis cápa is cápa!

-Nagyon sok kilométer és rengeteg kapcsolat kellett hozzá. Szó szerint szerezni kellett, hiszen jóformán csak a Hokévnek, Triálnak és a Szöváru-nak volt áruja. Nem restelltem néhány orsóért is kilincselni, hogy vihessem a vevőimnek. De mindennapi kapcsolatban voltam a kisebb hazai gyártókkal, úszó készítőkkel, műanyagosokkal, ólomkészítőkkel, hálósokkal.
Közben a szigethalmi üzletnek kiterjedt vevőköre lett. A nálunk állomásozó szovjet katonai alakulatok tisztjei hírül vették, hogy olyan bolt van Szigethalmon, ahol a tulaj beszél oroszul, egy idő után az ország minden részéből jártak hozzánk vásárolni. Nemcsak felszerelést, de információt is kaptak a hazai vizekről, módszerekről. Sok csibészséget ismertek az oroszok, ami nálunk tiltott volt. Nem győztem lebeszélni őket róluk, hogy például a „gumis" módszer nálunk tilos!
-Mi az a gumis módszer?

-Lényege, hogy a szereléket egy kővel és gumival bedobják, a zsinór végét a partoldalba leszúrt pálcikához kötik és így nem kell többször már dobni, csak kihuzni és visszaengedni. A csalizott horog így mindig ugyanoda, az etetett helyre kerül vissza.Igy horgásztak, de nem eggyel, hanem többel… Rezinának hívták a gumit, ha bejött egy orosz a boltba, az első szava nem az volt, hogy zdrasztvujtye, hanem, hogy van e rezina, rezina.
-Tizenegy évig tartott mondjuk így a „hőskorszak", közben váltottál, egyharmad részben tulajdonosa lettél egy osztrák-magyar horgászcikk nagykereskedésnek, ha jól emlékszem ez volt a Rössler Kft. Mi lett vele?
- Finoman szólva közös lónak túros lett a háta, felbomlott. Jelentős veszteséggel szálltam ki belőle egy életre való tanulsággal! De minden rosszban van valami jó, a sors rákényszerített az újrakezdésre, így 1992 XI 23-án megalakítottam az Energofish Kft.-t.
-Honnan a név?

A társak is szép halakat fogtak. Nyaras Éve sziklasügere önmagáért beszél!

-Imádtam horgászcikk kereskedőnek lenni! Ma is élek-halok érte, pedig már nyugdíjban vagyok. Lendület, kitartás, szívósság, egyszóval energia kellett a munkához, ebből jött az energo szó, a fish, miután halat jelent, adta magát, hiszen fogni is, meg enni is szeretem! A munka minden percét élveztem, legyen szó egy bonyolult kínai tárgyalásról, egy önetető spirál legyártásáról, vagy bármilyen horgászeszköz kifejlesztéséről. Hiszen az is része a horgászat szenvedélyének. Éveken át január elsejétől december 3l-ig mindennap „horgásztam." Felkészülni az újabb szezonra, előkészíteni a szerelékeket, kimenni Kínába tárgyalni, legyártatni, behozni, eladni.
-Milyen volt az első tárgyalásod a kínaiakkal? Más a keleti kultúra, mások a szokások.
-Nem okozott nehézséget, hiszen korábban már dolgoztam koreaiakkal. 1994.-ben mentem először Kínába, mert Koreában nagyon drága lett minden, a gyártók sorban települtek át Kinába. Nagyra becsülöm a kínaiakat, a kezdeti időkben alig volt fogalmuk a gyártásról, de néhány év alatt elképesztő fejlődésen mentek át. Ma a világ élvonalát jelentik, nézz csak körül, hány világcég gyártat Kínában ezerféle terméket!
- 1993. január 7-én megnyílt az Energofish Kft. nagykereskedése, azóta eltelt tizenhat esztendő. Van mire visszatekinteni.

Andrejszki Zoli red snappere a jobbak közül való

-Bizony van. Belevágtam a nagykereskedésbe, ahol fordulópontot jelentett, hogy elkezdtem gyártatni is. Már a nyolcvanas években kialakult a hazai gyártókkal jó kapcsolatom, de a munka neheze csak most kezdődött, hiszen színvonalas termékekkel kellett kirukkolnunk. 20-26 éve tart az együttműködés azokkal a kollégákkal, akik a kezdetek óta mellettem álltak. Ez ma már legalább annyira baráti, mint üzleti kapcsolat. Soha nem felejtem el nekik, hogy amikor nehézségeim voltak a Rösslerből való kiválásomkor, nem hagytak cserben, hanem mellém álltak. Barátságuk, szolidaritásuk, segítségük nélkül nehéz lett volna…
--Az elmúlt években sok minden megváltozott nálatok, bővült, szépült a nagykereskedés, korszerűbbek lettek a munkakörülmények, fiatal dinamikus vezetés vette át az irányítást, te pedig háttérbe vonultál. Miért?
-Tudomásul kellett vennem, hogy rohamléptekkel változik a világ. A megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények között óriási átrendeződés ment végbe a piacon. Ennek átlátása, naprakészsége meghaladta már az erőmet. Manapság más a módi, mint régen, amikor bátran vehettél mindent, mert volt kinek eladni! Ma üzleti stratégia kell, körültekintő piackutatás, hiszen Európában áru dömping van. Nagyon tudnod kell, hogy mit gyártass! Találnom kellett egy hasonló szemléletű, de már mai ésszel gondolkodó fiatal ügyvezetőt. Szerencsém is volt, hogy a romániai cégemnél vezető beosztásban dolgozó Pál Istvánt rá tudtam venni, hogy jöjjön át Magyarországra, és vállalja el a munkát. Ő már odakint bizonyított, és milyen a sors, pesti lányba szeretett bele és idenősült! Ma már elmondhatom, életem egyik legjobb döntését hoztam. A vezetés fiatalítását már ő végezte teljes felelősséggel, ami időszerű is volt, hiszen a velem kezdők szintén elérték azt a kort, amikor át kell adni a stafétabotot.

