Soha nem titkoltam, hogy melyik vízen szeretek horgászni a legjobban, hiszen gyerekkorom óta horgászom a Dunán és ez a fajta peca áll a szívemhez legközelebb. Egyik nap gondoltam egyet és kora délután el is látogattam az öreg folyóra, bízva abba, hogy esetleg az estébe bele próbálva sikerül majd egy-egy termetesebb halat is szákba terelni.

Duna….mesébe illő környezet.

Leginkább, ezért a látványért kedvelem. Ha nem fognék halat, már akkor is megéri, ilyen környezetbe horgászni.

Természetesen, azért mindent megteszek majd, hogy halat, halakat tereljek a szákba, éppen, ezért már be is keverem az etetőanyagokat.

A Dunán egy néhány órás horgászathoz is szükség van, nagyobb mennyiségű etetőanyagra.

Etetőanyagomat a folyóvízi horgászataim során mindig túl vizezem, hogy biztosan, oda érkezzen, ahova azt szeretném.

Minden esetben igyekszem a lehető legtöbb szemes anyaggal dúsítani a csalogatóanyagot, hogy minél tartalmasabb legyen.

Íme a kész, tartalmas keverék.

Dunán, természetesen elengedhetetlen kellék a csonti.

Illetve sajnos, annyi szúnyog van, hogy a különböző szúnyogriasztók alkalmazása is elengedhetetlen.

Ezt a szúnyogriasztót, azért kedvelem, mert nem tartalmaz vegyszert, így nyugodtan horgászhatok és nem kell, attól féljek, hogy a halakat majd elriasztja.

Mindig az alapozó etetéssel kezdem a horgászatot.

Vagyis, ezt ki kell egészítenem egy fontos részlettel, mert mielőtt alapozok, előtte kiválasztom a megfelelő távolságot, amely során mindig törekszem, arra, hogy ne legyen túlságosan messze, de azért a vízmélység is megfelelő legyen. Jelen esetben, ez a távolság 30-méter volt, ahol a 150 grammos kosár megállt, így nem kellett extrém súlyokkal próbálkozzak.

Strapabíró, nagyobb méretű orsón fonott főzsinór.

A Dunán mindig 390-es botot használok. 

Sokszor előfordult már, hogy rögtön az első dobások valamelyikére nagytestű halat tereltem szákba. Ez most sem volt másképp, hiszen a második dobásra egy, csodaszép Jászkeszeget sikerült szákolnom.

Gyönyörű, erőtől duzzadó hal.

Amikor folyóvízen horgászom, akkor nem szoktam finomkodni, 0,20-as előkezsinórt legalább használok, annak érdekében, hogy komfortosabban tudjak fárasztani. Nem tudhatjuk, hogy milyen akadókat rejt a víz, ezért jobb elővigyázatosnak lenni és a lehető legjobban felkészülni.

Jól összehangolt végszerelékkel tökéletes az akadás.

Ezek a kedvenc folyóvízi horgaim.

Ennek a dévérnek a megfogása után egy pillanatig nem gondolkodtam, hogy folytassam e a horgászatot este vagy sem.

Ahogy elkezdett sötétedni, már fel is került az Ibite jelző és türelmetlenül vártam a következő kapást.

Hiába fogtam napközbe több nagyobb jászt, dévért, azért bíztam benne, hogy sikerül majd az este alatt még több nagyobb halat is fognom.

Sikerült is! Újabb nagy dévér a kezemben!

Nagyon sok halat fogtam, ezen a horgászatomon is a Dunán, egy percig nem unatkoztam, hol a kisebb karikák, hol a nagyobb dévérek és jászok szórakoztattak, jó peca volt!

Képek: Molnár Zoltán

Szöveg: Raffer Kristóf