Somogyország. Ezerarcú, festői szépségű dombvidék a Balaton és a Dráva ölelésében, ahová mindig jó visszatérni. A magamfajta kalandorok kihagyhatatlan Mekkája ez, ahol a somogyi vadvizek alkonyati-esti pontyozásai vésnek meseszép emlékeket a horgász-szívbe. Bizony, egy-egy rövid pontyos túra is komoly terápiaként hat, elmondhatatlanul jólesik kiszakadni ide, a nyüzsgő városok zúgó-búgó forgatagából. Ha tényleg létezik a fiatalság forrása, szerintem valahol itt kellene keresni…
Augusztus végi alkonyat Somogy megye pontyokban gazdag vadvizén
Már első pontyos kirándulásunk is a vártnál jobb fogásokkal kényeztetett el minket, óriási élményt jelentett a tíz kilón felüli egészséges pontyok megfogása, amelyek horoggal és horgásszal még vélhetően soha nem találkoztak. Társammal a szokásos egyetértésben állítottuk fel a következő portya programját: a kapitális halakra éjjel fogunk „vadászni".
A lebegő bojlihoz pontosan bemértük az előkére helyezett ólompaszta súlyát és pozícióját |
Egyszerű szerelékünk ólombetétes zsinórra húzott pasztaólomból állt |
Nem volt kérdés, a halak szelektálását nagy csalikkal kívántuk elérni, a gyümölcsös bojli mellett óriás pelleteket is bevetettünk, s kíváncsian vártuk, melyikre lesz több kapásunk.
Ólomból 70 grammnál kisebb nem jöhetett szóba, a hosszasan kiterjedő sekély part menti sávot ezzel a mérettel jól át lehetett hidalni, éppen megfelelt a szükséges 90 méteres dobásokhoz.
A másik szereléken hatalmas oldódó fúrt pelletek várták a pontyokat
Kilencven méterre etetni csónak és behordási lehetőség hiányában csak kevés eszközzel lehet pontosan. Így került elő hát a parittya és az 5 librás spombos etetőbot.
Parittyázni nem lehet bármilyen bottal…
Az etetést naplemente előtt három órával végeztük el, semmit nem bízva a véletlenre – és persze később az éjszaka nyugalmát a ráetetéssel semmiképpen nem akartuk szétverni – 5 kilónyi kaját parittyáztunk be „lőtávolságra". A hallisztes alapba gyúrt bojli, felezett bojli, és minőségi – kukoricából, tigrismogyoróból álló – magmix képezte a terített asztal legjavát. Az etetőbotot eltettük, helyette a karcsú, 360-as 3,5 librás CXP Long Cast került kézbe.
E-sential rádiós jelzőm éjszakai üzemmódban várta az eseményeket fél kilenctől |
A karos swingerek kihagyhatatlanok, ha sok ejtős kapásra kell számítanunk |
A távolságot tovább csökkentettem úgy, hogy az állványomat a vízben helyeztem el
A helyi adottságokat figyelembe véve egy-egy bottal kezdtük a horgászatot. A fejenként kettő szerelék csak útban lett volna az elnyúló fárasztások alatt, s elkerülve azt, hogy a magakasztott hal összeszedje a többi felszerelést, a legjobbnak láttuk, ha egy botot élesítünk be. Csónak hiányában a halakat pedig partig kell(ett) vezetni, sokszor combig vízben állva történt a fárasztás. A döntés később minket igazolt. Egyikőnk sem szeret halat veszíteni, pláne éjszaka szerelni…
Etetés után egy órával már ennek a szép tükrösnek örülhettem
Nem pontyosan viselkedett a hal… |
… a lebegő bojlit harcsa vette fel |
A gyümölcsös pop-up csak a harcsának kellett, a legtöbb kapásunk az óriás pontyos pelletre volt. A lassú oldódás előnyeit most is megtapasztalhattam, nem kellett gyakori csali cserék miatt háborgatni az etetést.
Az esti nyugalomban zajló fárasztás varázsa |
Értük megéri ébren tölteni az éjszakát |
Forrás: Halmos Mihály
A gyönyörű napsütés ellenére csípős hideg idő fogad, mikor kiérek a kikötőbe és bár csupán néhány méterre parkolom le autómat tőle, a lebukni készülő nap sugaraitól mégsem látom a csónakom. Különleges alkalom a mai, hiszen ebben az évben ez az utolsó. A Ráckevei (Soroksári)-Duna horgászai körében jól ismert és a legkevésbé sem várt évente ismétlődő esemény, amikor december első napjától általános horgászati tilalom lép életbe 20:00 és...
Itt van az ősz, itt van újra, halat fogni kell nekem. A pontyok is lényegében szinte minden evők, érdeklődőek, az újdonságra felfigyelnek, de a koruk előrehaladtával egyre tapasztaltabbak rafináltabbak és óvatosabbak lesznek. A Chilis ízekkel a hideg beálltával is jó eséllyel járhatunk túl bajszos barátainkon. Természetesen a túra oszlopos részét képezi a MAX szériás bot, kapásjelző és orsó. Viszont mostanában elég sokat horgásztam finom szerelékkel,...
Akár hiszitek, akár nem, hazánk legnagyobb folyóján a Dunán ezelőtt még sosem pergettem, pedig rengetegszer vonatoztam át a nagy folyó felett, és sokszor tervezgettem a fővárosban horgászatot, de eddig ez valahogy sosem jött össze. Október utolsó napján aztán végre rászántam magam a túrára, és minimál felszereléssel elindultam meghódítani az Öreg Hölgyet... Na persze most megvolt a motivációm, hogy útra keljek, hiszen unokatestvérem csodaszép halak...
Vannak az általam sokat használt kistavas 270-330 centis rövidebb botok no meg az általános és nagyobb távokon is bevethető 360-390-es parittyázók…aztán összetalálkozom egy 420-as bombázóval, amitől szinte leesik az állam... kipróbáltam a CXP Distance Method ’’hosszúpuskát”! Több okból sem szoktak a kezemben ilyen méretek landolni. Egyrészt az általam pecázott helyek és távolságok elérhetőek a rövidebb variánsokkal, másrészt a 175 centimhez...
Mióta elköltöztem Szegedről, az élő Tisza mellől, azóta nem volt szerencsém vizeink ezüstnyilához, a balinhoz. Azonban a szeptemberi, októberi gázolós horgászatom alkalmával több rablásra lettem figyelmes, ezért a domolykós wobblereket gyakran cseréltem őnös csalikra. Mivel a kristálytiszta vízben wobblerekkel nem sikerült kapást elérnem, ezért más megoldás után kellett néznem, hogy tudjak néhányat fogni az őszi balinok közül... Sajnos az említett...
Szeptember közepére a csökkenő balatoni forgatag újra lehetővé tette, hogy üldözőbe vegyem partról bojlis felszerelésemmel a pontyokat. Nemcsak a 17 fokosra hűlt víz, hanem a 60 millió köbméternyire becsült vízhiány is gondoskodott arról, hogy kevesebb legyen a vízpartot látogató fürdőző és turista. Balatonboglár egyik szabadstrandja mellé telepedve meglepődve tapasztaltam, hogy hogy alig van horgász, a vizen csak néhány SUP és vitorlás...