Az erőpróbának is felérő Solid Spin pergető bot tesztjére az év utolsó hónapjában került sor. Mivel egy karbon bot teljesítőképességének a határait nem túl humánus dolog fagypont közelében feszegetni, megvártam azt a napot, amikor a levegő hőmérséklete valamivel 10 fok fölé emelkedett. A bot különlegessége a tömör karbon anyag miatti „törhetetlen" jelleg, s mint annyi kíváncsiskodót, engem is a végletek, a terhelhetőség határainak megismerése érdekelt leginkább. Elhatároztam hát, hogy olyan körülménynek fogom kitenni a tesztalanyokat, amilyenhez várhatóan nem lesz még hasonló sem a Solid Spin-ek egész pályafutása alatt.
Különleges érzés kézbe venni egy tömör karbon pergető botot. Aki még nem tette, annak feltétlenül ajánlom, hogy ne várjon vele sokáig. Egy ilyen botban „hegyekben áll" a karbon, ezzel tisztában kell lennünk, és a plusz tömeg mellé társuló páratlan kecsesség hihetetlenül nagy feelinget jelent. És ekkor még fogalmunk sincs, mire képes ez a 184 gramm tömegű pergető pálca!
A nyél kemény parafa borítást kapott, neoprén bevonattal, pedig a markolatként szolgáló csavaros orsótartón és a nyéltag alsó traktusán találkozunk.
Egy ilyen erőgép esetében elsőre furcsa volt számomra a nyolc darabból álló egytalpas Sic gyűrűsor. Nem, nem a gyűrűk mennyiségével volt gondom, az anyagát és talprögzítést, kötést keveselltem a bothoz. Aztán az erőpróba után borult az elmélet, a gyűrűk rugalmasságuknak köszönhetően mindent kibírtak. Majdnem elsiklottam a fölött, hogy egy 15-30 gramm dobósúlyú botról van szó! Beláttam, hogy egy nagyobb, keményebb kötésű gyűrűsor abszolút megváltoztatta volna a bot karakterét, tömegét, súlyelosztását, ami viszont pont így tökéletes, ahogyan van.
Tömör karbon pálcákkal nem sűrűn találkozik az ember a hétköznapok során, így néhány technikai megoldás sokak számára szokatlan lehet. Bevallom, nekem is idegen volt már a gyermekkoromat idéző időkből ismert üvegbotok illesztéséül szolgáló fém toldások látványa, de logikusan átgondolva, egy tömör karbon botra mi más is kerülhetett volna?
Látva és tapasztalva a nem mindennapi adottságokat, nagy reményekkel, tele kíváncsisággal vittem magammal a terheléses tesztre az új botokat, s cipeltem hozzá többkilónyi bezacskózott etetőanyagot annak a súlymennyiségnek a biztosításához, amely az emelgetésekhez elengedhetetlenül kellett. Az teszt alatt kikristályosodott a vitathatatlan tény: a 184 grammos 220 cm-es Solid Spin jobb erőben volt, mint én a 190 centimmel és a majd’ 90 kilómmal.
Egy kilónyi terhelés meg sem kottyant a botnak. Szépen kirajzolódott a hibátlan íve.
A józan ész határait csak azért nem léptem át, mert közben a szél orkán erejűvé nőtt, és a kiújuló félben lévő köldöksérvem is jelzett odalentről, hogy talán ezt most nem kellene folytatod. Nos, négy kilókat nem fogunk emelgetni a saját szórakoztatásunkra nap, mint nap vele, és az is teljesen bizonyos, hogy horgászat közben - még, ha erős túlzásokba is esünk – nem merülhet fel komoly probléma. Annak az esélye, hogy kárt tudnánk tenni benne, elenyészően kevés!
A közepes méterű plasztik csalik és wobblerek mellett egy 3-4000-es orsóval tehetjük igazán ütőképessé a botot, hogy a pergetés ne csak élvezetes, de eredményes is legyen!
Forrás: Halmos Mihály
A gyönyörű napsütés ellenére csípős hideg idő fogad, mikor kiérek a kikötőbe és bár csupán néhány méterre parkolom le autómat tőle, a lebukni készülő nap sugaraitól mégsem látom a csónakom. Különleges alkalom a mai, hiszen ebben az évben ez az utolsó. A Ráckevei (Soroksári)-Duna horgászai körében jól ismert és a legkevésbé sem várt évente ismétlődő esemény, amikor december első napjától általános horgászati tilalom lép életbe 20:00 és...
Itt van az ősz, itt van újra, halat fogni kell nekem. A pontyok is lényegében szinte minden evők, érdeklődőek, az újdonságra felfigyelnek, de a koruk előrehaladtával egyre tapasztaltabbak rafináltabbak és óvatosabbak lesznek. A Chilis ízekkel a hideg beálltával is jó eséllyel járhatunk túl bajszos barátainkon. Természetesen a túra oszlopos részét képezi a MAX szériás bot, kapásjelző és orsó. Viszont mostanában elég sokat horgásztam finom szerelékkel,...
Akár hiszitek, akár nem, hazánk legnagyobb folyóján a Dunán ezelőtt még sosem pergettem, pedig rengetegszer vonatoztam át a nagy folyó felett, és sokszor tervezgettem a fővárosban horgászatot, de eddig ez valahogy sosem jött össze. Október utolsó napján aztán végre rászántam magam a túrára, és minimál felszereléssel elindultam meghódítani az Öreg Hölgyet... Na persze most megvolt a motivációm, hogy útra keljek, hiszen unokatestvérem csodaszép halak...
Vannak az általam sokat használt kistavas 270-330 centis rövidebb botok no meg az általános és nagyobb távokon is bevethető 360-390-es parittyázók…aztán összetalálkozom egy 420-as bombázóval, amitől szinte leesik az állam... kipróbáltam a CXP Distance Method ’’hosszúpuskát”! Több okból sem szoktak a kezemben ilyen méretek landolni. Egyrészt az általam pecázott helyek és távolságok elérhetőek a rövidebb variánsokkal, másrészt a 175 centimhez...
Mióta elköltöztem Szegedről, az élő Tisza mellől, azóta nem volt szerencsém vizeink ezüstnyilához, a balinhoz. Azonban a szeptemberi, októberi gázolós horgászatom alkalmával több rablásra lettem figyelmes, ezért a domolykós wobblereket gyakran cseréltem őnös csalikra. Mivel a kristálytiszta vízben wobblerekkel nem sikerült kapást elérnem, ezért más megoldás után kellett néznem, hogy tudjak néhányat fogni az őszi balinok közül... Sajnos az említett...
Szeptember közepére a csökkenő balatoni forgatag újra lehetővé tette, hogy üldözőbe vegyem partról bojlis felszerelésemmel a pontyokat. Nemcsak a 17 fokosra hűlt víz, hanem a 60 millió köbméternyire becsült vízhiány is gondoskodott arról, hogy kevesebb legyen a vízpartot látogató fürdőző és turista. Balatonboglár egyik szabadstrandja mellé telepedve meglepődve tapasztaltam, hogy hogy alig van horgász, a vizen csak néhány SUP és vitorlás...