Sosem hagytam még el úgy a Deltát, hogy ne kerestem volna fel az őnöket. Ezúttal sem lehetett másképp, az utolsó napomat rájuk szenteltem. Néha süllőzés közben be-beugrott egy- két jobb darab az esték folyamán, de nem elégedtem meg a véletlenül fogott balinokkal, célzottan rájuk akartam horgászni.
![]() Az Ó-Dunán csak kis balinokkal találkoztunk |
Barátaimmal olyan helyeket, szakaszokat kerestünk fel, ahol a tapasztalat szerint nagyobb mennyiségben lennie kell ezekből a fogatlan rablókból. Mivel a Duna kissé piszkos árnyalatúnak bizonyult, az Ó-Dunán kezdtük becserkelni a ragadozókat. A tavakból kiáramló tiszta víz ideálisnak tűnt, nagyon bíztunk a sikerben. Rá is akadtunk a célzott halakra, de közel sem akkora létszámban és egyedsúlyban, mint ahogy azt szerettük volna. Egyértelműen a Salmo Thrillt erőltettük. A hosszú dobások a tiszta víz miatt kulcsfontosságúak voltak. A rablásokat kellett célozgatnunk, amik mindig a dobástáv határán fordultak csak elő. Nyitott felkapókarral lestük, hogy hol menekülnek az apróságok, és abban a pillanatban kellett is lendíteni a csalit. Ezek a rablások nem mindig a szokásos locsolós megmozdulások voltak, előfordult, hogy csak néhány megugró sneci jelentette a támpontot. A partszélben és a víz közepén egyaránt mozogtak, nem lehetett kiszámítani előre, hogy hol bukkannak fel. A fárasztó kísérletezés kevés halat adott, ezért a több akció reményében a Duna homokpadjait kerestük fel.
![]() Egy újabb apróság a tiszta vízből |
Ígéretes helyek sorakoztak egymás után, több kilométeres alkalmasnak vélt partszakaszon kezdtük meg a csorgást. A parttól mintegy 30 méterre álltunk be és ezzel párhuzamosan a sodrással haladva a sekély víz fele dobáltunk. Növények, nádfalak, vízben álló öreg fűzfák tették érdekessé a terepet. Bárhonnan meglephetett bennünket egy-egy balin és jó esélyünk volt a nagyobb példányokra is. Rablást egyelőre nem fedeztünk fel, az időközben megromlott fényviszonyok és a folyton változó szélirány sem kedvezett nekünk. Olybá tűnt, hogy ez a kísérlet is meddőnek bizonyul. A borongós, szürkületi fények, valamint az opálos víz miatt a fényes felülettel ellátott Thrill került a kapcsokba és kissé kedvünket vesztve kezdtünk el dobálni. Rövid horgászat után megvolt az első útonálló, majd ezt követte a második és harmadik is. Kezdtük végre nyeregben érezni magunkat.
![]() Megvan az első | ![]() A Thrill győzött |
![]() Szépen szájszélben, ahogy kell! | ![]() Láttam én már karón varjút |
A Thrill hozta az elvártakat, de… Mivel én sosem elégszem meg, és folyton kísérletezek, ezért elkezdtem turkálni a csalis dobozaimban. A kezembe akadt a 4,5 centis Salmo Boxer. A nagytestvérrel, a 7 centis Boxerrel sok balint fogtam az éjszakai harcsázásaim közben, és nem is voltak rosszak. Gyorsan összeraktam a képletet: - rossz látási viszonyok + csörgő, figyelemfelkeltő csali = balin. Ha éjszaka bevált a nagy, miért ne működne nappal a kicsi?!
Hamarjában fel is csatoltam a duci wobblert. Már az első dobásban benne volt a hal. Ily gyorsan még nem igazolódott be egy feltevésem sem. Talán nem meglepő, hogy ezek után többnyire ezzel a csalival szűrtem a vizet.
![]() A két sikercsali egyszerre hozta a halat | ![]() A zavaros víznek köszönhetően színtelenek voltak a halaink |
![]() Szemtől szemben | ![]() Árpi megmutatja az átlagméretet |
A kis Boxer egyedüli „hátránya" a dobástávban mutatkozott meg. Tiszta víznél ezt igazi hátrányként könyvelhetnénk el, amikor esetleg nagy távolságra kell felkínálnunk a csalit. Mivel a víz még csak az áttetszőség határán mozgott ezúttal nem volt indokolt a távdobás. Az adott esetben viszont csak előnyökről számolhatok be. A csörgésével, intenzív veretésével pontos támpontot adott a halaknak a szürkeségben. A kellő dobástávot lazán el lehetett érni vele. Igen fogós csalinak bizonyult, lekörözve a Thrillt is. Természetesen nem azt akarom sugallni, hogy a mindenkori körülmények között célzottan az őn horgászatára ez a csali a legjobb választás, csupán az adott állapotok közt jobban vizsgázott.
A „nyugtával dicsérd a napot" szólás ezúttal nem állta meg a helyét, hisz napnyugta után is jól fogtam a zörgő duci wobbleremmel a balinokat. Nem is hagytuk abba a horgászatot, bíztunk abban is, hogy egy-két süllő is meglátogat a kora esti órákban. A hold szépen kúszott felfele az égbolton jól bevilágítva a Dunát. Továbbra is a part irányában dobáltunk, csak ezúttal közelebb lopakodtunk hozzá, mintegy 7-8 méterre.
