Az Energo Team kupának a legifjabb kategóriája, a női, azonban a népszerűsége már most rendkívüli. A mostani döntő az előző évihez hasonlóan, a Borsosgyőri Strandi-tavon került megrendezésre, ahol a hölgyek kitettek magukért, férfiakat megszégyenítő módon horgásztak és fogták ki, az eddigi Energo Team kupa döntőin kifogott legtöbb halát.
A reggeli eligazításra a hölgyek sorra érkeztek, nagyrészt családostól, így a szurkolás mellet némi jó tanácsot is kaphattak a horgászférjektől, gyermekektől. A sorsoláskor műanyag poharak aljára kerültek a kisorsolandó helyek számai, így meg kellett inni a pohárból az üdítőt ahhoz, hogy megtudjuk ki melyik helyre sorsolt.
![]() Fenékig! |
Sokan ezt nem tudták kivárni, magasra emelt pohárral szemrevételezték a kihúzott sorszámot. Következett a helyek elfoglalása és a versenyre valófelkészülés, itt még engedélyezett volt a férfikezek segítése, egészen az etetés megkezdéséig. Karvas Gábor tógazda (aki minden négyzetméterét pontosan ismeri a tónak) minden versenyzőhöz odament, és elmondta az adott hely sajátosságát, így is segítve minden egyes versenyzőt, az eredményes horgászatban.
![]() A hölgyek az etetésben is megmutatták jártasságukat |
A verseny kezdetét jelző duda után nem kellett sokat várni az első fogásokra, hamarosan horgon volt az első hal, és még partra sem került, már a második halat is fárasztották. Innentől kezdve, szinte folyamatos volt a halfogás, sorra kerültek szákba a szebbnél szebb halak.
Az egyik hölgy Mátyus Csilla, feltűnően sokat fárasztott, és persze sokat is fogott, elmondása szerint megfogadta a tógazda tanácsát, és mintegy öt méterre maga előtt horgászott. A csali iránt is érdeklődtünk, de semmi különleges dolgot nem tudtunk meg, egyszerű csemege-csonti csokorral akasztgatta meg sorra a halakat, amit leginkább a kiváló helyzetfelismerésnek köszönhetett.
A mérlegelő csapat nem győzte a szebbnél szebb halakat mérlegelni, sok esetben a versenyzők mérlegelés közben akasztották az újabb halakat. Az első órában megmért halak összsúlya már meghaladta a száz kilogrammot, előre vetítve ezzel egy nagyszerű fogási eredményt.
![]() Egy gyönyörű tükrös | ![]() Nem hiába a mosoly, ilyen helyen szívesen horgászik az ember |
Ekkor még nem lehetett megjósolni a végeredményt, hiszen rengeteg idő, na és izgalom volt még hátra. Közben megtörtént a második mérlegelés is, most már bőven kettőszáz kilogramm fölött volt az összes kifogott hal súlya. A verseny felére, azért már körvonalazódott, hogy ki kerülhet ki végső győztesként a versengésből. A fentebb már említett Mátyus Csilla is ezek közé tartozott, megspékelve azzal, hogy 11 darab hal tépte meg a fárasztás utolsó pillanataiban, bizony, ha ezeket is megfogta volna, akkor… na de ne szaladjunk előre. Volt olyan hölgy is, aki minden feltűnés nélkül fogta halait, csak a mérlegeléskor derült ki hogy bizony a végső győzelemre is esélyes.
![]() Ismét egy gyönyörű ponty a kézben | ![]() Nem éppen egy alkalomhoz illő ruha, de mint tudjuk, nem a ruha teszi a horgászt |
Nem beszéltünk még a legnagyobb halról. Nos, a versennyel együtt ez is izgalmasan alakult, sokáig a verseny elején kifogott amur vitte a prímet, amit egy 5 kilogramm fölötti ponty tolt le a trónról, egészen a verseny végéig. A verseny lefújásakor, ugyanis még hárman fárasztottak, a szabályzat ugyanis úgy szól, hogy a lefújás előtt megakasztott hal, ha a verseny vége utáni tíz percben a szákba kerül, akkor beleszámít a versenybe. Nemhiába, gyülekezett a tömeg Mercz Imréné mögött, hiszen látszott, hogy akkora halat fáraszt, amit ha időben szákba terel, akkor övé a verseny kifogott legnagyobb halért járó díj. Szerencséjére sikerült időben kifárasztani, és partra emelni a halat, így övé lett a legnagyobb halért járó díj.