Józsa Imre kitett magáért!

Miben rejlik az Energofish Kft erőssége a hazai horgászcikk piacon?
-A cégem volt az első, aki a felszereléseket kitűnő horgászok tanácsai alapján kezdte el gyártani a hazai vizekre, magyar horgászoknak. Büszkén és örömmel jelenthetem ki, hogy ezen termékfejlesztők közzé tartozik Koós Feri, a harcsakirály,a Salmo Team Hungary csapata (Kovács Adrián,Lukácsi Béla), Benzár Zsolt, Románia többszörös bajnoka és az élversenyzőkből összeállt szolnoki Energo Team csapat, a tavalyi év országos bajnokság II. helyezettje. Az általuk kifejlesztett Energo Team botok, orsók mintáit minden esetben ők tesztelik és csak jóváhagyásukkal indulhat a gyártás. Így csak garantáltan jó minőségű, hazai vizekre kifejlesztett botok-orsók kerülnek a boltokba.
- Nyugdíjba mentél, de azért nap mint nap bejössz.
-Részt veszek a beruházásokban, fejlesztésekben, konzultálok az ügyvezetővel. Ami ennél fontosabb, hogy mióta István átvette a cég vezetését, megduplázta az árbevételt, és jelentős fejlődést könyvelhetünk el minőségi behozatalban és értékesítésben is!
- A céged mindig híres volt arról, hogy bőkezűen támogatja a gyermekhorgászatot. Miért?
-Gyakran eszembe jut, hogy amikor ötévesen ott bóklásztam a Latorca partján, milyen jó lett volna, ha valaki a kezembe nyomott volna egy spiccbotot. Ez a dolog érzelmi része, az ember ne felejtse el, honnan indult. A másik prózaibb, nevelni, segíteni kell azt a generációt, amelyik majd később is vesz horgászfelszerelést, nem marad otthon naphosszat a számítógép mellett, hanem kijön velünk a vízpartra.

Balajthy mester is remekelt

-Horgásszunk is egy kicsit! Sokfelé jártál már a világban, melyik a legemlékezetesebb horgásztúrád?
-Többnyire üzleti úton voltam, és a partnerek hívtak meg pecázni. Ezek repi horgászatok, kellemesek, de nem az igaziak. Egy időben Norvégiába kezdtem járni, úgy tűnt, hogy igazi örömpeca lesz, de ott sem tudtam kibújni a bőrömből. Mindig vittem ki értékesítésre mintákat, azon dolgoztam, hogy lehetne a norvég piacon is megvetni a lábunkat.
Igazából most voltam pár hete az első felhőtlen, üzletet is elfeledő horgászaton a Maldív szigeteken. Majd két hétig hajón lakva, szigeteket járva fedezhettem fel az Indiai-óceánt, és káprázatos halvilágát. Hatvankét évet vártam arra, hogy önfeledten horgászhassak, és én legyek a hajón a muréna király!
-Ezt már hallottam a többiektől! Nézve a fényképeket, elképesztő méretű murénákat fogtál (két nap alatt 18 darab, az ritkaság!)de gyönyörűek a red-snepperek, travellyik, sziklasügerek is!

A tengeri pergető horgászat remek hala a travelly

-Emlékezetes kirándulás volt, már az induláskor a halászkikötőkben akkora tonhalakat láttam, hogy ketten nem bírtuk megemelni. Kint aztán az óceánon pergethettünk, trollingoztunk és horgászhattunk avval a sajátos fenekezős módszerrel, ami a nagyobb halak többségét adta.
-Úgy hallottam nem volt polipotok.
-Nem sikerült szerezni, így aztán haldarabokkal horgásztunk. Csak annyi a hátránya, hogy könnyebben le tudják lopni a ragadozóhalak.
-Milyen volt a társaság?
-Remek. Jeles újságírókból, rangos színészből, kedves kollégákból állt a csapat, könnyű volt szót értenünk, hiszen mindannyiunkat összekötött a horgászat szenvedélye.
-Elképesztő méretű travellyket fogtatok, mivel sikerült becsapni őket?
-Arattak a Predatek wobblerek, minden pergetve fogott hal ezekre a remekül megtervezett, tengeri horgászatra is kiváló műcsalikra jött.
-Mesélj, kérlek a murénákról!

Elképesztő méretű murénákat fogott!

-Bitang cselesek voltak. Minden kapásuk olyan volt, mintha leakadtam volna. Hosszas rángatás, erőltetés után tudtam csak a felszín közelébe erőltetni őket. Odalent a korall ezernyi búvóhelyet kínál neki. Rendkívül élvezetes az Indiai-óceánban való horgászat, elképesztő a halgazdagság és kivételesen erősek a ragadozóhalak. A sügérfélék családjába tartozók, legyenek akár csak néhány kilósak, olyan erővel küzdenek, mintha 50-60 kilós halak lennének. De ez igaz a rájákra, cápákra, jop-fishekre, a tonhalakról már nem is szólva.
-Mikor mész legközelebb a Maldív-szigetekre?
-Az első adandó alkalommal!