Május közepe van és a fagyosszentek környékén tényleg betört a hidegfront. Süvöltött a szél és szinte vízszintesen esett az eső. Minden normális ember ilyenkor védett helyre húzódik, de bennem mocorgott a kis ördög és a sok éves tapasztalat, hátha az ilyen hirtelen időváltozás meghozza a halak étvágyát.

A feederezés általam leggyakrabban használt kosara, gyors-akadós vízi nehezéke, két "ragadós" végszerelék, valamint a csali lebegtetéséhez szükséges technopufi.

A viharos időben úszózásról szó sem lehetett, ezért a különleges, idei sikerpálcának ígérkező, Energofish fejlesztésű, kétfunkciós Rubin Match Feeder 3,60 m-es botot kaptam a kezembe. Ez egy négytagú horgászbot, melynek, ha match spiccét dugjuk össze, úszózhatunk vele, ha a feederes részt, és a három, hozzácsatolt különböző erősségű spicc közül általunk kiválasztott véggel kombináljuk, máris fenekezhetünk. A praktikussága mellett a bot anyagminősége és kivitele sem elhanyagolható. A bot méltó társa a Carp Expert Feeder 4000-es hátsófékes, kétkaros, 6+1 csapágyas, 5,2-es áttételű, masszív, de könnyű orsó, mely szintén teljesen új fejlesztés, nem véletlenül csavaroztam hát rá.

Pontyos feederezéshez ajánlott nagyöblű horgok és vékony de erős monofil zsinórok.

A feederkosarat csúszóra szereltem, mégpedig az általános gyakorlattal ellentétben mindössze alig tíz centire a véghorogtól, mely lézerélezésű, borotvaéles, öblös/tehát nagyobb húst fog, ezért kevésbé akad le róla a hal/ japán Fudo márka.

A Rubin Match-Feeder 3,60-as teljes készlete.

Meggyőződésem ugyan is, hogy a kosarat, vagy annak közvetlen környezetét turkáló hal előbb megtalálja és felveszi a csalit, ha az egészen közel van az etetőanyaghoz. A stégem elé rendszeresen szórok áztatott kukoricát, búzát, ezekből a kosárba való masszába is keverek. Mivel a víz áramlása előttem aránylag erős, a Tímár féle ponty-kárász feeder keveréket ragacsos masszává gyúrva használom, különösen, ha csontit is keverek hozzá, hogy nehezebben málljon szét.

A feedervég variációi.

A Feeder 4000-es a finom fenekezés megbízható, modern orsója.

Most is így tettem. A szemes etetést, parittya segítségével 15-20 méterre lőttem be, majd csemege- és Tímár féle pálinkás, kagylós ízesítésű kukoricával csalizva ráhorgásztam. A csalit, a könnyebb észrevehetőség miatt egy szem sárga Technopufival meglebegtettem. Szerintem, az egész Duna-ágon egyedül én horgásztam abban a pokoli időben, de végül is a számításom bevált. Mire mindent elrendeztem magam körül, az érzékeny botvég akkor is görbülni kezdett, amikor a szél éppen lanyhult, ezért beemeltem.

A nagytestű halak horgászatához szinte elengedhetetlen a szemes alapozó etetés.

Jól bevált pontycsali arzenál.

Kellemes húzás lett a válasz, és bizony a merítésnél kicsit csalódtam, mert a verekedés intenzitásából adódóan nem kilóhetvenes pontyra gondoltam, de ilyen becsapósak a nyurgák. Néhány elrontott kapás után elindult a zsinór lefelé, de a spiccet alig mozgatta meg. Ráemeltem, lassú hömpölygés volt a válasz, bő feles dévér volt a tettes.

A szerelék teljesen egyszerű, de nagyszerű, mert fogós.

Az első halamon, egy bő másfeles sudárpontyon magam is meglepődtem, úgy verekedett.

A következő kapás is trükkös volt, aprókat rezgett a finom spicc, mikor folyamatossá vált bevágtam. Alaposan meglepődtem, mert a megakasztott hal vágtába kezdett a meder irányába. Levitt vagy harminc métert, majd lassulva a part felé kanyarodott. Na ez bemegy a szomszéd stég alá – sziszegtem magamban, miközben előre léptem a stégem szélire, és akkor szétroppant alattam valami. A dévér merítése után trehányul otthagyott teleszkópos merítő nyele adta a szívbemarkoló hangot.

A szép dévér alig mozgatta meg még az érzékeny spiccet.

Valami jobbat akasztok, A kép elmosódottságát a fényképezőgépre záporozó esőcseppek okozták.

A fárasztás izgalma elterelte a figyelmemet. Sűrűszemű, széles kávájú, igen praktikus szerszám volt, egy hete vettem. Hogyan szedem én evvel a ronccsal most ki ezt a komoly halat? – merült fel bennem a kérdés, de bár már ott tartanánk – sóhajtottam. Végül is a Power Speciál Feeder 0,18-as négy kilót bír, bekeményítettem. A bot félkörívben meghajlott, néhány rúgás után a hal megfordult és a köztünk lévő nádas előtt elrohanva ismét a mederbe tört, de már csak fele távolságra volt.

Az elroppant nyelű merítővel egy közel négyes ponty merítése fokozott óvatosságot igényel.

A sikeres fárasztás izgalmai után már megnyugodva a 3,75 kilós tőponttyal.

Arcomba vágta a szél az esőt, csurom víz voltam, de semmi nem számított. A rugalmas bot most már nagyokat bólogatva kivédte a szép pikkelyes meglódulásait, a megroppant merítőt alátoltam, majd a kávájánál fogva felemeltem a stégre a közel négyes pontyot.

A közel kettes utolsó, háttal fogott potyka már csak hab a tortán.

A Rubin Match Feeder diadala

A szél egyre jobban őrjöngött, na nekem ebből elég, határoztam el. A szép hal után be kívántam fejezni a pecát. Azért annyi eszem volt, hogy a szereléket újra csalizva visszadobtam az etetésre, és elkezdtem az összepakolást. És láss csodát, szedelőzködés közben, háttal a botnak, finom zizegést hallottam. A pálcám már félkörívben hajlott mikor kézbe kaptam. Rövid fárasztás után egy újabb kilóhetvenes nyurga lett a vendégem. Az őrült vihar iszonyú károkat okozott az országban, én voltam talán az egyetlen, akinek hasznot hozott három szép ponty képében.

Kitartásom a pokoli időben elnyerte méltó jutalmát.