Május 7.-én este indultunk útnak Írországba. Az izlandi vulkánkitörés miatti légiforgalmi zavar még nem állt teljesen helyre, így jó másfél órás késéssel szálltunk fel Ferihegyről. Bár az elvesztegetett időből húsz percet be tudott hozni a pilóta, így is éjfél után szálltunk le a dublini repülőtéren.

Hajnali pára a tavon

A horgászház

Compószákolás

Házigazdánk, Bodnár Zoli már elindult a horgásztúra többi tagjával – akik egy korábbi járattal érkeztek -, a Dublintól százhatvan kilométerre található Cavan megyei horgászház felé. Bennünket barátja és horgásztársa Lajos várt és csomagjaink felvétele után autóba szállva, mi is arra vettük az irányt.

Hajnali csuka

Tibi dévére

Előkészítés a fotózáshoz

Zoli harcban

Szép példány

A teríték

A naplemente is a tavon talált bennünket

Középkori börtön a szigeten

Dublin hasonlít Budapestre abból a szempontból, hogy az utak itt is fel vannak túrva, így jó sok időbe telt, amíg a forgalomelterelések miatt kijutottunk a városból. Mire megérkeztünk úti célunkhoz, hazai idő szerint bizony már reggel fél négy volt. Gyors ismerkedés után a csoport többi tagjával, azzal az elhatározással tértünk nyugovóra, hogy másnap reggel mindenki kialussza magát, utána elmegyünk bevásárolni és majd meglátjuk, kinek mennyi ereje lesz a szombati horgászathoz.

Vissza a vízbe

A csapat

Víz mindenütt

Ez már szép

Isten véled

Persze az ismeretlen környezet és az ebből fakadó izgalom miatt mindenki korán ébredt és a tágas konyhában gyűlt össze a társaság. Kávéivás közben házigazdáink olyan halbőségről meséltek, ami mindenkiben felébresztette a hatalmas zsákmány reményét. Hamarosan útra keltünk és a közelben lévő szupermarketben megvettük a heti étkezésre szükséges alapanyagok nagy részét, majd visszatérve a házba, gyors ebéd következett.

Nagyobb a csali, mint a hal

Nekem is jutott

Ez már megvan

Feri és csukája

Gábornak jó napja volt

A délutáni programba mégis csak belefért egy jó kis csukázás az egyik közeli tavon, csak úgy, az ottani viszonyok megismerése végett. Két autóval mentünk két csónakot vontatva, és egyik ámulatból a másikba estünk a rengeteg víz láttán. Szinte minden kilométeren van egy tó, hol az út egyik, hol a másik oldalán. Horgászati szempontból a tősgyökeres halak közül a csuka, a compó, a dévér, a bodorka és az angolna játszik nagy szerepet. Érdekes módon engedély sem kell a horgászathoz, de mivel a tavak magánkézben vannak, a tó tulajdonosától kell szóbeli engedélyt kérni, amit szinte senki sem tagad meg.

Mindenütt csukák

Ez se csúnya

Amikor leszakad a jégeső

Zoli a compókirály

Volt is...

...maradt is

A reggeli hideg után délutánra gyönyörű napsütés lett, majd tíz perc múlva zápor, aztán egy kis jégeső, majd megint napsütés és ez a kavalkád egész ottlétünk alatt ilyen-olyan sorrendben váltogatta egymást. Magyarul, hol öltöztünk, hol vetkőztünk.

Szákolás után

Vendégünk jött

Mindjárt meglesz

Íme

Már első nap jó néhány csuka bánta látogatásunkat, de a házban látott fényképeken szereplő hatalmas példányok nem akartak horogra akadni. A fogások megnyitották étvágyunkat és a kiadós vacsora után szép reményekkel tértünk nyugovóra.

Szépen dolgozik a Blade Picker

Még egy csukesz

Vasárnap a pirkadat már a vízen talált bennünket, egész napos csukázás volt beütemezve. A csend, a csodálatosan tiszta levegő és a gyönyörű táj felejthetetlen élményt nyújtott mindenkinek és a csukák is ott voltak a randevún.

