A vadonatúj orsót a vízen csomagoltuk ki |
Persze minden attól függ, hogy milyen az adott víz, és mi az alapvető cél, s hogyan tudjuk a legeredményesebben meghorgászni. A heavy feederek verhetetlenek, amikor viszonylag nagy mennyiségű etetőanyagot kell pontosan, nagy távolságba bejuttatni. A kosarakat bőven 100 gramm fölé tömhetjük elemózsiával, és a szomszédunknál 30 méterrel beljebb horgászhatunk. Ha viszont nincs szükség arra, hogy túlméretezett etetőkosarat használjunk, esetleg olyanok az adottságok, hogy az etetést tisztán csúzlival meg lehet oldani, ott már a pickerekkel való horgászat sokkal nagyobb élményben részesíthet bennünket. Vannak, akik szerint a picker kishalas bot, míg a feeder a nagyhalas. Van ebben igazság, de amikor a pickerrel jó pontyba ütünk, akkor is van esélyünk a halat megfogni, és az élmény vitathatatlanul nagyobb. Ahogy a kapitális hal esélyei is a szabadulásra. De pont ettől szép a horgászat!
Fém pótdob jár hozzá (amire Carp Expert 0,18-as zsinór került) |
Mi most nem óriások nyomába szegődtünk, hanem egy tavaszi kárászozásra indultunk. Ebben az esetben a halak igen sekély vízben mutatták magukat, és folyamatosan mozgásban voltak. Megpróbálhattuk volna akár match-el is meghorgászni őket, de időnként kikerültek egy ésszerű úszós felszerelés hatóköréből. Ráadásul állandó etetésre sem gondolhattunk, a csapat folyamatosan mozgott, ilyenkor az vezet eredményre, ha dobásonként kis mennyiségű, de intenzív etetőanyagot juttatunk be, ami a környékről odavonzza a halat, de nem marad sok „kihasználatlan" kaja az előző dobás helyén, ha ténylegesen követjük a csapatot. Erre való egy gerinces picker bot, kis kosárral.
A lényeg olvasható, 0,30/110m, 5 csapágy | Szép a zsinórprofil |
A horgászat kiváló lehetőséget biztosított arra is, hogy a jól ismert, és megszeretett Banax Iris orsó hátsófékes, „RD" jelzésű változatát is kipróbáljuk. Egy 2000-es méretű modellt választottunk, mely súlyban, zsinórkapacitásban pontosan megfelelt a 10 lábas E.T. Picker Blade bothoz. A cél a viszonylag távoli dobás, de azért akartunk némi erőt tartalékba, így a 0,18-as Carp Expert zsinór mellett döntöttünk, ami még elég vékony egy tavaszi horgászatra, de már van benne tartalék egy jobb hal esetére is. Az orsóhoz természetesen fém pótdob jár, mely méretében azonos az eredeti dobbal. A dob szoknyára duplán anodizált lukakkal díszített, melynek a súlycsökkentésben is szerepe van. Az orsó háza könnyű grafit konstrukció, melyen belül 5 csapágy felel a sima futásért. Az orsó áttétele 5,2:1-hez, ami egy hajtókat fordulatra nagyjából 60 cm zsinór visszahúzását teszi lehetővé. A hátsó helyzetben található fék kellemesen cicereg, és jól adagolható. A mai trendeknek megfelelően a felkapókar vastag, erőteljes, és a zsinórvezető görgő is sokkal nagyobb méretű, mint az pár évvel ezelőtt volt divat. A hajtókar megfelelően nagy, alumínium, a fogantyúgumi és kényelmes tapintású. Az orsó önsúlya 270 gramm saját mérésünk szerint.
A horog és a kisméretű etetőkosár |
A 2000-es méret egyébként 20-as orsót sejtet, ami azt jelentené, hogy 0,20mm-es zsinórból megy rá 100 méter - de ez nem így van! A dob kapacitása 30-asnál is nagyobb (110 m / 0,30mm). Ez minket is átvert egy kicsit, a 150 méter 0,18-as feltekerése után derült ki, hogy rakhattunk volna alá egy kicsivel több alátétzsinórt. De még az elfogadható tartományban állt a feltöltés. A Banax orsóknál megszokott módon a zsinórprofil kifogástalan, s nagyban hozzájárul a hosszú dobásokhoz.
Ezúttal gilisztával és csontival horgásztunk | Itt a lényeg: a hátsófék, mely nagyon jól szabályozható |
A végszereléket szintén a célnak megfelelően, a lehető legegyszerűbben alakítottuk ki. A „Zabos Géza-féle" nagy fület kötöttük, amit elvágva, a kisebb ágra került a mindössze 15 grammos csepp alakú kosár, a hosszabb ágra pedig egy 6-os méretű, 9624-es Maruto horog. Egy piros színű, Carp Expert 1 kg-os etetőanyagot vegyítettünk szintén kiváló minőségű Tímár etetővel. A tavaszra, és a kárászok étvágyára tekintettel, élő csalival készültünk, trágyagiliszta és csonti volt műsoron.
Viszonylag kevés etetőanyaggal horgásztunk |
A horgászat apropóját az adta egyébként, hogy a gyorsan melegedő, sekély vizeken jó pár szép kárászt láttunk ugrani előző nap. (Még előző este meg is történt a zsinórtekercselés és a felszerelés összeállítása.) Ezeket akartuk finom fenekező készséggel, kevés etetővel követni. Ebben nagy segítségre volt egy csónak, amivel a látott halak nyomába eredhettünk.
