Nem könnyű túljárni az önök eszén. Én itt most nem Önökre gondolok, kik ezen sorokat olvassák, hanem a minden pergető horgász szívét megdobogtató, látványos rablásokat bemutató balinra, melyeket őnökként emlegetünk.

Őn, ragadozó Őn, Őnhal, balin… számos megnevezését ismerjük ennek a csodálatos ragadozónak.

Hányszor előfordul, hogy dobálunk mindenféle műcsalival, de egyetlen balint sem sikerül rávenni a támadásra, pedig a szemünk előtt rabolnak, vagy éppen „lőtávon" túl. Hát igen, sokszor ez a probléma a balinok tanulékonyságára vezethető vissza.
Vagy hányszor megtörténik, hogy mellévág a műcsalinak, ezt pedig kivételes ragadozó technikája magyarázza.
Mivel a legtöbb ragadozó haltól eltérően szájában nincsenek fogak, és azok nélkül nehéz fő zsákmányhalát, a gyorsan úszó küszöket elkapnia, így ragadozó technikáját az izmos, áramvonalas testére alapozza. Testi adottságait kihasználva, óriási erővel ront zsákmányára és célja nem a kishal azonnali elkapása, hanem inkább a halraj szétrombolása, majd a szédelgő, elkábult kishalak könnyű prédaként való megragadása.

A kisebb példányok könnyen becsaphatók.

Gyakran rávetik magukat a rovar utánzatokra.

Mohóságuknak legtöbbször ez a vége.

A nagyobbak már óvatosabbak…

Jó néhány balint sikerült már ezzel a Hornettel becsapni. Valamiért szeretik!

De az igazi, a Salmo Trill, mely kifejezettem a balin horgászatára kifejlesztett műcsali. Egyesíti a balinólom és a wobbler előnyeit.

Persze vannak esetek, mikor szinte bármivel képesek vagyunk rávenni a támadásra, azonban ezek az esetek ritkák, kivételesek, akár a hal jellemrajza.
Néhány napja Zsombor barátommal a Maros partján azon tanakodtunk, hogy dobunk párat, vagy hátat fordítva a folyónak hazamegyünk, hisz a víz pergetésre alkalmatlan, enyhén kávébarna volt. Próbáltunk rájönni, hogy színét az éjszakai esőzés, vagy a folyó felső szakaszán történő kavicskitermelés befolyásolja. Ha előbbi, akkor néhány óra és letisztul, ha utóbbi, akkor meg ki tudja…

Ritka, megtörtént esetekre hagyatkozva, mikor ilyen vízben is halat fogtunk, megegyeztünk 1-2 órában. Dobunk párat, és ha a víz színe nem változik, vagy nem történik valami, akkor vége a napnak és megyünk haza.

Jól döntöttünk! Már dél az óra, a víz tisztulóban, halat még nem fogtunk, de ütést már kaptunk, így a remény benne van a horgászatban.
Egy kiszélesedő nagy kanyarhoz érve, a víz színén sütkérező küszökre balinok raboltak! Óvatosan, hogy senki ne hallja, leereszkedtünk a meredek partfalon, elfoglaltuk állásunkat és rádobtunk a rablásokra. A zsinórok végén apró, kisméretű műcsalik, (Salmo Hornett meg Salmo Tiny), annyira siettünk, hogy nem cseréltük nagyobbra.

Átdobtam a túlsó partra bele a küszrajba, majd gyors tempóba vontattam. Fél távon járhattam a vontatásban, mikor erős ütést éreztem, szinte reagálni se tudtam a villámszerű támadásra. Gyorsan húztam a műcsalit, így a hal, ahogy hozzáért azonnal ráragadt a szúrós horogra. Nem volt nagy, a fiatalabb generációból való, de örültem, hisz ezzel megvolt a nap első hala.
Újabb dobások, a következő halat Zsombor barátom akasztotta. Ez már nagyobb volt előző társánál, úgy másfelesre saccoltuk… Nem volt sok időnk, néhány gyors fotó és mehetett vissza.

Ahhoz képest, ahogy indult a napunk…

Szép…

Jól dolgozik, finom összeállítással nagy élmény a fárasztása.

Néhány perc és újabb hal a horgon, ezúttal az általam vezetett műcsalira rontott rá. Volt erő benne, rendesen küzdött a „koma" de a horog jól akadt, így esélye sem volt a szabadulásra... Olyan kilóforma, akár az őt követő testvérpárja.

Kész, feladta…

Gyönyörű ragadozó.

Mehetsz vissza…

Sajnos gyorsan repül az idő és még gyorsabban, ha az ember az önöket hajkurássza. Egyik pillanatban még eszeveszetten dobál a rablásokra, másik pillanatban pedig az az érzés kerülgeti, hogy a folyó ki van halva. Ez különben jellemző erre a gyönyörű ragadozóra!

Használt felszerelések:

ET Spin Blade	Ryobi Ecusima	Salmo Tiny	Salmo Hornet
Salmo Thrill	Maruto Nice Snipe	Érfogó csipesz 15 cm	Penn KG