Nyolcadik alkalommal csaptak össze a román pergetőhorgászok a közkedvelt Salmo Kupa lobogója alatt. A helyszín immár sokadszorra is a Kolozsvár melletti Széki-tó. Ebből könnyű volt kitalálni, hogy az esemény főszereplői a csukák lesznek, azt viszont senki sem gondolta, hogy a tarka jószágok igencsak szemérmesen viselkednek majd.
 Irány a starthely felé… Ezúttal csak evezős csónakkal szabadott a vízre menni. Elektromotoros csónakot csak a bírók kaptak |
Talán a burjánzó növényzet, vagy lehűlés előtti időszak tette, hogy a Csukák tavaként is elhíresült állóvízből ezen a hétvégén nem volt egyszerű csukát fogni. Pedig gondosan telepített vízről van szó, plusz kőkemény catchandrelease-szabályzat, a profiknak mégis igazán meg kellett küzdeni az eredményért.
 Valóban ez volt átlagméret, csak keveseknek sikerült felülmúlni |  Adi Vlasiu műlegyes bajnok ezúttal a pergetők soraiban mérte le tudását, és nem rejti véka alá, hogy ő a multis cuccban hisz igazán! |
 Adrian Spiac – láttuk már első helyen többször is, ezúttal viszont nem jutott a dobogó közelébe |  Nahát, ettől a kalaptól sikoltozni kell! :) |
Az október 10. és 11. napjára tervezett verseny mindezzel együtt is hozta formáját: profi szervezés, baráti hangulat, és bőkezű díjazás. Nem maradt tehát hiányérzet senkiben. Az első napon minden versenyző higgadtan vette tudomásul, hogy kevés hal fogja eldönteni a helyezést, érdemes tehát minden kisebb csukát megbecsülni, és nyomban leméretni a bírókkal, ha végre horogra akad. Nyoma sem volt pániknak, vagy ideges kapkodásnak: mindenki a korábbi években is jól bevált technikával próbálkozott – egy kis bot apró gumival, egy váltóbot pedig nehezebb wobblerrel vagy támolygóval.
 A műcsalik szépen kéz alá készítve, többnyire wobblerek vesznek részt a játékban |  Páros verseny, összehangolt meló - megvannak az előnyei! |
 A wobblergyártó Eugen Cozma ezúttal feleségét hozta csapattársnak – pechjére, hiszen az asszony jelentősen többet fogott, megtépázva ezzel az öreg mester tekintélyét… |  Ez a hal már a nagyobbak közül való volt |
A tavalyi verseny óta mintha megszaporodtak volna a multis botok… Ez a felszerelés megállíthatatlan vírusként terjed a profik között, elsősorban nehéz jerk-eket húznak vele. Nem titok immár, hogy a nagyobb csukákat rendszerint ezzel ejtik el – a módszer több türelmet és kitartást igényel, de emlékezetesebb eredményhez vezet.
 – Kérem, húzzanak félre! Közúti ellenőrzés! |  A fődíjként felállított két Energo Team gumicsónakot az első helyezett páros tagjai kapták, Salmo wobbler-csomag kíséretében. A második és harmadik helyezettek elektromos csónakmotort vihettek haza, ugyancsak jelentős wobbler-kollekció kíséretében |
 A helyezettek: I. hely - Horea Vlasin és Adi Vlasiu, II. hely - Vasile Stiopei és Gabi Judet, III. hely - Paul Trestian és Octavian Coroiu |  Győzelemre születtek… Adi Vlasiu és társa sokadik első díjának örül |
Az Energofish Kft. által szervezett nyolcadik Salmo Kupa nem szolgált különösebb tanulságokkal. A romániai pergetők baráti találkozója megszokott hangulatban hozta azt, amire mindenki vágyott: könnyed evezgetés a kora őszi napsütésben, néha egy-egy hal, és rengeteg horgásztörténet sörös poharak és rakott tányérok mellett. Előre megálmodott történet, ügyes kivitelezéssel – ami a fenti képes beszámolóból is kiderül:
A gyönyörű napsütés ellenére csípős hideg idő fogad, mikor kiérek a kikötőbe és bár csupán néhány méterre parkolom le autómat tőle, a lebukni készülő nap sugaraitól mégsem látom a csónakom. Különleges alkalom a mai, hiszen ebben az évben ez az utolsó. A Ráckevei (Soroksári)-Duna horgászai körében jól ismert és a legkevésbé sem várt évente ismétlődő esemény, amikor december első napjától általános horgászati tilalom lép életbe 20:00 és...
Itt van az ősz, itt van újra, halat fogni kell nekem. A pontyok is lényegében szinte minden evők, érdeklődőek, az újdonságra felfigyelnek, de a koruk előrehaladtával egyre tapasztaltabbak rafináltabbak és óvatosabbak lesznek. A Chilis ízekkel a hideg beálltával is jó eséllyel járhatunk túl bajszos barátainkon. Természetesen a túra oszlopos részét képezi a MAX szériás bot, kapásjelző és orsó. Viszont mostanában elég sokat horgásztam finom szerelékkel,...
Akár hiszitek, akár nem, hazánk legnagyobb folyóján a Dunán ezelőtt még sosem pergettem, pedig rengetegszer vonatoztam át a nagy folyó felett, és sokszor tervezgettem a fővárosban horgászatot, de eddig ez valahogy sosem jött össze. Október utolsó napján aztán végre rászántam magam a túrára, és minimál felszereléssel elindultam meghódítani az Öreg Hölgyet... Na persze most megvolt a motivációm, hogy útra keljek, hiszen unokatestvérem csodaszép halak...
Vannak az általam sokat használt kistavas 270-330 centis rövidebb botok no meg az általános és nagyobb távokon is bevethető 360-390-es parittyázók…aztán összetalálkozom egy 420-as bombázóval, amitől szinte leesik az állam... kipróbáltam a CXP Distance Method ’’hosszúpuskát”! Több okból sem szoktak a kezemben ilyen méretek landolni. Egyrészt az általam pecázott helyek és távolságok elérhetőek a rövidebb variánsokkal, másrészt a 175 centimhez...
Mióta elköltöztem Szegedről, az élő Tisza mellől, azóta nem volt szerencsém vizeink ezüstnyilához, a balinhoz. Azonban a szeptemberi, októberi gázolós horgászatom alkalmával több rablásra lettem figyelmes, ezért a domolykós wobblereket gyakran cseréltem őnös csalikra. Mivel a kristálytiszta vízben wobblerekkel nem sikerült kapást elérnem, ezért más megoldás után kellett néznem, hogy tudjak néhányat fogni az őszi balinok közül... Sajnos az említett...
Szeptember közepére a csökkenő balatoni forgatag újra lehetővé tette, hogy üldözőbe vegyem partról bojlis felszerelésemmel a pontyokat. Nemcsak a 17 fokosra hűlt víz, hanem a 60 millió köbméternyire becsült vízhiány is gondoskodott arról, hogy kevesebb legyen a vízpartot látogató fürdőző és turista. Balatonboglár egyik szabadstrandja mellé telepedve meglepődve tapasztaltam, hogy hogy alig van horgász, a vizen csak néhány SUP és vitorlás...
Európai Uniós Pályázataink