Végre eljött a jól megérdemelt pihenés ideje! Közelednek a Húsvéti ünnepek és én a család áldásával horgászhatok egy jót. A kiszemelt vízterület a városunk határán elterülő Palotavárosi tavak. Szeretem ezt a vizet, mert közel van, és mindig tud meglepetést okozni. Határozott tervekkel érkeztem, a tó partjára. Egy spiccbottal dévérezek, és egy pickerrel, pontyozok. Egyszerű, megvalósíthatónak tűnő terv, de a sors néha fura dolgokat produkál.
A Palotavárosi tó egy felhős reggelen |
Hajnalban ébreszt a telefon. Gyorsan kiugrok az ágyból, hiszen tudom, hogy ma horgásznap van. Cuccaim nagy része már összekészítve, így aztán gyors készülődés után már úton is vagyok. A tavakhoz közeledve messziről látom, hogy már igen sok autó áll a parkolóban. Elkéstem! A tó sekélyebbik felén akarok mindenképpen horgászni, mert az utóbbi napok szinte nyárias időjárása biztosan ide csalta a tó lakóit. Nehezen azért találok egy helyet, de itt pickerrel csak egészen közelre, magam elé kell horgásznom. Nesze neked tervek! Gyorsan összekészítem a botokat. Mérgemben nem is alapozok a pickerhez, csak behintem magam elé úgy 15m-re. Spiccbotnak egy ET. Excaliburt választottam 6m-es hosszban. Ezzel itt már bőven elérem a dévéreket. Mivel a pickerhez nem alapoztam megmaradt az előző este bekevert Timár Mix Ponty-Kárász etetőanyagom. Egy hirtelen ötlettől vezérelve, szinte az egészet beszórtam spiccbot úszójához. Apropó úszó! A megszokottól eltérően egy kis, test nélküli waggler úszót használok a spiccboton, állóvízen. Ezt akár nagyobb szélben is egy helyben tudom tartani. A zsinórral sem igazán finomkodtam. 0.18-as főzsinór 0.16-os előke. Vannak tóban kiló körüli kárászok és dévérek is, ezért a durvulás. Az úszó kisúlyozásánál az 1g körüli ólommennyiséget, három sörétre osztom el, de egyelőre egy kupacban hagyom az ólmokat. Az eresztéket érintőre állítom be. Minden a helyén, így végre kényelmesen elhelyezkedhetek a székemben. Kissé borult az ég, de még szélcsend van, kissé hűvös is a hajnal. Az etetésemen mintha valami mozgolódás lenne, így az úszóra koncentrálok. Az lassan kiemelkedik, de hiába vágok be, semmi. Újabb kenyérrózsát teszek a horogra, és visszadobom a helyére. Nincs kapás. Mi lehet a halakkal? Hosszas várakozás után, váratlanul elmerül az úszóm. Megemelem a botot, de mintha elakadtam volna. Egyszer csak az egy pillanatig mozdulatlan súly lassan elindul balra. Görbül a bot rendesen. Átmegy a pickerem alatt, és hiába nyúlok utána bottal, megállítani nem tudom. Megkönnyebbül a bot kezemben, elvitte az előkémet. Új előkét teszek fel és visszadobok. Tíz perc szünet után kiemelkedik az úszóm, majd rögtön utána komótosan elmerül. Bevágok, és ismét érzem a tompa súlyt. Megpróbálom a botot egészem mélyen a víz felett tartva fárasztani az újabb „tengeralattjárót, így elmarad az első roham, megmarad az előkém. Óvatosan sétáltatom jobbra, balra, mindvégig a bot spiccét mélyen a víz felett tartva. Tíz perc séta után érzem, hogy fárad, most már merek emelni rajta. Lassan meglátom először az úszómat, majd az ólmokat, végül halat, ami egy gyönyörű tükörponty. Pár kör után fáradtan csúszik a merítőbe. Sikerült! Jó két kilónál is nagyobb pontyocska.
