A nyár idén felettébb későn érkezett. A tavasz közepét elkerülve még mindig kabátban vártam a kapást a Hajnal horgásztó szeles partján. A Nap sehogy sem akarta felmelegíteni se a vizet, se a partot, sem a halakat. Komótosan kapkodták a csalit, mintha csak nyammogtak volna rajta. Ilyen körülmények között egy nagy ponty úgy kap, mintha csak a hullámok mozgatnák a feederspiccet. De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk, mi is kell egy jó kis feederpecához.

Ilyen fárasztásokért érdemes rossz időben is a tóparton lenni.

Amikor az ember a vízpartra ér, nagyjából sejti, hogyan fog horgászni, milyen előkével, horoggal, kosárral akarja bevetni a szerelékét. Az etetőanyag passzol a vízhez, édes-gyümölcsös némi kukoricával és apró szemű pellettel feldobva. De mi van akkor, ha nem lehet tudni előre, vajon kapnak-e a potykák? Semmiképp sem szerettem volna békés szemlélődéssel tölteni az időt, ezért megpróbálkoztam egy olyan bottal és szerelékkel, ami a fehérhalakhoz, de a nagyobb pontyokhoz is megfelelőnek tűnt. Hogy sikerült a peca? Ha kíváncsiak vagytok, tartsatok velem!

Alig fért a szákfejbe a nap első és legnagyobb hala.

Szép, egészséges pikkelyes.

Tökéletesen akadt a horog a száj sarkában.

A fertőtlenítés sosem maradhat el!

A visszaengedés pillanatai.

Magamhoz képest korán érkeztem a Fejér Megyei Hajnal horgásztóra. Hűvös de tiszta égbolttal fogadott a reggel. Kipakolás közben az esélyeket latolgattam, vajon mennyire díjazzák a halak a taktikámat? Miután mindent kiraktam a megfelelő helyre, és az etetőanyag is bekeverve várta a peca kezdetét, belendítettem a szereléket. Nem csináltam alapozó etetést. Úgy terveztem, hogy gyakran - 3-5 percenként - újradobok, így elég lesz az aromás csalogató anyag. A zsinórt beakasztottam a klipszbe, hogy mindig visszataláljak az etetésre. Érdemes ilyenkor zsinórkrétával megjelölni a helyet a damilon, hátha ki kell ugrasztani a klipszből fárasztás közben.

A Black Spider Feeder 3.60-as hosszban a legsokoldalúbb bot, amit valaha használtam!

Jól látszanak a szövött szénszálak.

Az orsó ezúttal a Carp Expert Feeder gulp volt 40-es méretben.

A szerelékem roppant egyszerű. 0.20-as Power Feeder főzsinóron 0.30-as Power Ultra dobóelőke. A kosár Carp Expert Method Feeder Inline, melyet 6 milliméteres gumigyöngy közbeiktatásával egy barrel forgó ütköztet meg. Az előke Carp Expert Fast Sinking Hooklink, erre kötöttem az Excalibur Carp Classic NS horgot 10-es méretben. A hajszálelőkén az ütköző szerepét egyszerű szelepgumi látja el. Nagyon szeretem ezt a megoldást, mert nem kell a fonott zsinór szálainak szétválasztásával bajlódni csalizáskor. Nagyobb pelleteknél ugyanakkor (12 milliméter felett) mindenképpen kell ütköző, mert a nagy furat miatt könnyen lecsúszik a csali a hajszálelőkéről.

A szerelékem pofon egyszerű fenekező szerelés 25 grammos kosárral.

Kosár megtöltve, csali a hajszálelőkén, jöhet a bedobás!

A peca első tíz perce csendesen telt. Sütött a Nap, meg-megerősödött a Móri-árok felől folyamatosan fújó északi szél, a madarak pedig kedvük szerint csicseregtek a kora tavaszi időjárásban. Aztán bekanyarodott a botom spicce, és elkezdődött a nap első fárasztása. Először azt hittem, akadó. Bevágás után karikában maradt a Black Spider, és nem is mozdult sehová, hiába próbáltam megmozdítani. Kisvártatva megindult a hal a fodrozódó hullámok alatt. Megállíthatatlanul tört előre, küzdött a szabadulásért. Mintegy 20 percnyi fárasztás után jókora burványlások jelezték a ponty fáradását. Végül, nagy küzdelem árán sikerült belevezetni a szákfejbe a gyönyörű, egészséges pikkelyest.

Szépen hajlik a feederbot.

Derekasan küzdött.

Az első óriást több kisebb potyka követte a nap folyamán. Kivétel nélkül mind a 3 szem csemegekukoricát vette fel, A pelletek aznap valahogy nem taroltak. Se a lebegő, sem az oldódó nem kellett egyik halnak sem. Ilyen is van. Akadtak tenyérnyi-kéttenyérnyi kárászok is szép számmal, őket horogszabadítás után rögtön visszaengedtem. Őszintén szólva nem értem, hogy voltak képesek bekapni a három szem kukoricát és a horgot is, hiszen alig fért a szájukba. Mindenesetre megoldották.

A kis kárásznak is kijár a merítő.

Egyszer csaliztam pellettel, mégis felvette, pedig nem is fért a szájába.

A Black Spider Feeder végig nagyszerűen dolgozott. Ahogy a képeken is látszik, gyönyörűen hajlik, szinte utánanyúl a hal után. Akciója miatt könnyedén fogható vele a nagy ponty, de a tenyeres kárász is. Az igazat megvallva ilyen bot nélkül esélyem sem lett volna megfogni a nap első nagy pontyát, melynek súlya elkerülte a nyolc kilogrammot. Bár a 0.20-as főzsinór erős, és a fék is jól be volt állítva, mégis fontos, hogy a bot akciója lehetővé tette ezt a fajta pecát. A fék nem tud elég gyorsan reagálni a hal minden rezdülésére, erre csak finom spiccel van lehetőség. A Black Spider kifejezetten a gerinces medium-heavy feederek közé tartozik, ami lehetővé teszi, hogy irányítsuk a nagyobb halakat is fárasztás közben. Hogy ugyanazzal a bottal és szerelékkel kifejezetten kis halakat is foghatunk, az már csak hab a tortán!

Kis potyka visszaengedése a merítőszákból.

Késő délelőttre megjött a jobb idő.

Délre az idő melegre váltott, én meglehetősen elfáradtam. Ideje volt összecuccolni, a maradék etetőanyagot elajándékozni a szomszédban horgászónak, majd jó érzéssel hazaindulni. Micsoda délelőtt!

Az összes uszonyos visszanyerte szabadságát.

Forrás: Talabér Gergely