![]() A felhők megkegyelmeztek, ezúttal is volt napnyugta | ![]() A sötétség beköszönte után is adta a halat a Boxer |
![]() Egy esti balin |
A horgászatunknak egy elég morbid fordulat vetett végett. Egy belógó bokor előtt csorogtunk el, ami mellett az egyik kövön egy halvány fényforrás volt. Szabolcs egy ottfelejtett fejlámpaként azonosította be a tárgyat, amiből épp merül le az elem. Nem tulajdonítottuk jelentőséget neki. Mindhárman alaposan körbedobáltuk a bokor alját azzal a nem titkolt szándékkal, hogy talán bújik alatta valami rendesebb hal is. Kissé lentebb sodort az ár, a holdvilág úgy esett a vízre, hogy jól kivehető lett a bokor alatti partszakasz. Ismét lendítettem a kezem, hogy dobjak… Ekkor megállt az ütő bennem, valamint a dobás lendülete is elhalt. Szabolccsal meredten bámultunk a kövekre, Árpi lefele dobált ő nem fedezte fel megdöbbenésünk tárgyát. Nyitottam a szám, de nem jött, hogy kimondjam, amit láttam. Megtette helyettem Szabi barátom: -Az ott egy halott ember! –Az! – bólogattam helyeslően. A bokor takarásában félig a köveken, félig a vízben egy ember alakja volt látható. A part is megelevenedett, emberek jöttek elő, ők helyezték a kövekre a fényforrást, várták a rendőrséget.
Egy pontatlan dobás bármelyikünk részéről és szegény fickó kabátján landol a wobblerünk. Szó nélkül csomagoltuk el horgászbotjainkat, majd begyújtottuk a motort és lassan szálláshelyünk felé vettük az irányt.
Horgászat a Duna-deltában: www.fishtours.ro
Évek óta használom az iBite úszó család különböző típusait, melyek lefedik az úszós horgászat minden területét, legyen az match, rakós vagy spicc botos módszer. Találunk keszegező, pontyozó és rablóhalas típusokat, csúszó és fix változatokat minden szükséges teherbírással. Ennek megfelelően a bot, a távolság, a vízmélység függvényében választok közülük. iBite úszók. Az úszós módszerek közül a legközelebb a match botos...
A hidegfront betörések alkalmával történő pontyhorgászataim a Balatonon máig a legemlékezetesebbek. A légnyomás csökkenését eredményező szelek felkorbácsolják a Balaton vizét, az alsó vízréteg lebegő szemcséi, a felső iszapréteg felkeveredésével szürkévé festett tó vizében vad táplálkozásba kezdenek ilyenkor a pontyok óriási tömegei. Északi szélben, a Badacsony felől érkező orkán sem tántoríthat el a bojlizástól, sőt, a besétálós...
A leggyakoribb vendég a nyári, folyóvízi pergetéseim idején a ragadozó őn, és a süllő, melyekkel a pikkelyesek közül találkozom. Ennek oka kettős, egyrészt belőlük elég szép mennyiséget találhatunk a folyóinkban. Másrészről legtöbbször célirányosan róluk szól a pergetésem. Főként mert megtalálásuk, kapásra csábításuk nem igényel olyan sok időt, mint a szintén pergetve is fogható harcsáké. Ám nekem más okom is volt, hogy elsősorban rájuk...
Ugyan melyikünk fejében nem játszódott már le a gondolat hatalmas amurokkal való küzdelemről. Hát bizony az enyémben vagy ezerszer lepergett már ez a film, ilyen-olyan finisekkel. Hol happy end volt a vége, hol pedig az amurok kerültek ki győztesen kettők csatájából. A júniusi alacsony dunai vízállás és az átlagosnál magasabb, 25 fokos vízhőmérséklet cselekvésre parancsolt, és etetni kezdtem kukoricával a Pest alatti Duna szakasz általam sűrűn látogatott...
Július első napjait, amennyiben a vízállás és az időjárás is kedvező, kősüllőzéssel töltöm, és van is egy évek óta jól bevált horgászhelyem ehhez. Ám az idei évben kissé máshogy alakult a történet… A folyóvízi horgászatban az a legnagyszerűbb, hogy minden évszaknak, minden hónapnak megvan a legcélravezetőbb horgászmódszere, legjobban fogható halfaja, így hiába horgászunk ugyanott, mindig újabb és újabb élményekkel gazdagodhatunk. Nem volt...
Az idei évben június 13-án pénteken került megrendezésre a XXII. Országos Rendőr és XVI. Rendészeti Meghívásos Horgászverseny, amelynek ebben az évben is a méltán híres maconkai víztározó adott otthont. Csapatversenyről lévén szó, a versenyen 2 barátommal, kollégámmal Kuremszki László r. törzsőrmesterrel és Zádori Péter r. főtörzsőrmesterrel együtt indultunk el. A versenyen 31 három fős csapat vett rész, de a csapattagok három különböző...