Valljuk be őszintén, hogy a method horgászat nem tartozik a legösszetettebb módszerek közé, de talán pont emiatt is olyan eredményes na meg persze népszerű. Az elmúlt években hazánkban is közel tökéletesre csiszolódott a „módszer”, hiszen manapság már gyakorlatilag nincs is olyan állóvízi halfaj, amelyre ne lehetne hatékonyan horgászni a tömködős kosarak segítségével, függetlenül attól, hogy a parttól éppen 10 vagy 150 méterre kell bevetni a készségünket. Elképesztő mennyiségű és minőségű csalogatóanyag áll a horgászok rendelkezésére, melyekkel könnyedén alkalmazkodni lehet a körülményekhez és megoldani az adott szituációt legyen szó akár egy intenzíven telepített tavi vagy egy természetes vízi körülményről. Egy olyan kosártípus segítségével azonban, amely ez idáig a hazai piacon egyáltalán nem volt elterjedt, új távlatok nyíltak a method horgászaton belül is. Nézzük, hogy pontosan mire gondolok! 

Ha methodozás, akkor Préri Horgásztó! Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a hazai method horgászat itt bontakozott ki igazán, ugyanis ezen a vízen, ezeken a vizeken alkalmazták először megdöbbentő eredményességgel a tömködős kosarakat azok a horgászok, akik a módszer úttörőinek számítottak anno. Én ezúttal a tórendszer stéges tavát látogattam meg, annak is a vége felé választottam helyet. 

Mindkét botomra egy 2021-es termékünk, az Inline Cage Feeder kosár került a hagyományos flat method kosarak helyett, hiszen kíváncsi voltam, hogy egy ilyen, „agyonmethodozott” vízen mit mutatnak ezek a kosarak! Az Inline Cage Feederekről fontos tudni, hogy belső zsinórvezetésűek, így pontosan ugyanúgy kell őket felkötni a végszerelékünkre, mint a klasszikus method kosarakat. 

A kosarak L-es és XL-es méretben egyaránt elérhetők. A kisebb ideális például ragasztott csontis horgászathoz vagy az olyan szituációkhoz, amelyek minimális mennyiségű csalogatóanyag bejuttatását igénylik, míg a nagyobb akkor tesz jó szolgálatot, ha bőkezűen kell mérni a kaját a pontyok megfogása érdekében. 

Jól látszik, hogy a két méret között komoly kapacitásbéli különbség van. Közös azonban bennük, hogy gyárilag egy, az alsó részükbe szorosan illeszkedő forgóval vannak szerelve, mely segítségével amolyan fél-fix szerelékként lehet őket használni. Természetesen a forgó eltávolítása esetén bármilyen gyorskapoccsal is remekül működnek, én is így használom őket. 

A végszerelék pofon egyszerű! A kosár, egy gyorskapocs, majd a pontosan 10 cm-es előke, melynek végére egy 10-es méretű lapkás horgot kötöttem. Bár meglepő lehet, de kiválóan dobható ez a kosár! Csodálkoztam, mikor először horgásztam velük, de nagyon szépen és pontosan lehet a segítségükkel horgászni akár relatíve nagy távolságra is. Ezen a napon én a szemben lévő nádfal elé, pontosan 57 méterre horgásztam, ami a 330-as bottal sem volt különösebben problémás. 

A kérdés már csak az, hogy mi került a kosárba? Az Inline Cage kosarak hatalmas előnye a hagyományos flat method kosarakkal szemben, hogy lehetővé teszik nagy mennyiségű szemesanyag, mint magvak, nagyobb pelletek, de akár még csonti bejuttatását is. Én ma kizárólag 2 mm-es mikropellettel horgásztam, melyet, megmondom őszintén, sokkal egyszerűbb volt ebbe tölteni, mint a tömködős kosarakba. Nem hullott ki, nem ragadt bele, ellenben mindig gyorsan és maradéktalanul kioldódott a mederfenéken, lehetővé téve ezzel a gyors és hatékony horgászatot. 

Néhány alapozó dobás után pedig kezdődhetett is a horgászat! Az első óra teljesen eseménytelenül telt, ugyanis egy megveszekedett kapásom sem volt. Sok mindennel próbálkoztam, de végül az hozta meg az áttörést, hogy elkezdtem türelmesebben horgászni és rendre 15-20 percet is vártam az újradobással. Bár nekem ennyi várakozás már kis túlzással fizikai fájdalmat okoz, mégis ez volt az a váltás, ami végül meghozta a kapást. 

A határozott bot görbítés után kemény fárasztás vette kezdetét, hiszen ellenfelem nagyon agresszívan védekezett, alaposan megdolgoztatva ezzel 330-as Universal Feederem. A bot azonban bírta, én pedig kellően türelmes voltam, így a fárasztás merítéssel végződött.

Merítőmben egy szép, hatos forma pikkelyes pihent. Jó erőben volt, azonban a küzdelem végére alaposan elfáradt, így zokszó nélkül tűrte a horogszabadítást és a fotózást is. 

Gyönyörű példány! Azt gondolom, hogy ez a ponty is ékes bizonyítéka annak, hogy egy agyonhorgászott vízen mindig érdemes új dolgokkal próbálkozni, mint amilyen az Inline Cage Feeder és az azzal történő horgászat is.

Az Inline Cage kosarakat egyébként gyakorlatilag bármilyen csalival lehet használni, hasonlóan a flat method kosarakhoz.  Én ezen a horgászaton kizárólag a 6 mm-es Expanda Method Pelletekkel próbálkoztam, melyek közül a green betaine-os és az epres volt a nyerő egyértelműen. 

Ezeket a puha csalikat én mindig a horogra tűzve kínálom fel, hiszen így a legegyszerűbb őket használni. Fontos azonban, hogy „gyári” állapotukban lebegnek, így, ha azt szeretnénk, hogy horgunkat ne emeljék fel, óvatosan ki kell belőlük nyomnunk a levegőt a víz alatt. 

A csalizás után nagyon fontos figyelni arra, hogy a horgot rejtsük el a kosárban, pont, mint a flat method kosarak esetében tennénk. Itt azonban nem a kosár tetejére, hanem annak az alsó részébe kerül a horog és a csali, melyet óvatosan bele kell tömnünk az etetőanyagba, elősegítve ezzel a gubancmentes horgászatot. Apró, de nagyon fontos mozzanat ez!

Íme, a megtöltött kosár, amely bevetésre vár. Jól és gubancmentesen dobható, de, ami ettől is fontosabb, rendkívül eredményes!

Attól a pillanattól kezdve, hogy rájöttem, a kapásért legalább 15 percet várni kell, az események rendkívüli módon felpörögtek, hiszen tulajdonképpen minden dobásra halat fogtam. Ez ugye óránként nagyjából 2-3 pontyot jelent, amelyek azonban nagyon jó erőben voltak és a súlyuk kivétel nélkül elérte minimálisan a 4 kg-ot. Igazán jó peca volt!

A kosár remekül vizsgázott, a Préri stéges tavának lakói pedig díjazták a halas pelletmixet, na meg az expander pelletcsalit. Ha az idő sem lett volna olyan szomorkás, akkor ez egy tökéletes nap lett volna. Így csak majdnem az volt, de panaszra természetesen nincs okom, hiszen gyönyörű pontyokat fogtam! 

Szabó Bence

Képek: Molnár Zoltán