Nem kell megijedni, nem tűzokádó hatalmas fenevadak területére tévedtem, hanem a jóval veszélytelenebb sügérekről szól a történet. Valamelyik horgászcimborám, csupán nyelvbotlásból, vagy szándékosan a sügért sárkánynak keresztelte, és azóta baráti körömben e névvel illetjük a kis csíkos ragadozókat.
A Duna-deltai kirándulásom az utolsó napjába lépett. Mintegy levezetésként délutáni elfoglaltságnak egy kis lightos pergetést terveztem be. „Véletlenül" még az otthoni induláskor becsomagoltam az 1,80 –as, 0-10 grammos kis Spin Blade pálcámat, és ha már akkora utat megtett, nem tehettem meg, hogy nem használom. Természetesen valami csoda folytán nálam volt az 1000-es Excalibur orsóm is, no meg a Deltában teljesen feleslegesnek számító, apró műcsalikból álló készletem. A szerencsés véletlennek köszönhetően minden együtt volt egy igazi relaxációs horgászathoz.
 Az élénk színek gyakoroltak a legnagyobb hatást rájuk |
A sügéreket megtalálni egyszerű feladat, ott vannak mindenütt, ahol van rejtőzködési lehetőség, abból meg nincs hiány sehol. Minden csatornában, tóban elképesztő mennyiségben vannak jelen a kis tarajosok. A horgászatot bárhol elkezdhettem volna, de nekem nem volt elég érezni a kapást, én látni is akartam. Látni, amint a kisragadozók bandába verődve követik a wobblert, majd egyikük kiválva a tömegből vadul happolja el a többi éhenkórász társa elől. Ehhez olyan helyet kellett keresnem, ahol a többméteres mélységű vizekben is jól látszik a meder alja, tehát csak kristálytiszta vizű csatorna jöhetett számításba.
A Fortuna tó torkolatánál megfelelő körülményeket találtam, hogy kiéljem szenvedélyemet. A csónak alatt mintegy bő három méteres vízoszlop volt, az aljzatot kagylóhéjak, csigaházak törmeléke borította. Sávokban üde zöld Vallisneria telepek tarkították a medret. A méteresnél is magasabbra növő növények levele, lágyan hajladozott az enyhe áramlatban. A növényzet felett ezernyi apró küsz úszkált, melyekre sügérek hada leselkedett a mélyből. A felszínt időnként balinok rablása törte meg, nem volt nyugalmuk a kishalaknak. Fantasztikus víz alatti világ tárult elém, mintha egy ízlésesen berendezett akváriumot csodáltam volna, nem győztem betelni a látvánnyal.
 Hatalmas szemüknek köszönhetően semmi nem kerüli el a figyelmüket |  Egy kis sárkány |
Mivel a célhalaim a meder alján a növények közt megbújva lesték az arra tévedő kishalakat, ezért nekem is oda kellett lejuttatnom a csalimat. Mindenképp mélyen járó, illetve süllyedő változatok jöhettek szóba. Rövid próbálkozás után az is nyilvánvalóvá vált, hogy az élénkebb színekkel bíró wobblerek sokkal hamarabb kapásra ingerlik a sárkányaimat.
 A tuti kollekció |
A 0,16 –os damillal a legparányibb csalikat is oda juttathattam, ahová a kicsi szívem diktálta. Némileg hazardírozásnak tűnt a monofilon felkínált wobbler, néha előkerül egy-két csuka a legváratlanabb helyekről és akkor annyi a drága csalinak. Ha fémelőkét tettem volna, akkor elromlik a kis csalik mozgása és oda a varázslat is. Tisztelettel bocsánatot kértem előre is műhalaimtól az esetleges harci veszteségek miatt, és munkába állítottam őket.
 Nem tetszik neki a szituáció |  Beletörődött sorsába |  Méreteihez képest elég nagy feleselővel áldotta meg a természet |
Amint az várható volt, elsőre a kisebb egyedek támadtak, de rendkívül jól szórakoztam velük is. Majd minden dobásom kapással ért véget, sokszor versengtek, hogy melyikük kapja el a csalit. Vicces jelenségnek voltam szemtanúja az egyik bevontatásnál. A wobbleremet több mint tíz darab jókora, mintegy 70-80 dekagrammos sügér követte, utánuk meg kisebb egyedek is beálltak a sorba. Métereken keresztül jöttek, majd az egyik kisfickó megunta a dolgot, és rettenetesre kapcsolt, autóversenyzőket megszégyenítő ügyességgel előzte le nagyobb fajtársait, majd mohón rávetette magát a horogra. Idegesen úszkált jobbra-balra a megszerzett falattal, ekkor bedühödtek a többiek és próbálták elvenni tőle. Látván az egész akciót, vártam, hogy a nagy hadakozásban egy nagyobb is felakad a szabadon lógó horogra, de hamar ráuntak a kergetőzésre és szép sorban odébbálltak.
