Megjelent: 2009. október 14. | Forrás: EnergoIeam | Írások
Az ET Picker Blade kipróbálása után már bátran írhatunk tesztről, hisz mintegy másfél hónapnyi horgászat alapot szolgáltat erre. A 3 méteres finom pálca mostanra sokmindent megmutatott, ideje közzé tenni a tapasztalatokat.

Készen a horgászatra a pesti naplementben

Naplement előtt másfél órával érkeztünk a Duna fővárosi szakaszához. Egy márnásabb szakaszt vettünk célba, hogy komolyabb halakkal is teszteljük a Picker Blade-et. Némi etetőanyagot készítettünk, de ezúttal főleg szemes takarmánnyal próbáljuk meg a halakat a horog köré csalni. Kis csapatunk hetente többször horgássza a helyet, így rendszeresen kerül be etető és kukorica a vízbe. Már-már etetett helynek is nevezhetnénk a pályát kis túlzással.

Még világosban beesett pár jobb dévér

Reggelente és a késő délutáni órákban szép dévéreket szokott adományozni a hely, s ahogy elkezd lemenni a nap, úgy élénkülnek a márnák. Minél sötétebb van annál jobb. Jelenleg még a Duna hőmérséklete 18-19 fok körüli (volt a horgászatok idején), ez még nem a márnák ideje, nappal még nem annyira aktívak. Éjszaka viszont nekiállnak feltúrni az aljzatot - valamikor nekik is enni kell! Mi is azt terveztük, hogy legalább 2-3 órát maradunk a sötétség beállta után is.

Az apró szilvaorrúk rohama egy órahosszáig tartott

Addig is beetettünk, s elhelyezkedtünk a kényelmetlen köves parton. Azért akad pár laposabb kő, amit némi pakolás után akár ülésre is alkalmassá lehet tenni. Carp Expert bottartókra helyeztük a pickert és a gyors és egyszerű „Zabos-féle" végszerelék elkészülte után bevetettük a horgokat. Ahogy azt már megszokhattuk a kis, tenyeres szilvaorrúk az etetés első vendégei. Az ő gyorsaságukkal nem veheti fel a verseny holmi dévér, vagy bármilyen más, lomhább halfaj. Talán a garda, no abból is jön pár kisebb példány. Aztán csak beesik az első jobb dévér, pár kéttenyérnyi karika.

A szürkület hozta meg az első kisebb márnát

Az alkonyat fényeiben itt is, ott is ugrik a márna. Alakul a dolog. Nem is kell sokat várni az első igazi, spicchajtós kapásra. A márnák komoly vehemenciával érkeznek, s igen erőteljesen jelzik jöttüket. Az első bajszos még csak olyan szűk kilós forma, de így szokott az kezdődni. Ezeket a Picker Blade játszva kezeli. Szépen görbül, de még rengeteg tartalék van a botban. Pár fordulás után szákban a fogás. Márnát sosem viszünk el, de a fotó kedvéért haltartóba kerül egy kis időre. Épp méretes.

Szákban a kiló-negyvenes

Napok óta a csonticsokor a legjobb csali, pedig rendszeresen próbáljuk a kukoricát és a gilisztát is! A következő hal is a csontit választja. Ez a küzdelem már komolyabb, szól a fék, a 16-os, sötét színű Carp Expert zsinór azért bírja a strapát. Egy másfeles forma típusmárna bukkan fel, még tesz néhány tiszteletkört, aztán megadóan siklik a merítőbe. Mások is elkezdik fogni a halat, szinte már teljesen sötét van. Ez a legjobb időszak. A nagy nézelődésből komoly kapás ébreszt. Mire megfogom a nyelet, már durván hajlik a pálca. Ha most messzebb vagyok, repült volna a bot! A hal beleveti magát a sodrásba, nagyon erős, egy pillanat alatt lüktet az emberben az adrenalin. Sikít a fék, át is kapcsolom a visszaforgás-gátlót a Fighter Match orsón, s tekerem visszafelé a hajtókart, így kevésbé csavarodik a zsinór fárasztás közben.

A kristálytiszta víz is szerepet játszott abban, hogy inkább éjszaka jött a márna

Jó zsinór, megérdemli a kíméletet. Ezen a boton nem volt még ekkora márna azt biztosan érzem. Keményen megdolgoztat, de azért egyre fárad. Mind közelebb tudom pumpálni, s a kirohanásai érezhetően lassulnak. Amikor felcsap, már nem is csodálkozom, bizony a nagyobbak közül való. Innen már felgyorsulnak az események, egyre rövidült a póráz, majd bekövetkezett a megadás, aztán a szákolás. Elismerő tekinteteket, s egy „ezzel a kis izével fogtad?" megjegyzést is kapok a botra. A márnámat 3,80-ra mérem, ebben az időszakban ez még nagyon jónak számít. Kapom a biztatást, hogy a hidegebb őszben lesznek még nagyobbak is! Úgy legyen! Én itt leszek!

Ezek a csodálatos, nyúlánk jószágok nagyon keményen védekeznek

Fotózgattam a halat, nem is igyekeztem visszadobni a csalit. Elégedett voltam, vártam már egy jobb halat erre a botra. Igazság szerint nem pont erre való, de simán bírja. Sőt. Igazán élvezetes vele a fárasztás. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy itt elsősorban szép dévérekből, gardákból, szilvaorrú keszegekből áll a zsákmány. Ha ezeket egy sokkal erősebb bottal támadnánk, a lényeg veszne ki a horgászatból. Az pedig, nagy hiba lenne.

A nap legnagyobb hala 3,80 kg-ot nyomott

Az ET Picker Blade a három méteres hosszával pont elég arra, hogy a fárasztás végén távol tartsa a halakat a parti kövektől, ugyanakkor elég rövid, hogy rendkívül könnyen kezelhető legyen, háromrészes mívoltával pedig a szállítása is gyerekjáték. Olyan 60 grammos ólomig bátran merem ajánlani. Azokat még „gondolkodás nélkül" nagy távolságba tudjuk beküldeni. (Igaz, erre abszolút nincs szükség.) Nagyobbal is megbirkózik, de akkor már figyelni kell a lendítés dinamikájára. Ugyanez a helyzet, ha nagyobb feeder-kosarat tömünk meg alaposan kajával. Ha nehezebb ólmot kér a víz, akkor inkább válasszunk egy erősebb feedert!

A négy bajúszszálával mindent kitapogat

Ez könnyű bot rendkívül hálás, megbízható társ. Igen könnyen kezelhető, „kézre áll". Sic gyűrűi valószínűleg örök életűek, szerelése, orsótartója, nyele szemre is tetszetős. Azt hiszem, aki kipróbálja, az bele fog szeretni.


Kapcsolódó termékek:

ET Picker Blade	Bottartó fej	ET Fighter Match
Carp Expert	Feeder kosár	GS 624-N Horog