A legjobban a csonticsokor kellett nekik | Varázslatos hajnal a víz felett |
Feledhetetlen hajnalra virradtunk, a ködös napfelkelte ritkán látható szórt fényekkel vette körül a rezzenéstelen felszínű holtági részt. Rezzenéstelennek szerencsére csak a széltől mentes hajnal miatt volt mondható, mert ahogy reméltük, itt is, ott is halmozgások törték meg a felszínt.
Az első nagyobb kárász |
Az első kárász is hamar horogra került, egy tekintélyes csonti-csokron vesztett rajta. Ilyenkor a halak nem feltétlen jönnek nagy sűrűségben, de jó esély van nagyobb egyedsúlyú példányokra. Ennek érdekében nem is gombócolunk be, mert az törvényszerűen összerántaná az apróbb halakat is - és ez most nem volt célunk. Éppcsak annyi etetőt tettünk a kosárba, hogy a közvetlen közelben ólálkodó kárászok figyelmét felkeltse. Ezen a területen ilyenkor nem ritka a ponty és a szép compó fogása sem. Teljesen nyílt vízen horgászunk, de vízinövény, se más akadó nincs a közelben. Kissé távolabb megtalálható a tavalyi csupasz gyékény maradványa, de ott most 30-40 cm-es a víz, ott is van hal, csak nagyon nehezen horgászható meg. A gyorsan melegedő, 70-80 cm-es szakaszon ugrott a hal, azt céloztuk mi is.
Hajnali portré | Egy nagyobb törpeharcsa is elesett - finom csemege a konyhán |
Pár óra alatt sikerült néhány kiló közeli kárászt fogni, és több kisebbet. Egy darabosabb törpeharcsa is horogra került. Ezúttal a négy nagyobb kárászt és a törpeharcsát el is vittük konyhára. Egy kis tavaszi sült hal remekül alapozza meg a hétvégi hangulatot.
Ennyi halat vittünk el végül |
Az orsó a bottal harmonikus párost alkotott, a működése kifogástalan volt, ha nem is lett igazán erőltetve tudásának határai közelében. Legközelebb könnyű pergetésben is kipróbáljuk, ott kétségtelenül jobban igénybe lesz véve, természetesen erről is beszámolunk majd olvasóinknak.
Álmomban sem gondoltam volna, hogy a reménytelenül forró nyár az elmúlt 10 év legcsukásabb szeptemberét hozza nekem. Bevallom, nagyon sokat izzadtam addig a napig. Nemcsak a lábaimban, de a pergetőorsómban is megszaladt addigra a kilométer, hogy aztán jöhessen egy letaglózó, velőig ható flash. Egy hozzám közeli víztározó mély, tuskókkal, beszakadt stégekkel és magas nádfalakkal óvott szegletében bukkantam rá az óvatos csukákra. Persze nem...
Rég volt már a 2014-es év amikor a Carp Expert kínálatában megjelent a Double Tip modell. 2 különböző horgászstílushoz, igazítva egy 3 librás bojlis taggal és egy heavy feeder toldóval, melyhez két erősségű spiccet kaptunk. A receptből egész finom végtermék sült ki, személy szerint bármely tavi pontyhorgászatom során kedvemre volt a bojlis, közepesen lágy összeállítás, a heavy feeder tag pedig a dunai horgászatoknál segített kellemes élményekhez....
Az őszi első hidegek után érdemes a csukás pergető botokat leporolni, így tettünk mi is Lukácsi Bélával, és a lehűlő vizű Tisza tó csukáit vettük üldözőbe az Abádi-medencében, ahol a szebbnél szebb sügérek és balinok mellett, bizony, az akár méteres csukáknak is meghozza az étvágyát a közelgő télies időjárás! A kora reggeli órákban már az Abádszalóki strand fogadott minket, egy gyönyörű napfelkeltével és bár hideg, de csendes...
A Wizard újdonságok megjelenése szempontjából még egyik szezon sem volt olyan gazdag, mint a mostani. 2024 ontotta magából az újabbnál újabb, s gyorsan hozzáteszem, a jobbnál jobb pergető botokat, orsókat és persze a zsinórokat. A Wizardnál már megszokhattuk az elmúlt évekből, hogy cseppet sem drága, bárki által elérhető, mégis egy megbízható, dinamikusan fejlődő márkát tarthatnak a kezükben a vásárlók. A tavalyi esztendőben debütált Edge sikerszéria...
A felejthetetlen bulgáriai method vb után egy hét volt mindösszesen arra, hogy fejben és mindenhogyan felkészüljek az idei egyéni method döntőre, melyet egy többé-kevésbé ismeretlen és új pályán, a maconkai 2-es versenypályán rendeztek. Sőt, a döntő előtti vasárnap még volt egy befejezendő “ügyem” Törökbálinton, ahol az év legjobb dévéres pecájával tudtam végül egy többfordulós sorozatot megnyerni… Aztán a másnap reggel már Maconkán talált...
Monitorom derengése, mint távoli jelzőfény figyelmeztet az előttem álló feladatokra, de tekintetem újra és újra az íróasztalomon lévő serlegekre téved. Képtelen vagyok koncentrálni, annyi új élmény, felejthetetlen pillanat, és egy újonnan megismert közösséghez való tartozás felemelő érzése kavarog bennem. Az elmúlt hétvége, a 2. MOL horgászverseny emlékképei. Úgy hozta az élet, hogy a MOL-csoporthoz tartozó MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél...