Két nap kimerítő pergetés, legyezés, és félnapnyi igen megerőltető sörözés után, János öcsém úgy döntött, hogy egy kis amatőr úszózással színesíti tavaszi programját. Szíve mélyén elkötelezett finomszerelékes horgász ő, de a sors ezidáig csak ritkán adott lehetőséget számára. Finom spiccek meg négyméteres gyűrűs botok porosodnak János fegyvertárában, kis orsóit pedig szó szerint megette az idő vasfoga.

Relax van és béke…

János nem hozott versenyládát. Némi sörét meg úszó bőven elég neki… Ja, és a Power Winter előkezsinór télről maradt meg, de annyira jó, hogy a nyári szezont is könnyedén kiszolgálja

Errefelé a finom keszegezés gyakori tartozéka a csendesen várakozó macska (nincs készleten!) – jól ismerte a dolgot, csak akkor mozdult, ha a horgász halat akasztott

Két szem piros és egy szem fehér csonti volt János sikeres kombinációja, néha megpróbálta fordítva: két szem fehérrel és egy szem pirossal, de arra kapása sem volt…

Jánost egy fél vödör csonti, egy teljes vödör tímármixes keverék, meg egy macska várta kedvenc stégjén. Enyhe szél borzolta a tavat, úszózáshoz nem kell jobb! A nap is igen kegyesen simogatta a hosszú télben lefáradt tájat, és horgászt. Minden szépen alakult. Az első pár próbadobás mégis csak vörösszemű ifjoncokat hozott a horgásznak, aki máris elengedett egy rosszalló megjegyzést: – Na, ilyen apróságokkal telik majd a délután? Nem lenne jó… Hol vannak a kárászok? Azok a magas hátúak, amelyek félénken dugják ki orrukat a ritkás nádból, ha csónakkal közeledik az ember.

Vörösszeműek támadnak…

A macskának adhatom?

A macskának adta

Vannak extrém durva módszerek, mint például a lazacozás, harcsázás, tokhorgászat vagy rája-horgászat... Ott aztán törhetnek a botok, szakadnak a zsinórok! Csak igen kevés felszerelés éli túl ezeket a kalandokat. Csakis a legjobbak, a legkiválóbbak! János számára valószínűleg a könnyű úszózás is egy nagyon durva módszer, mert az ő felszerelései is gyorsan öregszenek… Mutatott két összeállítást, amelyek úgy néztek ki, mintha egy régész talált volna rájuk valahol a messzi keleten, akinek a gépe hazafelé lezuhant egy háború sújtotta területen, és a gép feketedobozát ezzel a két bottal együtt találták meg a gép roncsa között.

Minden boton Banax orsó díszeleg. Nem olyan öreg modellek, de csak az igazán szakavatottak képesek beazonosítani őket. Persze ha szem előtt tartjuk, hogy mindegyik Banax orsó működőképes még ennyi por, sár, víz, etetőanyag, csomagtartós hányódás meg stégen való kallódás után is, akkor megérthetjük János ragaszkodását a Banax márkához.

Világháborús emlék: Banax SI volt egykor a neve… Ha mesélni (és pláne, ha sírni) tudna!

Immár antik darab: Banax ISO

És János legújabb áldozata: Banax Iris

Az Energo Team Supreme bolognai is sok mindent eltűrt már

János ezúttal a 3,60-as Competition Telematch botot vetette be

Enyhe hullámok között ringó úszó… Ha sokat nézi az ember, még éjszaka is ezt látja maga előtt

Pofásabb keszegek is bejöttek

Ebédszünet

János újat dobott, és leporolta nadrágjáról a rászáradt etetőanyagot. Alig egy órát ült kint a stégen, és aprította a vörösszeműeket, máris égni kezdett talpa alatt a föld… Nem jó ez így! Helyet kéne váltani. Vagy legalább csak odébb állni pár métert. Vagy szálljak csónakba? – így vívódott magában, de hát ilyen egy pergetőhorgász. Van, aki kivárná a halakat, és van, aki inkább utánuk menne. Hát, János egyértelműen az utóbbiak közé tartozik, talán ez is közrejátszik abban, hogy finomszerelékes horgászkarrierje végleg leragadt, nem teljesedhetett ki, és emberünk kénytelen beérni a műkedvelő, egyszerű rajongói státussal. De egyébként nem szokott panaszkodni.

Csónakba ült, és egy kis öböl felé evezett. A puszta horgász-szimatra bízta magát, és persze arra gondolt, hogy ha ő kárász lenne, hol is húzódna meg… Mint annyiszor, megérzései most is cserbenhagyták. Két fölösleges etetés bánta a tó lakatlan sarkában. Sebaj, úgyis eldobálná a megmaradt etetőanyagot.

Újabb próbálkozás, csónakból

A nap már lefelé indult, amikor az egyik nádas előtt végre halmozgást látott. Megszórta a helyet becsülettel, és bedobta a szereléket. Közel húsz percnek kellett eltelnie, míg egy kárász megszánta a horgászt, és elindult a horgával. Valami végzetes elhatározásra juthattak ezek odalent, mert ettől kezdve sorban jöttek a kárászok, bearanyozva (azaz beezüstözve) János tavaszi úszós pecáját. Elégedett arcáról aznap már semmi sem tudta letörölni a vigyort. Elviselt egy esőt alkonyatkor, vécébe ejtette a telefonját, és a sötétben még a lámpájára is rálépett, de ezek már semmit nem ronthattak János ünnepi hangulatán. Ráadásul minden nője elhagyta, és sokezer dollárt bukott, mert nem küldött tovább egy kör-mailt, de ez is mellékes.

Bár a lelkes amatőr megfogadta, hogy ezentúl több időt szentel majd az efféle mezei úszózásnak, könnyen lehet, hogy finomszerelékes kalandjairól már csak a jövő tavaszi szezonban számolhatok be. Annyi mindent el kell még végezni addig!

Feljött az első kárász!

Szép, tenyérbe simuló

És jött a következő…

Mission completed!

Használt termékek:

ET Competitiom Telematch	ET Power Winter
Supreme Bolo	Fudo Sode BN