![]() 8900 grammot nyomott a mérlegen ez a tükörponty |
Hátra volt azonban még a lényeg, az utolsó mérlegelés, ami eldöntötte a verseny végeredményét, ahogy haladt a mérlegelés úgy tisztázódott egyre jobban, hogy ki az, aki izgalommal várhatja a végső értékelést.
A dobogó harmadik fokára a Cser-tóról érkező Fábián Józsefnének sikerült felállnia 35450 gramm kifogott hallal, a második helyet a Lisóczki-tórol érkező Mátyus Csilla szerezte meg 36000 gramm hallal, aki a végén elmondta, hogy bizony 15 darab hala ment el a fárasztás utolsó fázisában. Így a dobogó legfelső fokára a Préri tó bajnoka a kiválóan horgászó Hoffmann Ágnes állhatott fel 42150 gramm kifogott hallal.
![]() A boldog győztesek | ![]() A verseny végén mindenki elégedetten állt össze egy közös fotózásra |
A verseny krónikájához még hozzátartozik, hogy összesen 547 kilogramm halat sikerült fogni a 31 hölgynek, ami fejenként 17550 gramm kifogott halat jelent, minden dicséretet megérdemel a tógazda aki mindent megtesz azért hogy minden horgász elégedetten hagyja ott a Strandi-tavat a horgászat végén.
A versenyről készült fotók megtekinthetőek a fotógalériában.
Évek óta használom az iBite úszó család különböző típusait, melyek lefedik az úszós horgászat minden területét, legyen az match, rakós vagy spicc botos módszer. Találunk keszegező, pontyozó és rablóhalas típusokat, csúszó és fix változatokat minden szükséges teherbírással. Ennek megfelelően a bot, a távolság, a vízmélység függvényében választok közülük. iBite úszók. Az úszós módszerek közül a legközelebb a match botos...
A hidegfront betörések alkalmával történő pontyhorgászataim a Balatonon máig a legemlékezetesebbek. A légnyomás csökkenését eredményező szelek felkorbácsolják a Balaton vizét, az alsó vízréteg lebegő szemcséi, a felső iszapréteg felkeveredésével szürkévé festett tó vizében vad táplálkozásba kezdenek ilyenkor a pontyok óriási tömegei. Északi szélben, a Badacsony felől érkező orkán sem tántoríthat el a bojlizástól, sőt, a besétálós...
A leggyakoribb vendég a nyári, folyóvízi pergetéseim idején a ragadozó őn, és a süllő, melyekkel a pikkelyesek közül találkozom. Ennek oka kettős, egyrészt belőlük elég szép mennyiséget találhatunk a folyóinkban. Másrészről legtöbbször célirányosan róluk szól a pergetésem. Főként mert megtalálásuk, kapásra csábításuk nem igényel olyan sok időt, mint a szintén pergetve is fogható harcsáké. Ám nekem más okom is volt, hogy elsősorban rájuk...
Ugyan melyikünk fejében nem játszódott már le a gondolat hatalmas amurokkal való küzdelemről. Hát bizony az enyémben vagy ezerszer lepergett már ez a film, ilyen-olyan finisekkel. Hol happy end volt a vége, hol pedig az amurok kerültek ki győztesen kettők csatájából. A júniusi alacsony dunai vízállás és az átlagosnál magasabb, 25 fokos vízhőmérséklet cselekvésre parancsolt, és etetni kezdtem kukoricával a Pest alatti Duna szakasz általam sűrűn látogatott...
Július első napjait, amennyiben a vízállás és az időjárás is kedvező, kősüllőzéssel töltöm, és van is egy évek óta jól bevált horgászhelyem ehhez. Ám az idei évben kissé máshogy alakult a történet… A folyóvízi horgászatban az a legnagyszerűbb, hogy minden évszaknak, minden hónapnak megvan a legcélravezetőbb horgászmódszere, legjobban fogható halfaja, így hiába horgászunk ugyanott, mindig újabb és újabb élményekkel gazdagodhatunk. Nem volt...
Az idei évben június 13-án pénteken került megrendezésre a XXII. Országos Rendőr és XVI. Rendészeti Meghívásos Horgászverseny, amelynek ebben az évben is a méltán híres maconkai víztározó adott otthont. Csapatversenyről lévén szó, a versenyen 2 barátommal, kollégámmal Kuremszki László r. törzsőrmesterrel és Zádori Péter r. főtörzsőrmesterrel együtt indultunk el. A versenyen 31 három fős csapat vett rész, de a csapattagok három különböző...