Megjelent: 2008. december 01. | Forrás: Nagy Levente | Írások
Az időjárás megint csak hozta az ilyenkor nálunk megszokott októberi formáját.
Kinézek az ablakon, az eget kémlelve vastag, földig érő felhőkbe botlik tekintetem. Zuhog az eső és a szél is meghajlásra kényszeríti a már őszi színekben pompázó fákat. Itt az ősz! Jelzi a természet, hogy kész átadnia magát a hidegebb hónapoknak. Igazi embert próbáló idő van… Horgászni? A legtöbb ember fejében meg sem fordul az ilyesmi.

Felhívom barátomat. Lesz-e horgászat? Az ilyen beszélgetésekben mindig ott a „Talán”. Talán később eláll az eső, talán alábbhagy a szél, és talán még a nap is kisüthet. Hát igen, csak az a később lehet holnap, a jövő héten, vagy még odébb…

Barátom hamar pontot tett a beszélgetés végére. „Beülünk az autóba és addig megyünk, míg jó időt nem találunk”. Ez az addig, pontosan 100 kilométer volt, a Székelyudvarhelytől 16 km-re található Homoródszentpál néven ismeretes horgásztóig.
Persze az eső itt is áztatta a földet, a fák meg ugyanolyan alázattal hajladoztak az őszi időjárás előtt. Semmi sem változott, csak a cselekmény helyszíne és talán a szél még nagyobb erővel borzolta a tó színét.


Vastag, földig érő felhők takarták az égboltot

Eddig még nem sikerült olyan korán kelnem, hogy elsőként érjek a tópartra, megelőzve a helyi horgászokat, most meg csak a mi autónk parkolt a tó bejárata előtt. 10 óra, mégis mi vagyunk az elsők. Ez jelent valamit!
Szót váltva a tógazdával megtudtuk, hogy az előző napokban, mióta az időjárás ezt az arcát mutatja nem igazán fogtak halat, talán egy-két pontyra emlékszik.
Rövid beszélgetés, majd szabad utat kaptunk. „Mienk az egész tó”- sehol egy árva lélek.


A tó északi részén, széltől védettebb helyet találtunk.

A tó északi-homoródi részén vertünk tábort arra a néhány órára, itt a széltől védettebb helyet találtunk a hátunknál lévő fűzeknek köszönhetően.
Kicsit kutatva emlékeimben, eszembe jutott, a tavaly ugyanebben az időszakban, október elején szinte ugyanilyen zord időjárási körülményekkel találkoztunk, mégis sikerült közel 30 darab kettes körüli pontyot szákba terelni.
Akkor frissen szedett trágyagiliszta meg harmatgiliszta volt a sikercsali.
Talán most is működni fog.


Dobás közben…


. …E.T POWER FEEDER150

Több mint egy órát kellet várni az első kapásra, mely akasztás után erős védekezésbe torkollott… Természetes a pontytól megszokott ellenállás, küzdött a hal az életéért.
Jól csinálta! Olyannyira, hogy mielőtt hálóba vezettem volna, sikerült megszabadulnia a horogtól. 1-0 ezúttal a halak vezetnek.

Hosszú szünet. Már-már kezdtük elkönyvelni, hogy erre a napra ennyi jutott, mikor megszólalt a lazára állított E.T EXCALIBUR orsó fékje, és görbült az ágasra állított feeder spicce. Újabb esélyt kaptunk a halaktól!


Minden tekintet a botspiccre koncentrálódik


Ott a kapás!


És ott a hal!


Munkában az E.T Picker (3 m)

Kapás – bevágás – fárasztás – és ott a hal, egy másfeles potykával tettem jóvá az előző hibámat. Ezúttal sikerült! Kezdett melegedni a hangulat, feledtetve velünk az egyre csak rosszabbodó időjárást.
Az elkövetkező két órában, szinte tízpercenként jöttek a kapások. Érdekes sorrend kezdett kialakulni.
Óvatos, maszatolós kapás dévért hozott, melyet 2-3 kisebb kárász követett, majd egy erőszakosabb rántás után pontyot fárasztottam.


Jól küzdött, de hamar elfáradt.


Szépen akadt a…


. …Maruto horog.


Egy másfeles pontyka feledtette velünk a zord időjárás hangulatát.


Jöttek a dévérek is szépen.

Újabb dévér, ezúttal kettő egymás után, majd kárász és nemsokára érkezett a ponty is.
Mindez két órán keresztül folyamatosan, mintha parancsra történtek volna a dolgok. Aztán hirtelen csend! És az egy óra kapástalanság jelezte, hogy vége a napnak, ennyi volt mára.
Eljött a horgászat egyik legszomorúbb része, a vége.
Azért annyira szomorú mégsem volt, hisz amilyen időt végigültünk néhány óra alatt, ahhoz képest igencsak szépen tejesítettünk és egy újabb élményekben gazdag horgásznapot tudhattunk magunk mögött, melyet sokáig emlegetni fogunk barátommal.


„Most ugrik a béka a vízbe”, ha meglátja, mi van a haltartóban.


Késő őszi teríték. Déverek és pontyok.


A közös fotózás elmaradhatatlan dolog.