Sikerült, ez megvan | A második |
Nem dobok vissza. Érzem, hogy ennél fárasztásnál mázlista voltam, kicsit erősíteni kell a szerkón. A táskában kotorászva találok egy tekercs 0.20-as kanócot. Na, ez jó lesz. Most kiderülhet, mit is bír a bot. Visszaülök a helyemre, az úszó is helyén. Pár gombóccal megerősítem az etetésem és csalit is váltok. Házilag ízesített narancsos, csemegekukorica kerül a horogra. Fél perc sem telik el és az úszóm elmerül. Érzem, hogy ismét pontyot akasztottam. A megerősített szerelékemmel bátrabban fárasztom. A bot teljesítőképességének a határait feszegetem, ennek eredményeképpen öt perc alatt a merítőben az előző pontyom ikertestvére. Sokan horgásznak mellettem, kezdenek felfigyelni a ténykedésemre. Pár pillanat múlva a szerkó ismét a helyén. Talán tíz másodpercet várok, mikor újabb kapás. Lassan kiemelkedik az úszóm, dévérre tippelek. Már bevágásnál érzem, hogy nem dévér a tettes. Újabb izmos ponty a horgomon. Érzem, hogy bot bírja, így egyre bátrabban fárasztok. Amire oda kell figyelnem az a szákolás előtt pillanatok. Ilyenkor a bot vége a magasban, ha megugrik a hal azt gyorsan kell lereagálni. Megvan a harmadik. Elengedem, majd mielőtt visszadobnák, újra csalizom a pickert. Egy szem pácolt kukorica van a horgon, de nincs rá érdeklődő. Enyhe szél kezdi el borzolni a tó felszínét. Pont szembe fúj, így a horgászatban nem zavar, de fázok egy kicsit. A nap már időnként kibújik a felhők mögül, de igazi meleget még nem ad. Figyelem az úszómat, de nincs kapás.
Szemre is szép karcsú bottest | Az íves bottartó stabilan megtartja akár a 6m-es pálcát is |
Akcióban az Excalibur | A következő „áldozat", és a nyerő úszó |
Lecserélem a narancsos kukoricát egy újra. Végre kapás, de csak egy jókora törpeharcsa a tettes. Pár szem csemegét, pár gombócot dobok az úszómhoz. Tíz perc múlva ismét kapás. Ez is ponty. Kezdem élvezni a dolgot. Fárasztok, merítek, fényképezek, majd mehet vissza. Lassan elvonulnak a felhők a nap elől, ami pont szembe süt. Alig látom az úszómat, így a végét egy feketére cserélem, ezt már rendesen látom. Visszadobom a helyére, épphogy beáll, kapás. Már megint ponty. A mellettem ülők most már nagyon figyelnek. Van mit. Éppen hogy visszaengedem pontyomat, úszó a helyén, megint kapás. Most már szinte folyamatosan jönnek a pontyok. Etetnem sem kell, csak minden harmadik, negyedik hal után.
Ez sem keszeg | Újabb gyönyörű ponty |
A Cralusso Contol match úszó tökéletesen alkalmas spiccbotos horgászathoz is |
Balról szomszédom érkezik. Egy apuka a fiával. Barátságosak, így két ponty között beszélgetni kezdünk. Meglepődik, milyen ütemben fogom a pontyokat és szákolás előtt felajánlja a segítségét, amit udvariasan visszautasítok. A Black Spider száknyél könnyű, simán szákolok minden halat egyedül. A nagy pörgésben észre sem vettem, hogy a nap most már teljes erőből sütni kezdett, és meleg is lett. A következő pontynál megkérem, csináljon rólunk egy közös képet. Ezt készségesen meg is teszi. Tovább fogom a pontyokat. Látszik rajtuk, hogy mind frissen telepített példány, egy korosztályból. Tükrösek. Soványabbak, kövérebbek, de mind szinte egyforma hosszú. Súlyuk valahol a 2,2 és 2,8kg környékén lehet. Körülöttem is fognak ugyan egy-egy pontyot, de közel sem annyit, amennyit én.
Ez sem lesz kicsi | Itt már fárad |
Vegyél egy kis levegőt | Már a parton |
A barátságos szomszédom tíz éves forma kisfia többször is odasomfordál, és nézi, ahogy újra és újra fárasztok. A 13. ponty után úgy érzem, ő is megérdemel egy kis szórakozást. Odahívom magamhoz, bedobom neki az úszóját az etetésemre. Az első kapását elszúrja, a második megvan. Gyönyörűséges compót fogott. Miközben pakolok, a maradék etetőanyagot is bedobom az úszójához. Pakolás közben akaszt is egy pontyot, de sajnos az orsójának féke túl szigorúra volt beállítva, így a hal a horgával együtt távozik. Elköszönök és elindulok hazafelé. Remélem sikerült neki pár szép pontyot fognia!
