Megjelent: 2008. augusztus 29. | Forrás: Gotthard Ferenc | Írások
Ahányszor a Duna-deltájába utazom, legelőszőr mindig a csukák ellen indítok hadjáratot. Régi vágyam, hogy fogjak egy hatalmas példányt belőlük, de a csukák ezt rendre másképp gondolják. Az idei első Delta túrámon még kicsit se nagyon tudtam fogni, de ismét felébredt a remény, hisz két hetet készültem eltölteni ebben e csodás horgászparadicsomban. Már az első napon hajnalban nekivágtunk Tóni barátommal a csukák hajszolásának. Az elmúlt évek legbeváltabb csatornáin, mellékágain kezdtük a kísérletezést, de még kapásig sem jutottunk. Az előzetes információk sem kecsegtettek semmi jóval, de mi nem adtuk fel. A csatornák kusza világában bolyongva eljutottunk egy olyan csatornarendszerig, ami nem volt összeköttetésben az elő vízzel. Mivel a csónakunkat nem bírtuk átvonszolni a töltésen ezért partról vallattuk a csatornákat. Az egyikben sikerült is néhány kilós forma csukeszt megfogni de mi nem értük mentünk. Sajnos partról nem volt sok esélyünk a jobb helyek alapos meghorgászására, ezért amellett döntöttünk, hogy másnap egy kisebb csónakot is hozunk magunkkal, amit átteszünk a töltésen, és akkor majd adunk a krokiknak.
A harmatos füvön könnyen csúszott a csónak, csekély erőfeszítés után, már az egyik csatornán ringatóztunk. A víz tiszta és hínárral sűrűn benőtt volt. Suhogtak a pálcáink, egymás után csobbantak a vízbe műcsalijaink, de valahogy nem izgatta a csukákat ténykedésünk. Csatornáról csatornára vándoroltunk, mígnem az egyiken a vegetáció teljesen más képet mutatott. Többnyire tündérrózsával volt benőve a part melletti rész, csak néhol volt fellelhető hínár.
A rengeteg levél ideális búvóhelyet biztosít a halak számára A látvány szebb volt, de a csukák sajna nem akarták forgáccsá rágni a wobblereinket. Hosszas kísérletezés után végre az első kapások is megjöttek. Igaz, hogy egyelőre csak a sügérek támadták a csalimat, de legalább már halszagú lett a kezem. A Salmo Frisky nem az ő méretükhöz volt igazítva ezért lecsertéltem egy kisebb testű Hornet-re, hogy legalább sügérekkel szórakozhassak. A csere után talán kettőt dobhattam és máris megragadta egy útonálló a wobblert. Sügérre számítottam de egy kiscsuka jött velem szembe szájában a horoggal.
A csukáknak szánt Frisky bejött a sügéreknek… …a sügérnek szánt Hornet viszont a kiscsukának tetszett meg A kis krokodil láttán ismét nagyobb csalira váltottam bízván abba, hogy a nagyobb fajtársai is megéheznek előbb-utóbb. Lelkesen szűrtem a vizet a különböző csalikkal, de a helyzet változatlan maradt. Már-már azon voltam, hogy hátradőlök a csónakban és élvezem a látványt, míg barátom dobál, de egy hírtelen jött kapás eltántorított ettől. Erőteljes rávágással jelentkezett az első csuka, mintha villám csapott volna a botba olyan vehemensen támadt a ragadozó, de nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A kemény kapáshoz képest a kilós csuka igencsak nagy csalódás volt számomra. Ugrott néhány szaltót, de ebben ki is merült minden tevékenysége, hiába az erős szereléssel nem ilyen méretű halakra készültem. Még ugyanarról a helyről sikerült kivarázsolnom néhány hozzá hasonló méretűt, de aztán ismét csak síri csend.
Ha nem volt kapás akadt más, ami lekösse a figyelmemet A wobblereink csendben végezték dolgukat, mindenfelé keresték a tarka ruhás rablókat, de kevés sikerrel. Az egyik helyen kishalak menekülésére lettem figyelmes, máris repült a Salmo a rablás helyére. Alig lendült mozgásba a Minnow, egy agresszív rántással máris elkapta az ügyeletes kroki és indult a levelek alá vele. Azaz indult volna, hisz én is ott voltam és egy határozott mozdulattal eltérítettem szándékától. Ĺ volt a nap legnagyobb hala, de a maga másfél kilójával messze állt még az áhított mérettől.
A kemény bottal nem jelentett gondot a nyílt terepen tartani a halat A nap legeredményesebb csalija: M7F HP Így fest egy tökéletes ragadozó A nap végén a gyenge eredmény ellenére úgy döntöttünk, hogy adunk még egy esélyt a csukáknak a szépítésre. Másnap újult erővel és újult reményekkel vágtunk neki a csatorna megvallatásának. Nem pazaroltuk az időnket felesleges dobálással, hanem az előző napi eredményeket mutató helyeket fésültük át.
Csendben próbáltam a csónakot a jobb helyekre kormányozni Már az első dobások eredményesek voltak, igaz egyelőre csak az apróságok támadták a műcsalikat. Az elmúlt naphoz képest igencsak sok kiscsukát fogtunk, valamiért felbátorodott a fiatal generáció és mindennek nekimentek, ami az útjukba került. Reméltük, hogy előbb-utóbb a nagyok is begerjednek, és ha annyira fognak támadni, mint a kistesók akkor igazán szép napnak nézünk elébe. Ember tervez, csuka végez, akár így is szólhatna a mondás. A kezdeti reményünk hamar elillant, ugyanis az ifjoncok is visszavonulót fújtak, nemhogy a nagyobbak beinduljanak. Órákon keresztül nem történt semmi érdekes, de mi már csak becsületből is dobáltunk.
Feszülten vártam, hogy mikor ront rá
egy csuka a wobbleremre
Igencsak elkeserítő látványt nyújthattunk, mert megkegyelmeztek az égiek. Olyan váratlanul ért a kapás, hogy még meg is ijedtem. A bevágás is ennek megfelelően történt, csak úgy ijedtemben besuhintottam egyet. A csontos pofát nem ütötte át kellően a horog ezért rövid úton búcsút is intettem a csukának. Nem volt nagy példány, de azért bosszantott az eset, hogy ami kevés kapás adatik azt is, elbambulom. Szerencsére nem volt sok időm bosszankodni, mert jött a következő rávágás, amin már én is rajta voltam és keményen odanyúltam neki. A zsinórom végén az előző napi csukák testvére próbált menekülni, sikertelenül. Kisebb szünet után újabb kapásom volt, aminek szintén időben odadörgöltem. Az első megugrásokból már láttam, hogy valamivel nagyobb a delikvens, mint az eddig fogottak, de ő sem a rekordlistások közé való. Hamarosan állon ragadtam a Lip grippel és véget is ért a harc.
Bő kettes halam, a nap utolsó és egyben
a túra legnagyobb csukája volt
Sajnos aznap már nem volt több kapás, sőt az elkövetkező napokban is igen fukarul bánt velünk a sors. A Delta már csak ilyen, egyes években számolatlanul lehet fogni a csukát, míg más években még a halászok hálójába is alig kerül néhány példány. Ennek ellenére én minden túrámnak úgy vágok neki, hogy megfogom életem csukáját. –Egyszer csak bejön.
A csukákkal vívott harcban ezúttal nem volt nehéz dolga a Spin Blade-nek