A President Telespinre jött

Helyszínváltás

Hétfőn a csapat hölgytagjaival és Feri barátommal buszra szállva Dublinba utaztunk egy kis városnézésre. Az ír fővárost a Liffey folyó szeli ketté és bár a város sokkal kisebb mint Budapest, nagyon hangulatos. Finom steaket ettünk egy belvárosi étteremben meglocsolva az ír nemzeti büszkeséggel a pörkölt árpaszemekből készült barna sörrel a Guinness-el. Emellett megnéztünk néhány dublini érdekességet is, mint pl. a St Patrick székesegyházat, a St Stephen’s parkot és a Főpostát.

Dublini kirándulás

A St. Patrick székesegyház

Kirándulásunk alatt a többiek feederezéssel töltötték idejüket és több mint száz kiló compót fogtak, melyek között sok két-, két és fél kilós példány is akadt. Természetesen minden hal vissza lett engedve, Zoli barátunk egy darabot sem engedett megkóstolni féltett compóiból. Persze egész este erről szólt a fáma a vacsora után.

Reggelinél

Fárasztó munka a csónak átvitele

A fiatalok másnap is vissza akartak térni arra a helyre, de mire kiértünk egy öttagú angol csapat már elfoglalta a helyet. Párszáz méterrel arrébb próbálkoztunk, de ez a hely nem volt etetve, így ez a nap nem sok halat hozott. Hozott viszont jó sok esőt meg jégesőt, de mi vidáman sütögettük a grillen az ír kolbászkákat és csirke szárnyakat. Ez a két nap telt el úgy, hogy ugyanazon a tavon horgásztunk, a többi napon mindig más tóra mentünk, mindezt húsz kilométeren belül.

Egy kis reklám

Szerdán újra a csukázás került előtérbe, egy hatalmas, fenyő- és tölgyfákkal körülvett tórendszerre vittek bennünket. Lajossal kerültem egy csónakba, de bármennyire erőlködtünk ez a nap nem a mi napunk volt. Egyetlen csukát sikerült fognom, azt is egy helyváltoztatás alatt úgy, hogy a körforgó villantómat a vízben messze magunk mögött vontattam. Eredmény: egy bugyli. De ezen a délelőttön a többieknek sem volt csuka-sikerük, ezért a délutánt a két tó közötti átfolyónál feederezéssel folytattuk. Sok dévér, bodorka és compó volt a napi zsákmány.

Compózás után

Csukázással egybekötött kalandtúra lett az utolsó napi horgászat. Zoli és Lajos egy kis tóra vittek bennünket, melynek méretéhez képest hatalmas a csukaállománya. Viszont a tóhoz eljutni felért egy katonai kiképzéssel. A tótól mintegy háromszáz méterre álltunk meg, leraktuk a csónakokat a fölre, majd a kisebbet egy mély árokra helyeztük. Ezt a csónakot hídnak használva átcsúsztattuk rajta a nagyobbat és a süllyedős, lápos talajon átvonszolva levittük a vízig. A két forduló után inkább azon filóztunk, hogy hogyan fogjuk ezt visszacsinálni, mint a halfogáson. Ferivel és vejével, Zolival kerültem egy csónakba, míg a hídnak használt lélekvesztőben Lajos és Tibi foglalt helyet. Erős szél és időszakos esőzés tette „kellemessé" a napot, de megérte, mert mindenki szépen fogott és a vízbe se borult bele senki.
A kiköltözés ugyanúgy történt, csak fordított sorrendben, így estére hullafáradtan érkeztünk a házba.

Dévérteríték

Másnap a korai kelés és a gyors összepakolás után - csodálatos élményekkel gazdagodva -, autóbusszal utaztunk a dublini repülőtérre. Mióta hazatértünk, szinte nem telt el nap, hogy ne gondoltam volna vissza erre a csodálatos útra.

Rezerváció: www.horgaszutazas.hu

Weboldal: http://www.zoltanguesthousecavan.eu/