Megjelent: -1. november 30. | Forrás: Szebenyi Péter | Írások

Egy gyönyörű napsütéses, de kissé szeles napon érkeztünk meg Siófokra feleségemmel és kislányommal öt napos balatoni nyaralásunkra.

1.

Mint később megtudtam a hasonlóan szeles időben érdemes a kövezések melletti sávot vallatni ragadozók reményében.

Ezen a napon meg is vásároltam a 72 órás napijegyemet az egyik helyi horgászboltban ahol kértem némi iránymutatást is. Készségesen álltak rendelkezésemre és nyugtattak meg az infók, hisz több a helyiek szerint jónak tartott csali is lapult a dobozaimban.

Második napunkon délután úgy döntöttünk sétálunk egyet a parton ahová természetesen a műcsalis táskámmal és pergető pálcámmal a kezemben indultam el.

A kikötőbe érve két helybeli pergető sporttárs Dániel és István készségesen segítettek. Megmutatták mik azok az időszakok és területek amiket érdemes vallatni és természetesen ők mivel és hogyan próbálkoznak.

2.-3.-4.

Figyelve a tanácsaikra dobtam is egy párat a mélyebb és a sekélyebb területeken is.

 

5. és 6. vagy 7. vagy 8.

A hullámok között cserkeltük a balinokat, miközben a móló másik oldalán a vadkacsák látványában gyönyörködhettünk.

Rövid időn belül erőteljes rávágást kaptam egy sekélyebb területről 30-40 méteres távolságból. Ellenfelem hevesen ellenezte a közelebbi megismerkedésünk pillanatát.

9.-10.-11 (A 11.-es nekem nem tetszik, de rátok bízom)

Merítő hiányában a köveken papucsban csoszogva sikerült a wizard mini lip grip-em segítségével kézbe vennem ellenfelem.

Itt szeretném megjegyezni, hogy jövőre biztos, hogy nem indulok el merítőháló nélkül a Balatonra. Addigra mindenképp beszerzek egy Wizard Predator gumírozott merítőhálót, mely hálószövetének köszönhetően nem szívja meg magát vízzel és a horog is könnyen szabadítható belőle.

12.

Tökéletes ült a salmo thrill OB színváltozata a szája jobb sarkában. A hosszú fluoro carbon előke természetesen itt sem maradhatott el.

Bányatavakon az esetek nagy százalékában első horgos akadásokat kapok, hisz ott a mélyebb vízben alulról támadja a wobblerünket a balin. Itt sekélyben viszont üldözik a csalit, így többször a hátsó horgon akadnak fent.

13.-14.-15.  (Szerintem a 13-as képen vágok legkevésbé bamba arcot)

Egészséges 45 centi körüli balatoni ragadozó őn.

16.

Természetesen visszanyerte a szabadságát

Kevesebb mint egy órát töltöttem a kikötőben, aminek nagy része beszélgetéssel és információ szerzéssel ment el, mégis eredményesen zárhattam. Örömmel sétáltam vissza szállásunkra.

17. vagy 18. vagy 19. vagy 20.

Este gyönyörű naplementében lehetett részünk a Csobánc nevű nosztalgiahajó fedélzetén.

Pihenésünk harmadik napján estére érkeztem a kikötőbe Dániel és Csaba társaságában akikkel nem titkolt célunk volt a balinok mellett a kövesek és fogasok cserkelése. Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, nem volt elég nagy a szél. A keszegek nem sodródtak be a széllel a partmenti vizekbe. 

21. vagy 22.

Sötétedésig egy apró sügér volt az egyetlen jelenkező, akit lencsevégre kaphattunk.

Negyedik napon a napfelkelte újra a parton ért. Ekkor sem volt egyszerű dolgom, hisz szinte szélcsendben kellett a maximumot kihoznom a lehetőségekből. Több hasonlóan korán ébredő horgász is a Krúdy sétány végén, a Béke jóságos angyala nevű szobor alá telepedett le a mélyebb vízbe békés halakat remélve. Én a sétány közepére beállva kezdtem el felszíni pergetésemet. Még sötétben érkeztem, ekkor nem sikerült eredményt elérnem.

Később egy fiatal hölgy épp a napfelkeltében gyönyörködött tőlem jobbra amikor közvetlenül előtte a partszéli kövekhez hajtotta egy kölyök balin a küszöket. Repült is a kis wobbler amire csobbanás és két mozdítás után meg is érkezett a várt ütés.

Szerintem a 23. és vagy a 24., de a 25. is ez a hal.

Balatoni napfeltelte balinnal

Már épp az induláson gondolkodtam, amikor két ellenőr is megjelent a helyi horgászegyesület megbízásából. Gyors és hatékony munkájuknak köszönhetően egy perc alatt megtörtént az irataim ellenőrzése. Jó volt látni, hogy vigyáznak a Balaton halállományára.

Ötödik nap reggelén, haza indulásunk napján már nem terveztem pecát, így kényelmesen fogyasztottuk el reggelinket és sétáltunk le a partra kávéval a kezünkben.

Gyerekek etették mellettünk a kacsákat és hattyúkat amikor küszük kissebb csapatára lettem figyelmes.

Pár kenyérrózsa vízbe pottyanása után egy balin jelent meg aki egy gyors burvánnyal le is vette a felszínről az ingyen csemegét.

Feleségem rámnézett, majd így szólt: - Hozd azt a botot!

Sietve szaladtam fel a kis Bokor Spin-ért. Méteres fluoro carbon elékére egy szem pontyozó horog került amire egy gumigyűrű segítségével fogattam fel egy nagyobbacska kenyeret.

26. vagy 27.

A jó öreg fehér kenyér ...

 Ekkorra már strandolók is voltak a vízben így egy „csendesebb” területre tőlem balra eldobva jutattam be rögtönzött szerelésem. Vártam. Azaz nem is vártam, hisz alig 20 másodperc múlva kenyerem egy burvánnyal eltűnt és már érezhettem ellenfelem heves védekezését.

28. vagy 29. vagy 30.

Nem csak a strandolók, de még én is meglepődtem a gyors sikert elérve.

31. vagy 32. vagy 33.

Nyaralásunk zárásaként egy közel 45 centis sérült farkú balint tarthattam a kezemben felszíni kenyérrózsa csalizással zsákmányolva.

34.

Ő is szabadon távozott

Összességében egy kellemes és eseményekben gazdag nyaralást tudhatunk magunk mögött amibe 4 alkalommal összesen 5 órányi rapid pergetést is sikerült beszorítani. Ezen idő alatt 3 gyönyörű balatoni balint és egy kicsi kerek csapót sikerült partra terelnem.

Köszönöm Dánielnek, Csabának és Istvánnak az instrukciókat és természetesen köszönöm Balaton!