Azt ugye mindenki tudja, hogy van két nagy folyónk, a Duna és a Tisza. Sokan tudják, hogy van még számos kisebb folyóvizünk, mint például a Rába. Azt már kevesen tudják, hogy sok patak és csatorna is a horgászok rendelkezésére áll, ha valaki veszi a fáradságot és megkeresi, felfedezi őket. A Balaton magas vízállása miatt, van víz bőven a Sióban is Sajna, a horgászok nagy része a kényelem mellett teszi le a voksot és meg se kísérli az idegen, vadregényes vizeket felfedezni. Sokat veszítenek vele, nekem elhihetik. A következő történet is ezt bizonyítja.
Tele a víz felszíne szöszmösszel, de ez nem veszi el a halak étvágyát Évekig jártam el a Sió felett Pécs fele menet, de egészen az idei évig meg se fordult a fejemben, hogy pecázzak benne. Most országos tisztségviselői engedélyem birtokában, rászántam magam egy próbára.
Keverem, keverem A finom szereléknek szántam ezt a horgásznapot, rakós és piccker bot került a kocsi csomagtartójába. Az úszós és fenekezős módszerek legérzékenyebbjét képviselte felszerelésem.
Kezdjünk hozzá Félórai autózás után értem a Sió partjára, rövid keresgélés után egy kitisztított helyre állítottam fel ládámat. A csatorna partja meglehetősen vadregényes, bár néhány méterrel arrébb, már kaszált terület van. A gáton való közlekedéshez, engedély kell. Nem árt beszerezni, mivel a büntetés sokkal borsosabb.
Egyben a kellékek... A lassan folyó, enyhén bezavarosodott vízben itt is, ott is halak törték meg az olajsimaságú felszínt. Kíváncsiságom egyre erősebb lett. Egészen idáig nem hittem el, hogy a Sió igazán jelentős halállománnyal rendelkezik.
...a fonott, Gyors etetőanyag keverés következett, három kiló Tímár Dévér Plust kevertem össze két kiló barna agyaggal és néhány deci csontival. Amíg az etetőanyag megszívta magát, összeraktam rakós botomat. Mikor mindennel végeztem, etetés és horgászat következett.
...az előkezsinór, Minden úsztatásra halat fogtam, vagy legalább kapásom volt. Rengeteg keszeget fogtam, kárásszal vegyesen. A hat grammos Clarusso úszó remekül viselkedett a folyásban. Első próbálkozásom volt vele, de igazán meggyőző.
A három óra, amit a rakós botos pecára szántam gyorsan eltelt és következhetett a második felvonás, a pickerezés!
...és a Power Gum A teszthorgásznak megvan az a kiváltsága, hogy elsők között jut hozzá egy új termékhez. Na, de a Bream Pickert jól eldugták előlem. Ha nincs a FEHOVA, szerintem nem is kerülök kapcsolatba vele. A kiállításon találtam rá, és szerelem volt első érintésre.
Szunyoglárva az etetőbe... Egy rendkívül finom, karcsú, igényes kidolgozású remekmű. Ritkán áradozok ennyire egy botról, de ez most megérdemli. A gyűrűi kiválóan osztják el a terhelést a bot teljes hosszán, a csavaros orsótartó tökéletes felfogatási pontja a 4000 Ryobi Zauber Match orsónak. A kettő együtt verhetetlen párosnak bizonyult.
... és csontival spékelve a horogra Kicsit újítottam. A zsinór ezúttal egy nagyon vékony 0,10mm vastag fonott zsinór volt, a Sufix Feeder Braid. Erőgumi közbeiktatásával rugalmas szereléket sikerült összeállítani. Így már a tizennégyes előkezsinórt szakadás veszélye nélkül használhattam.
Egy kis türelem... A rövid, tizenöt centis gubanc gátló csőre egy tízgrammos rakéta kosarat tettem, a horog pedig az örök kedvencem a Maruto 9411, tizenkettes méretben. Csalinak öt szem csontit tűztem, és a parthoz közel dobtam a megtömött kosarat. De a kapásokat nem tudtam megfogni.
... és máris itt az első halacska A csonti össze volt csócsálva, de hal nem akadt meg. Megpróbáltam a három csontis csalizást. (Ez olyan „kung-fusan” hangzik, mint a daru technika, vagy majom technika) A kapás szinte azonnal bekövetkezett, de most meg is akadt és beindult a nagyüzem.
Jönnek sorban... A fonott zsinór annyira jól közvetítette a halak ténykedését, hogy már szinte a gondolatukat is jelezte az érzékeny spicc. Nem egyszer annyira vehemensen kapta el a csalit a kárász, hogy a bot vízbe rántásától kellett tartani. Kifejezetten jól szórakoztam. A nap meglehetősen erősen tűzött, minek eredményeképpen szép pirosra és ropogósra sültem. De minden fáradságot és kényelmetlenséget megért ez a nap.
..csak győzzem szedni őket
Ennyi kárászt egy helyen már jó tíz éve nem láttam (most vadvízről beszélek nem telepített tóról). Itt rendezik a megyei első osztályú csapatversenyt, tuti, hogy jó eredménnyel zárul.
Szépek és egészségesek, ami a víz minőségének javulására utel Egyetlen negatívum, ami kicsit beárnyékolta ezt a horgásznapot, az a víz tetején úszó fűzfa pihe volt. Szerintem mindenki tapasztalta már ezt a bosszantó jelenséget. A fonott zsinór pedig még az átlagnál is jobban összeszedte. Ez maga után vonta a rendszeres szöszmötölést, miután a gyűrű eltömődött. Igazán csak ennyi negatívumot tapasztaltam. Jól dobható és erős zsineg.
Mindenkinek így görbüljön
A nap végén meglepő mennyiségű hal lubickolt szákomban. Egy részüket fényképezés után visszaengedtem. Főleg a vegyes keszegzsákmány (karika, dévér, bodorka) kapott amnesztiát. A kárászok jöttek haza. A kicsik a kerti tó lakói lettek, a nagyokra paprikás liszt és forró olaj várt.
Most hogy írom a történetet, tudatosodott csak bennem, hogy pickerre egyetlen keszeg se jött! Vajon miért? Pedig előtte rakós bottal fogtam rendesen.
Érdemes volt eljönni A tapasztalatokon felbuzdulva már a következő Sió túrát tervezem, és még számos kisebb csatorna került a látóterembe.
Elég egy „merész” próbálkozás, és meg van rá az esélyünk, hogy kiszabaduljunk a mókuskerékből, új, színesebb, érdekesebb világot ismerhessünk meg.
Csatornára fel!
VIDEO MEGTEKINTÉSE