Csak pár hét telt el legújabb folyóvízi botunk, a River Feeder megjelenése és a róla szóló bemutató írás óta, mégis az ok, hogy újra folyóvízi feederbotos cikkel jelentkezünk, annak egyetlen oka van. A River Feeder a maga 250 grammos maximális dobótömegével kifejezetten a legnagyobb kosarakkal történő folyóvízi horgászatra született, de mi van abban az esetben, ha olyan igények elé nézünk, ahol javarészt állóvízi pontyhorgászat a cél, de jó lenne, ha folyóvízen, erős sodrásban is helyt tudnánk állni a felszerelésünkkel és partiban lehetnénk a márnákkal? Mai cikkünkben erre kerestük és találtuk meg a választ.

A válasz egyértelműen a CXP Method Feeder! Elsőrangú partner az állóvízen történő pontyozásnál, de folyókon sem kell lemondanunk a legnagyobb kosarak használatáról! A spicc rendkívül határozottan áll ellen a víz nyomásának. Akár a 150 grammos kosarakat is bátran dobálhatjuk vele! A 13 db nagyméretű Sic gyűrű jótékony hatása a folyóvízi pecák során is érezhető.

Erős sodrásban a legfontosabb, hogy a lehetőségünk legyen feederünkkel a 100grammot jóval meghaladó tömegű kosarakat használni, azokat biztonságosan kidobni a bot bárminemű sérülése nélkül. Ennek lényege, hogy a nagy tömeg a sordásban fixen meg tudjon állni anélkül, hogy a víz nyomása, ereje tovagörgetné, és a part felé kényszerítvén a felcsalizott szereléket.

A Method Feeder minimális behajlását láthatjuk 130 gramm alatti terhelésnél.

A CXP Method elképesztően határozott és gerinces feederbot. Az általam használt 390 cm-es változata játszi könnyedséggel dobja ki a 150 grammos, jól megtömött folyóvízi kosarakat is. Érezni lehet azt a plusz erőtartalékot, amivel indokolt esetben akár efölé is mehetnénk. IM 10-es karbon szövet, vastag falú jól terhelhető blank, melynek a legvastagabb nyélátmérője a 16 mm-t sem haladja meg. Össztömege pedig 360 gramm!
Az átlagosnál nagyobbra paraméterezett gyűrűsoron a 0,30-as fluorokarbonból kötött dobóelőke is hangtalanul, a legkisebb súrlódással „folyik át", a főzsinór és a dobóelőke csomója, illetve az azon fennakadó folyami uszadék, nyárfaszösz sem jelent akadályt dobás közben, pedig valljuk be, ez utóbbi igencsak bosszantó tud lenni. Nem beszélve arról, hogy a gyűrűn fennakadó szöszcsomó miatt sok esetben hangos csattanással szakad a nagy lendülettel elhajított szerelék!
A rod-podok által nyújtotta előnyöket ki kell használnunk! Botunk legkényelmesebb és legstabilabb elhelyezését akárcsak állóvízen, bizony itt a folyón is a háromlábú bottartó állványok alkalmazásával érhetjük el. Ezek dőlésszögét szabadon változtathatjuk igényeinknek megfelelően. Lehetőségünk van nemcsak egy, hanem egyszerre akár kettő botot is használnunk.

Míg fent az általam legjobban preferált botelhelyezési megoldás folyón. Addig alul jól látszik a különbség: balra egy CXP Elite feeder, mellette pedig a CXP Method feeder spicce feszül neki a sodrásnak. A majd 60 grammal könnyebb Elite Feeder kissé lágyabb, rugalmasabb spicce jobban behajlik terhelésre.

A Method feederhez tehát bátran válasszunk a nagy tömegű, bőven száz gramm fölötti folyóvízi kosarakból. Ne feledjük, a stabilitás a lényeg, kosarunknak még üres állapotban sem szabad engednie a víz sodrásának, a fenékről nem szabad elmozdulnia.
A szereléket nem kell túlbonyolítani. Jó megoldás a rácsos kosarak mellet a CXP folyóvízi method inline kosara. Zsinórra fűzés után egy közepes méretű forgóval megütköztethetjük, abba pedig belehurkoljuk a minumum 0,18-as előkére kötött 10-es horgunkat.

<

A Carp Expert folyóvízi kosár: hatalmas korong alakú ólomtalpa nagy stabilitást biztosít.		Egy húzós vízen százhúsz gramm a minimális súly, amivel próbálkozhatunk.

Sokszor szóltam már a sajtos kaják eredményességéről, folyóvízi kedvenceim, a paduc és a márna horgászatánál el sem tudnék képzelni mást.

Intenzív, erős sajtos illat jellemzi a Benzár széria legmárnásabb etetőanyagát. A színnek is jelentőséget tulajdonítok: a szürkés Duna medertől jól elüt az élénk árnyalat. A Benzár paducos-márnás kajája közepes „vízigényű". Kerüljük a túlnedvesítést, állaga legyen homogén, jól pergő, egy nyomásra összeálló. Növeljük esélyeinket, ha az etetőanyagunk sok színes süllyedő morzsát is tartalmaz.

Elsőszámú folyóvízi csali a csontkukac, 6-8 szálból a legkiválóbb márna csali készíthető!

A nagy tisztaságú karbon szövetből gyártott botok másik nagy előnyére is felhívnám a figyelmeteket. Ez, pedig a kapásészlelés. A márna kapását általában nem lehet nem észrevenni, éles, erőteljes rántásként szokott jelentkezni a feederen is. A paduc kapását csak egy villámgyors apró ütés, vagy ütögetés formájában lehet konstatálni. Ha ezt nem látjuk, mert éppen másfelé figyeltünk, akkor már csak az üres horgot láthatjuk viszont a szerelék kitekerése után. A paduc borotvapenge élességű, porcos ajkaival egy szemvillanás alatt tünteti el a csontit a horogról.

Mivel stabil bottartó állványon van feltámasztva a botunk, bármit is csinálunk, egyik kezünket hagyjuk a nyélen, a feszes zsinóron keresztül a kontaktus annyira közvetlen az egész bottesten, hogy még a nyélen pihenő ujjaink is extra érzékenyen fogadják az impulzust. A nyéltagon keresztül minden víz alatti folyamat jól lekövethető, így az apró ütésszerű kapás is azonnal lereagálható.

Érdemes kipróbálni a fent leírtakat, nem csak akkor, ha már fárad a nyakunk a meredeken feltámasztott spiccek figyelése miatt, de az éj sötétjében is, amikor érzékszerveink fokozott módon képesek reagálni a környezet által küldött legapróbb jelekre.

Még egy kisebb paduc is igazi energiabomba, a 30 cm feletti példányok, pedig a legkiválóbb folyóvízi sporthalnak számítanak.		A paducok mellett, pedig a márnák jelentik a finomszerelékes, feederes élményhajszolás netovábbját.

Nyakunkon az ősz, elő hát a feederekkel, a legintenzívebb sajtos kajákkal és irány valamelyik Duna part. A márnák már ott vannak!

Forrás: Halmos Mihály