Kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de esett az égi áldás. A déli órákig nem mertem vízre szállni. Attila barátom ugyan győzködött, hogy induljunk, de nekem volt már kellemetlen tapasztalatom hasonló időjárással.
![]() Eső áztatja szegény orsóimat |
Nem egy életbiztosítás, mikor a semmi közepén a viharos széllel társuló eső szakad az ember nyakába. Ezt még a legjobb vízálló ruhák sem bírják sokáig, és nem is beszélve a tavakon tobzódó hullámok veszélyeiről. Ilyenkor a szállásra való visszajutás a legnagyobb probléma. A csónakmotor nyélgázon, hogy minél hamarabb szabaduljunk az időjárás viszontagságaitól, a tajtékokon csattog a csónak, besodorja a szél a tarajos hullámokról a vizet, és emellett még az esőcseppek is szúró fájdalommal csapódnak az arcunkba. Ha ilyen időben téved el az ember, ami nem is olyan nehéz a vízi labirintusban, akkor rendesen ráfázhat.
Mindezt szem előtt tartva, olyan helyre esett a választásom, ahonnét gyorsan hazajuthatunk, ha zordabbra vált az időjárás. A közeli Ó-Dunára kormányoztam csónakunkat. Igaz, a hely nem adja vissza a deltai tavak hangulatát, de csukákkal szép számban lehet itt találkozni és nem egy jókora példány került már horogvégre.
Ezúttal kissé szerényebb arcát mutatta csukáinak az Ó-Duna. A kissé piszkos víz miatt mindenképp kontrasztos csalikkal nyomultam. Élénkszínű gumikkal, tarka jerkcsalikkal. A gumihalakra kisebb csukáknak támadt gusztusuk csak, ezért inkább a termetesebb wobblereket, kanalakat erőltettem. Végül a Slider hozta meg az áttörést. Nem volt részünk igazi haldömpingben, el-elcsíptünk egy-két krokit, de ez közel sem idézte a deltai csukabőséget.
![]() Megvan a rabló |
![]() A komor idő miatt nehéz volt örülni | ![]() Egy kis reménysugár |
A halak nem is, de az időjárás megkegyelmezni látszott, egy halvány kékség jelent meg az ég alján, hogy rövid időre kedvet leheljen belénk. Nem tartott sokáig, a remény hamar szertefoszlott az egyre gorombább fellegekkel. Nem erőltettük a dolgot, elvégre a horgászatnak a szórakozásról kellene szólnia.
Új napra virradtunk. Az időjárás a korábbi hangulatát idézte, csak nem esett az eső, annyi volt a különbség. Rávettem magam, hogy beljebb menjek a Delta sűrűjébe és az igazi csukás tavakra kimerészkedjek. Végre barátom is láthatta a vidék igazi arcát, azt a megunhatatlan látványt, ami miatt évről-évre visszakívánkozik az ember.
Nádlabirintusokon keresztül vezetett utunk a meghorgászni kívánt tóra. A vizet korbácsolta a szél, de ez nem okozott problémát, hisz a szélcsendes időszak elég gyengécskén villant a csukák szempontjából.
![]() Egy sötét mintás kroki és elejtője, akit szintén Attilának hívnak | ![]() Viszlát |
![]() Boldogan intett búcsút a farkával |
Nádszigetekkel tarkított vízen vettük üldözőbe az ordasokat. Kegyetlenül pásztáztuk a helyeket, nádszéleket, hínárosok környékét, de a csukákra nem leltünk rá. Nagyon szeszélyesek tudnak lenni a tavak, néha csak úgy ontják a szebbnél szebb csukákat, máskor meg térdre kell ereszkedni néhány tarka mintás rablóért. Több helyet is átbogarásztunk, már több mint másfél órát eltöltöttünk, mire az első hallal találkoztunk. A tó egyik szegletében lapítottak a sunyik, máshol szinte nyomuk sem volt. Egy öbölben rejtőztek, és végre rájuk találtunk, innen kezdődhetett a szórakozás, ami nem tartott sokáig. Látván sikerünket a közelben lévő csónakok is körénk csoportosultak, hamar zsúfoltságig megtelt a hely ladikokkal. Arra kellett vigyáznom, hogy a Sliderem nehogy valakinek a fején landoljon. Mintegy félórás tobzódás után állt tovább a had, mi barátommal tartottuk állásunkat a végsőkig, majd miután kellően megpihent a hely, óvatos cserkelésbe kezdtünk, és nem eredménytelenül, még jó pár krokit kicsalogattunk rejtekükből.
