Szép hely és jó idő a horgászatra.

A helyismeret rengeteget számít! Ha megvan, könnyebben lehetünk sikeresek, ha nincs, annak gyakran betli a vége. Épp ezért ne féljünk változtatni. Akár helyet, akár csalit. Ha valahol, valamire tartósan – egy-két órán át - nincs kapás, ne üljünk tétlenül! Próbáljunk meg valami mást!

Bár a szél ezúttal sem kímélt minket!

Eredetileg keszegezni indultam, reggel összepakoltam a keszeges csalit, keszeges etetőanyagot és a keszeges szerelékeket. Bekészítettem a keszeges feeder spiccet és megcéloztam egy szerintem keszeges helyet. Nagyobb bakot nem is lőhettem volna! Először is a remek keszeges helyen nem sikerült leszúrnom a bottartómat, olyan kemény volt a föld! Azután, mire mindent beállítottam, egy jó fotósorozathoz, lemerült a fényképezőgépem akkuja.

Legtöbbször néhány órás pecához kevés felszerelés is elég

Sebaj, gondoltam, akkor ma csak horgászom! Előre látóan az öt előre megkötött szereléken kívül mást nem vittem magammal. És itt jön a helyismeret, illetve annak hiánya... A remekbe szabott horgászhelyem előtt volt egy akadó, ahova sikerült betépnem a szerelékeket, egyiket a másik után. Fél délelőttön keresztül próbálkoztam, variáltam a csalikat, dobáltam az etetőanyagot és úgy általában mindent elkövettem, de a siker makacsul elkerült.

Undok kis zabagépek.

Nem akad más a horgomra, csak pár mohó törpeharcsa. Végül dúlva-fúlva elindultam haza. Mégsem hagyott nyugodni a dolog. Elhatároztam, hogy délután újra kilátogatok, és megint próbára teszem a szerencsémet!

Csendélet pecabottal és igazolvánnyal. Hogy mire nem jó egy múanyag sütis doboz?

Pecabotnak a vadiúj Rubin Match-Feeder-emet vittem. Habár medium jelzésű feederbotról van szó - a maximális dobósúlya körülbelül 60 gramm -, a hozzá adott spiccek érzékenysége miatt mégis jól horgászható vele a keszegnép.

Ez a sokoldalú, megbízható pecabot ma is bizonyított!

Orsónak először egy Quick Fightert tettem fel, amit délutánra egy 40-es Comet Runner-re cseréltem. Talán túlzásnak tűnhet a 40-es méret ezen a rövidebb medium boton, mégis jól jasználható, az orsó súlyából fakadóan jól egyensúlyozza a pálcát. Ráadásul a hosszabb hajtókarnak köszönhetően kényelmesebb a használata.

Hozzá illő nyeletőfékes orsó

A délutáni szerelékem rendkívül egyszerű, mindenki által ismert klasszikus feeder végszerelék. Tört gubancgátló csövön – mely a dobóelőkén szabadon csúszik – rögzített 10 grammos feeder kosár, mindez alul 4 miliméteres gumigyöngy közbeiktatásával egy 18-as forgóval megütköztetve.

Még a legerősebb spicc is jól mutatta a tenyeres kárászok kapásait

A főzsinór 0.18-as Power Feeder, a csapó ugyanilyen fajta 0.25-ös méretben (jobban szeretem a monofil dobóelőkét, mert kevesebb eséllyel okoz sérülést a halnak). Az előke 0.16-os Titan 15 centiméteres hosszban, végére pedig 10-es Drennan Fine Maggot horog került.

Variációk csalira: a csonticsokor

Variációk csalira: a kukoricás csonticsokor. Ez utóbbi aratott sikert a pontyoknál.

Délelőtt kevés sikerrel próbálkoztam a partközelben, igaz egy másik helyen. Délután inkább a mélyebb vizeket igyekeztem célba venni, ezért a, mintegy 10-15 klipszel és feederkosárral bejuttatott adagból álló etetést nagyjából 40 méterre alakítottam ki.

Az eteőanyag ugyan az volt, amit reggel bekevertem. Keszegeket csábító, finom feederkaja sok-sok aprómaggal, kevés kukoricával és élőanyaggal. Aromát ezúttal sem használtam, de szentül megfogadtam, hogy a jövőben fogok. Úgy látszik, az uszonyosok kevéssé műveltek a tekintetben, hogy mit kellene kedvelniük, és mit nem!

Pedig de finom keszegcsemegének tűnt!

Délután egytől ötig egy fia nemsok, annyi keszeg sem akadt a horgomra! Lelki szemeim előtt lebegtek csak a szebbnél szebb dévérek és vörösszárnyúak, közben lelkesen kurbliztam kifelé a kisebb-nagyobb kárászokat és törpeharcsákat (ez tóbbiakat a környékbeli macskák legnagyobb örömére).

Kárász alatt hajlik a spicc.

De itt már egy komolyabb pikkelyes dolgoztatja.

Ismét próbálkoztam különböző csalivariációkkal, de hiába. Célhalaim makacsul elkerültek. A végső lökést a pontban ötkor érkező, botgörbítős kapás adta meg. Bevágás után ugyanis, mintha beakadtam volna, karikában maradt a pálca!

Szép küzdelem volt a fárasztás

Nemes ellenfél a szákban

Néhány perces fárasztás után egészséges másfeles potykát szákoltam. Gyors horogszabadítás és újracsalizás utánvisszadobtam, s míg a lassan szétszilálódó felszerelésem pakolgatásával voltam elfoglalva, 10 percen belül megjött a másik ugyanilyen kapás is. Akár az előző uszonyos testvére is lehetett volna.

Nem nagy ponty, de annál nagyobb meglepetés.

Kis szerencsével ismét szép a teríték, bár keszeg nem akad közötte.

Igencsak megörültem a két nemvárt vendégnek, de tudtam, nemrég volt telepítés, és a házszabály szerint telepítés után ilyenkor illik pakolni.

Ilyen környezetben valóban élmény minden horgászattal töltött perc!

Jól éreztem magam, szép terítéket fotózhattam, és újabb tapasztalattal lettem gazdagabb! Ami nem megy, azt bizony nem érdemes erőltetni, jobb, ha idejekorán felismeri ezt és változtat az ember. Ha valaki kitartóan próbálkozik, a siker idővel biztosan megjön! Ha nem is mindig úgy, ahogyan képzeltük. Soha rosszabb betlit!