2022 nyitó pecáinak egyikét volt szerencsém Sajógalgóc horgásztaván megejteni. Földesi Szabolcs tógazda meghívásának eleget téve érkeztem a Bánrévei határhoz közel elterülő gyönyörű vízhez.

Azaz jéghez... 

Fúrtam pár próba léket a part szélén. Bőven 15 centinél vastagabb szilárd fagyott víz volt a talpam alatt.

Néhány felszíni repedés ellenére biztonságosnak  ítéltem a terepet, így elkezdődhetett a munka.

Úgy gondolom hosszan sorolhatnám mik azok az eszközök, szerszámok (Kötél, létra, nikecell tábla, palló) amik megkönnyíthetik és biztonságossá tehetik a jégen való hatékony és komfortos tartozkodást, mégis most csak a legfontosabbat szeretném itt kiemelni.

Egy jó lékfúró! A Camou 13 cm átmérőjű változata tartott velem. Csendben, másodpercek alatt lehet vele lékeket csinálni, ami rengeteg energiát megspórol a baltázással ellentétben.

Tél lévén némi előzetes készülésre is szükség volt. Szerelékemet már otthon összeállítottam, ne a lék kicsiny vizében kelljen fagyott ujjakkal feltöltenem orsómat a főzsinórral.

A Kamasaki széria 50 centis Tele Ice pálcáit választottam, melyre 100-as méretű Kamasaki Super Bolo RD orsók kerültek.

Carp Expert Crystal transzparens zsinór 0,25-ös változatával töltöttem fel a kis Bolo dobokat.

Csalihalból többféle mérettel és fajjal készültem.

A Lineaeffe 2 sebességes levegőztető motorját sem hagytam otthon. A jégen is friss oxigénnel láthatom el csalihalaimat, hisz két góliát elemmel működtethető.

Miután két pálcám elfoglalta a helyét a lék mellett, berendezkedtem a Szabolcs által biztosított faházba. Felkészültem a faház általi fagyhalálra, így volt két pulcsim, három nadrágom, több kabátom és egy hálózsákom is. Na ezek azok amikre nem volt szükség. A három ágyas faházban a mikrón és hűtőn kívül egy norvég panel fogadott, mely mint utólag kiderült, 23 fokra beállított állapotban tökéletesen felfűtötte a házikót. Rövidesen rám is sötétedett.

iBite úszóban az elemet megfordítom.

Léken a szett.

A faház teraszán magas százalékban gyümölcsöt tartalmazó italomat szürcsölgetve hallgattam a jég dalát. Gyönyörű rianások zaja borzongatott, amikor egyik iBite úszóm lebukott a lék peremén és elkezdett vándorolni a tó közepe felé. Sajnos még odaérésem előtt érdeklődőm lelopta a feltűzött snecimet, így üresen vettem ki szerelésem. Újabb szélhajtó küsz került a horogra, majd a lékbe, hátha visszatér még a tolvaj. Már épp a pihenésen járt az eszem, amikor a másik úszóm is életre kelt.

Jól követhető volt a kapás iránya a jég alatt.

Küszöm tempósan vitte az ledes úszót a jég alatt. Reménykedtem, hogy segítséget kért egy ragadozótól eme nehéz teher cipelésében, így tempósan siettem a tőlem 10-15 méterre lévő lékhez. Gyönyörűen lehetett látni, hol jár ellenfelem, hisz az iBite erős fényét még a 15 centi vastag jég sem rejtette el. Mivel közel két méterre volt a lék szájától az úszóm mire a jégen megtettem eme rettentő távot, nem is vártam tovább és a lékbe tartott pálcával akasztottam. 

Pár kirohanás után ellenfelem már a lék szájánál csobogott.

Lip Grip az alsó állkapocsba rögzít és.....

...megvan. Süllő

Nagyon örültem neki. Makk egészséges Sajógalgóci süllő.

Egy percig pózolt a kezemben.

Horogszabadítás után megkóstolta a kesztyűmet és útjára engedtem.

Azt mondják a csúcson kell abbahagyni, így nyugovóra is tértem, készülve a második napra.

Ami mint utólag kiderült, nem kis meglepetést tartogatott számomra.

Tartsatok velem és a következő cikkemben megtudhatjátok mi is történt!

Fotó: Bús Julianna és László Attila (Horgászkalandok Stábja)

Szöveg: Kánya Ferenc és Szebenyi Péter