![]() A halakat rejtő kis nyiladék | ![]() Attila fáraszt |
![]() Harcos jószág |
![]() Kézben egy kisebb kroki | ![]() Máris mehet |
Lassan elnémult a hely, még az óvatos nógatásra sem kaptunk választ, illendőnek láttuk tovább állni. Ismét kezdődhetett a keresgélés, öbölbe be, öbölből ki, nyíltvízen tovább. Tudtuk, hogy kell lenni még halnak valahol ezért megállás nélkül dobáltunk. Cserélgettem a csalikat, hátha eredményt hoz valamelyik. Én az a folyton kísérletező típus vagyok, barátom végig kitartott a támolygójánál, amivel az elsőket fogta. Időközben előbukkant a nap, eloszlottak a komor felhők, és kellemes késő délutáni idő lett, néhány ruhadarabbal kevesebb is megtette. A folytonos keresgélés meghozta gyümölcsét, megint rábukkantunk az óhajtott ragadozókra. A koraesti órák ismételten jó hangulatban teltek.
![]() Gyönyörű tiszta víz, és dús növényzet, igazi csukaparadicsom | ![]() A Slider ismét jól vizsgázott |
![]() Fenséges ragadozó | ![]() Barátom egy ordas társaságában |
Kemény melóval sikerült csak a csukákat felfedeznünk, minden egyes példányért rendesen megdolgoztunk. Valamiért nem voltak elemükben az amúgy falánk ragadozók. A megtámadott műcsalik horgai is csak szájszélben akadtak, csak ritkán kellett bányászni az éles fogak között. Barátomnak ez volt az utolsó napja, amit a csukák közt tölthetett, az otthoni gondok miatt számára hamarabb véget ért a túra, nekem még rendelkezésemre állt 3 nap, amit a halakra pazarolhattam, de erről a következőkben esik majd szó.
![]() Egy csodás deltai naplemente |
Horgászat a Duna-deltában: www.fishtours.ro
Még április utolsó hetében kapott kis csapatunk lehetőséget arra, hogy az Alföld szívében, az akasztói pontyparadicsomban horgásszon. A gyönyörű környezetnek, a színükben, méretükben és habitusukban is különleges, saját nevelésű szíki óriáspontyoknak ugyan ki tudott volna ellenállni? A nappali órák nyarat idéző hősokkja, és a napok óta változatlanul magas légnyomás nem sok jóval kecsegtetett, de még szép, hogy megpróbáltuk. A klasszikus, sokat...
A lassú felmelegedés és a megállíthatatlanak tűnő, folyamatos apadás jellemezte nyár legelejére a pontyairól és amurjairól híres Nádor csatornát. A tiszta, sekély vízben az átütő fény miatt a halak, pláne a nagytestű egyedek rendkívül óvatosan táplálkoztak, kerültek minden gyanúsat, nagyon nehéz volt túljárni az eszükön a könnyűnek és egyszerűnek amúgy sem nevezhető pályán. A csatorna vizszintjének apadását tökéletesen nyomon...
Megvallom őszintén, pergetni és különösen balinozni én akkor szeretek, amikor éhes halra horgászhatok és a balinok harsány rablásaikkal messziről árulkodnak arról, hogy hol is találom őket. Node ehhez az is kell, hogy erre felkészülten járjam a vizek partját, vagyis MINDIG legyen nálam egy alkalmas felszerelés. Volt egy olyan szakasza az életemnek, amikor sokat utaztam és az útvonal érintette a Tiszát, a Hármas, majd a Sebes Köröst, Berettyót, így...
A különféle főtt magvakkal történő etetés nemcsak kisebb-nagyobb tavainkon, de a sekély, gyorsan melegedő, lassú folyású csatornákon is rendkívül eredményes. Kezdetben a pontyok, majd a tavasz második felétől az amurok is előszeretettel látogatják a főtt kukoricával, búzával, kenderrel, és természetesen az elmaradhatatlan tigrismogyoróval etetett helyeinket. A sekély, gyorsan melegedő Nádor csatornán nem tudnám elképzelni a tavaszi-nyári...
Idén beneveztem a Szücsi-völgy tóra, egy kétfordulós horgászversenyre. Biztosan sokan láttátok már azt a videót, amelyben Szabó Bence rengeteg óriás dévérkeszeget fogott ezen a vízen. Emiatt a verseny fő célja az volt, hogy megfogjam életem dévérkeszegét, a jó eredmény elérése csak másodlagos volt. Az első fordulóra, március 16. napján került sor. Mivel a víz teljesen ismeretlen volt számomra – annyit tudtam róla, hogy nagyon nagy...
Az első katlovi délutánunk és éjszakánk tapasztalatai és történései alapján kijelenthettük, hogy a mostani túránkat nem az éjszakai kapások fogják uralni. A pontyok aktivitása a nappali órákra esett, végig ez is volt a jellemző - s itt jegyezném meg gyorsan - hogy a tavalyi túránk során viszont csak és kivételesen az éjszakai órák voltak eredményesek, nappal lehetetlen volt kapást kicsikarni. Ritka pillanatok egyike, amikor elállt az eső,...