Hm…kb. ekkora lehet ott a víz

Természetesen nem teljesen felkészületlenül álltam a csalihalazás elé. Hiába, hogy viszonylag ritkán veszem használatba a finomszerelékes technikákat, azért igyekszem rendes felszereléssel tenni azt. Régen az erős matchbotok megszállottja voltam, de pár éve a legfinomabb match pálcákat részesítem előnyben, keszegezni elég. Újabban ritkán van szükségem a szigorú botokra, ezért is váltottam ilyen drasztikusan. Nos, egy ideje nagy megelégedéssel használom a Competition és a Slider matchbotokat. Ezúttal a Slider volt a soros, egy frissen szerzett Carp Expert orsóval párosítva. Tehát adott volt a horgászbot és az orsó, emellé még szükségem volt némi etetőanyagra, hogy ne vaktában kelljen keresgélnem. Benzár Zsolt barátom egy csomag versenykörülményekre fejlesztett etetőanyagjára szavaztam, és csalinak egyetlen doboz csontit vittem. Nem erőltettem meg magam különösebben, végül is 4-5 darab termetesebb kárász kellett nekem, ahhoz meg elég ez a szerény mennyiség is.

Dél körül szántam rá magam, hogy összefogdossam a csalinak valót. Alapos terepszemle után egy vízben lévő fa melletti zsebkendőnyi területre esett a választásom. Néha ezen a helyen egy-egy ezüstös karcsi kikukucskált a vízből, logikus választásnak tűnt ott keresni őket. A sekély víz miatt fixre szereltem az úszót, nem volt szükséges, hogy liftezzen. Két ponton súlyoztam, egyet letettem a fenékre közvetlen a kis forgó fölé, és egyet meg az úszó kibalanszírozására használtam. A horogelőkét egy pici forgó közbeiktatásával kötöttem fel, hogy ne csavarodjon oly könnyen a zsinór. A szél rendesen ringatta a vizet, volt áramlat, ezért elsőre méretesebb, 14 grammos úszót használtam, amit idővel lecseréltem egy 8 grammosra.

A hatalmas vederben még kevesebbnek hatott az anyag

Igen szűkmarkúan, három gombóc kaját becsúzliztam az ágak mellé, és ráküldtem a két szem csontival csalizott horgot. Pillanatokkal később már valami cibálta is a víz alá az úszómat, egy tenyérnyi vörösszárnyú keszeg volt a tettes. A második, sőt még a harmadik hal is ilyen kis vörös volt. Nem is volt ezzel probléma, az elsők mindig az aprók, majd idővel jönnek a kárászok is. A pár darab apró hal után elcsendesedett a terep. A távolban lévő bokros mellett pontyok ugrására lettem figyelmes, ezért sanda pillantásokat vettem a feeder botomra. Egyre azon morfondíroztam, hogy jó lenne felszerelni és betelepíteni az ágak mellé. A későbbiekben tett is követte az elgondolást, de erről majd máskor.

Tehát csendben billeget az úszóm piros antennája a fa mellett. Egy hullám átcsapott az úszóm felett és többé nem láttam, ezzel egyidőben a botom spicce is elindult. Gyorsan rámarkoltam a botra és lendült a bevágás. -Nosza, milyen agresszív kárász – villant át az agyamon.
Amint bevágtam, egyből leesett, hogy nem kárász van a horgon. Perecre hajlította a lightos botot, és arasznyira a bokortól örvényleni kezdett a víz. Hamarjában ráfogtam a dobra és áldottam a szerencsémet, hogy nem cseréltem le a 20 –as damilt vékonyabbra. Minden erőmmel húzni kezdtem a halat, hogy ne keveredjen be az ágak alá. Hosszú másodpercekig csak egy helyben tudtam tartani, egy centit sem sikerül elmozdítanom. Erősen terheltem a felszerelést, nem volt mese. Lassan-lassan csak engedett a húzásomnak, és eloldalgott az ágak mellől. Egyenesen a nádasnak tartott, ahol szintén egy ág meredezett ki a vízből, ott is fa volt, és ezt mindketten tudtuk jól. Tehát húztam tovább, már-már azon voltam, hogy most szakad a damil, de a 20 –as Carp Expert jól helytállt. Majd’ egy percig ment ez a birkózás, mire sikerült a nyílt terepre terelnem. Kicsit visszavettem a terhelésből, ha eddig nem szakad el a madzag, és a horog sem szakadt ki, akkor kár lenne a neheze után elpuskázni. Vehemensen harcolt továbbra is, de már nyugodtan bántam vele. A bot szépen védte a kirohanásokat, az orsó is csak ritkán szólalt meg, a pálca levette a gondot a válláról, elhárított minden kitörési kísérletet. Szépen lassan a szákba terelgettem az izmos pontyot. A felhők közben rohamosan gyülekeztek, és a szél is hűvösebb áramlatokat sodort. A szákolást követően gyorsan magamra kaptam a kabátomat, friss idő kerekedett.

Már nyílt terepen küzdünk

Rövid pórázon

A kis Drennan horog végig jól tartott

Én győztem

Barátkozunk

Így lesz a legjobb

Viszlát!

A kötelező fotók elkészülte után visszatértem a horgászathoz, a hal meg a vízbe. Pár gombócot belőttem az úszóm környékére és türelmesen vártam az arra tévedő halakra. Akárcsak korábban, most is elsőnek a keszegecskék lepték el a helyet, de kárász még mindig nem keveredett az érdeklődök közé. Néhány igen termetes bodorka viszont betévedt és kisegítettek a csali hiányból. Egy enyhe kapásnak suhintottam oda, valami apróságra tippeltem, de az ellenállás nem azt tükrözte. Egyenesen a fa felé robogott, erősen próbáltam eltéríteni szándékától, de későn reagáltam és a vékony ágak közt kavart a hal. Minden bevetve húzni kezdtem, immár sokkal erősebben és bátrabban, mint a korábbi pontyot, és valósággal kitéptem az ágak alól. Ekkor ijedtem meg, hogy kissé brutális voltam, ugyanis a védekezéséből ítélve rendesebb darab volt, mint az előző. A fát elhagyva enyhítettem a terhelésen, ezt rögtön ki is használta, és nyomás a nádban lévő fa irányába. Valahogy sikerült kicibálnom onnan is, és amíg nem került elém, addig nem is kegyelmeztem, erősen téptem. A bot erején én is meglepődtem, holott már fogtam elég sok hasonló halat vele, de korántsem kellett ilyen brutálisan fárasztanom eddig. Jelesre vizsgázott, szépen kezelt minden helyzetet, egyre jobban kedvelem. Természetesen a végjátékban már hagytam kissé kibontakozni a halat is, néhány körre elengedtem, mielőtt a szákba bújtattam volna. Szép kerek tükörponty volt, igen kevés pikkellyel.

Sikerült legyőznöm

Szépen szájszélben az akadás

Az erő velem volt

Méltó ellenfél volt

Na még egyet így is

A végére rendesen összehaverkodtunk…

…de végül csak elváltak útjaink

Az időjárás vetett véget a szórakozásnak, felerősödött a szél, és a halak más helyekre vándoroltak. Összegezve a rövid horgászatot, nem tudok magvas következtetéseket levonni sem az etetési, sem a csalizási technikáról, csupán egyvalamiről győződtem meg véglegesen, hogy a Slider Match harcra született.