Igazán nagy sügért nem sikerült horogra csalnom, viszont a kisebbek nem engedték, hogy sokat bánkódjak ezen, folyamatosan bombázták wobblereimet, felettébb szórakoztató horgászatban volt részem.
 A kék szín is nagyon bejött nekik |  Egy vaskosabb példány |
 Mohóságuk nem ismert határokat |  Gyakran volt ilyen látványban részem |  Csendélet |
Így telt el az utolsó deltai délutánom, és úgy éreztem, hogy a néhány nap alatt mindent megkaptam a kirándulástól, amit vártam. Fogtam, kisebb-nagyobb halakat, volt részem gyönyörű napkeltében és napnyugtában, csodálatos helyeken jártam, ornitológiailag is kielégültek óhajaim. Ez a kirándulás csak megerősített abbéli hitemben, hogy amint tehetem, ismét visszatérek újabb kalandok reményében.
 A búcsúhal… |  …és az utolsó napnyugta, amit végignézhettem |
Horgásztanya Gorgován, a Szulina ágon: www.dunadelta.ro
Használt termékek:
 ET Spin Blade |  ET Excalibur FD |
 ET Extreme 150 m |  Salmo Hornet |  http://www.energofish.hu/product.php/Salmo-Bullhead/837/ |
A gyönyörű napsütés ellenére csípős hideg idő fogad, mikor kiérek a kikötőbe és bár csupán néhány méterre parkolom le autómat tőle, a lebukni készülő nap sugaraitól mégsem látom a csónakom. Különleges alkalom a mai, hiszen ebben az évben ez az utolsó. A Ráckevei (Soroksári)-Duna horgászai körében jól ismert és a legkevésbé sem várt évente ismétlődő esemény, amikor december első napjától általános horgászati tilalom lép életbe 20:00 és...
Itt van az ősz, itt van újra, halat fogni kell nekem. A pontyok is lényegében szinte minden evők, érdeklődőek, az újdonságra felfigyelnek, de a koruk előrehaladtával egyre tapasztaltabbak rafináltabbak és óvatosabbak lesznek. A Chilis ízekkel a hideg beálltával is jó eséllyel járhatunk túl bajszos barátainkon. Természetesen a túra oszlopos részét képezi a MAX szériás bot, kapásjelző és orsó. Viszont mostanában elég sokat horgásztam finom szerelékkel,...
Akár hiszitek, akár nem, hazánk legnagyobb folyóján a Dunán ezelőtt még sosem pergettem, pedig rengetegszer vonatoztam át a nagy folyó felett, és sokszor tervezgettem a fővárosban horgászatot, de eddig ez valahogy sosem jött össze. Október utolsó napján aztán végre rászántam magam a túrára, és minimál felszereléssel elindultam meghódítani az Öreg Hölgyet... Na persze most megvolt a motivációm, hogy útra keljek, hiszen unokatestvérem csodaszép halak...
Vannak az általam sokat használt kistavas 270-330 centis rövidebb botok no meg az általános és nagyobb távokon is bevethető 360-390-es parittyázók…aztán összetalálkozom egy 420-as bombázóval, amitől szinte leesik az állam... kipróbáltam a CXP Distance Method ’’hosszúpuskát”! Több okból sem szoktak a kezemben ilyen méretek landolni. Egyrészt az általam pecázott helyek és távolságok elérhetőek a rövidebb variánsokkal, másrészt a 175 centimhez...
Mióta elköltöztem Szegedről, az élő Tisza mellől, azóta nem volt szerencsém vizeink ezüstnyilához, a balinhoz. Azonban a szeptemberi, októberi gázolós horgászatom alkalmával több rablásra lettem figyelmes, ezért a domolykós wobblereket gyakran cseréltem őnös csalikra. Mivel a kristálytiszta vízben wobblerekkel nem sikerült kapást elérnem, ezért más megoldás után kellett néznem, hogy tudjak néhányat fogni az őszi balinok közül... Sajnos az említett...
Szeptember közepére a csökkenő balatoni forgatag újra lehetővé tette, hogy üldözőbe vegyem partról bojlis felszerelésemmel a pontyokat. Nemcsak a 17 fokosra hűlt víz, hanem a 60 millió köbméternyire becsült vízhiány is gondoskodott arról, hogy kevesebb legyen a vízpartot látogató fürdőző és turista. Balatonboglár egyik szabadstrandja mellé telepedve meglepődve tapasztaltam, hogy hogy alig van horgász, a vizen csak néhány SUP és vitorlás...
Európai Uniós Pályázataink