Egy szebb az utolsók közül | A következő |
Újabb szépség | Alig férnek bele a merítőbe |
Egy szépség és én |
A száknyél, amivel egy kézzel is boldogulok |
Miközben hazafelé megyek, elgondolkodok. Egy spiccbotot nem ilyen terhelésre terveznek a megálmodói, de nálam bebizonyosodott, hogy kicsit ésszel fárasztva akár egy három kiló körüli pontyot is ki lehet fogni egy jó karbon pálcával. A lényeg, hogy ne akarjuk a halat felszínre kényszeríteni. A botot lefelé, oldalirányban tartva megpróbáljuk az etetésről gyorsan elkormányozni a halat. Ezután a mélyben jobbra-balra „sétáltatva" fárasztani mindaddig, amíg ereje nagy részét el nem veszti. A felszerelések közül kiemelném még az ET leszúrós íves bottartót. Ha nincs ládánk, akkor is stabilan megtart akár egy ilyen 6m-es spiccbotot is. Ez nagyon hasznos pl. etetésnél, vagy ha ritkán van kapásunk. Egy mozdulattal bármikor kivehető belőle a bot. Szép volt ez a horgásznap. Érdekes volt az a tény is, hogy bár pickerem is egész nap be volt dobva, normális kapásom sem volt rá. Remélem, még sok ilyen kellemes meglepetést tartogatnak nekem a Palotavárosi tavak! Igaz, hogy a betervezett dévérezésből nem lett semmi, de így utólag nem is bánom. Legalább most megtudtam mire képes egy spiccbot.
Álmomban sem gondoltam volna, hogy a reménytelenül forró nyár az elmúlt 10 év legcsukásabb szeptemberét hozza nekem. Bevallom, nagyon sokat izzadtam addig a napig. Nemcsak a lábaimban, de a pergetőorsómban is megszaladt addigra a kilométer, hogy aztán jöhessen egy letaglózó, velőig ható flash. Egy hozzám közeli víztározó mély, tuskókkal, beszakadt stégekkel és magas nádfalakkal óvott szegletében bukkantam rá az óvatos csukákra. Persze nem...
Rég volt már a 2014-es év amikor a Carp Expert kínálatában megjelent a Double Tip modell. 2 különböző horgászstílushoz, igazítva egy 3 librás bojlis taggal és egy heavy feeder toldóval, melyhez két erősségű spiccet kaptunk. A receptből egész finom végtermék sült ki, személy szerint bármely tavi pontyhorgászatom során kedvemre volt a bojlis, közepesen lágy összeállítás, a heavy feeder tag pedig a dunai horgászatoknál segített kellemes élményekhez....
Az őszi első hidegek után érdemes a csukás pergető botokat leporolni, így tettünk mi is Lukácsi Bélával, és a lehűlő vizű Tisza tó csukáit vettük üldözőbe az Abádi-medencében, ahol a szebbnél szebb sügérek és balinok mellett, bizony, az akár méteres csukáknak is meghozza az étvágyát a közelgő télies időjárás! A kora reggeli órákban már az Abádszalóki strand fogadott minket, egy gyönyörű napfelkeltével és bár hideg, de csendes...
A Wizard újdonságok megjelenése szempontjából még egyik szezon sem volt olyan gazdag, mint a mostani. 2024 ontotta magából az újabbnál újabb, s gyorsan hozzáteszem, a jobbnál jobb pergető botokat, orsókat és persze a zsinórokat. A Wizardnál már megszokhattuk az elmúlt évekből, hogy cseppet sem drága, bárki által elérhető, mégis egy megbízható, dinamikusan fejlődő márkát tarthatnak a kezükben a vásárlók. A tavalyi esztendőben debütált Edge sikerszéria...
A felejthetetlen bulgáriai method vb után egy hét volt mindösszesen arra, hogy fejben és mindenhogyan felkészüljek az idei egyéni method döntőre, melyet egy többé-kevésbé ismeretlen és új pályán, a maconkai 2-es versenypályán rendeztek. Sőt, a döntő előtti vasárnap még volt egy befejezendő “ügyem” Törökbálinton, ahol az év legjobb dévéres pecájával tudtam végül egy többfordulós sorozatot megnyerni… Aztán a másnap reggel már Maconkán talált...
Monitorom derengése, mint távoli jelzőfény figyelmeztet az előttem álló feladatokra, de tekintetem újra és újra az íróasztalomon lévő serlegekre téved. Képtelen vagyok koncentrálni, annyi új élmény, felejthetetlen pillanat, és egy újonnan megismert közösséghez való tartozás felemelő érzése kavarog bennem. Az elmúlt hétvége, a 2. MOL horgászverseny emlékképei. Úgy hozta az élet, hogy a MOL-csoporthoz tartozó MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél...