Még manapság sem árt tudatosítani a fejekben, hogy május 2. és június 15. között nem csak a pontyra és a márnára van tilalom, hanem a jász, a szilvaorrú, és a paduc is védettséget élvez. Így aztán június második felében egy nagy rakás dunai hal szabadul a fel egyszerre, lehet újra támadni a nagy folyót!

Ez a kis áradás budapesti 280-ig jött

A lehetőségek tárháza végtelen. Bolognai, match, rakós, feeder vagy picker. Mindegyikkel megtalálhatjuk a halunkat. A mi kis öblözetünkben lassan áramló, kavargó vizet találunk, mely sokkal lassabb, mint az alig 20-30 méterre rohanó folyó, így akár a legfinomabb fenekező módszerrel, pickerrel is meghorgászhatjuk.

Az etetőanyag nem volt nagy mennyiség, de a minőségre adtunk!

A tartalék motyó kis helyen elfér

Rendszeres olvasóink nem is olyan régen találkozhattak tiszai írásunkkal, melyben egyrészt panaszkodtunk a Dunára, főleg a rossz vízállásra, másrészről megígértük, hogy a fővárosi betliért hamarosan visszavágunk. Nos, ennek jött el az ideje.

A köveken néha nem könnyű a kényelmet megtalálni

A dunai pecások persze jól tudják, hogy a legnagyobb folyónkon a vízállás az isten. Teljes mértékben szinte lehetetlen kitapasztalni, de néhány szezon alatt már összeáll a kép, hogy hová, mikor érdemes kivonulni. Ezúttal résen voltunk, és egy bő egyméteres áradást sikerült „elkapni". Jó szokott lenni az eleje, amikor pezsdül a víz, d ebben a speciális öblözetben később kell horgászni. Akkor a legjobb, amikor már 2-3 napja árad a víz, és eltelt elegendő idő, amíg „kirakja" a folyó a halat az öbölbe. Kiváló a tetőzés környéke, de még az apadási fázis is jó lehetőségeket tartogat az első néhány napban, amikor még az öbölben nem csökken jelentősebben a vízszint. Szóval az áradást észre kell venni a vízállásjelentésben, de speciálisan ezen a helyen nincs hova kapkodni, ki kell várni a legmagasabb vizet, és akkor kiülni a partra.

Kis szilvaorrú, a nagyok ilyenkor másfelé járnak

Növendék jász, nemsokára jött a nagyapa is

Felszerelésünk a meglassult víznek megfelelő, Picker Blade bot és az ET Monaco kisméretű orsója, mely már a Tiszán is kiválóan dolgozott. Carp Expert Carbon zsinór, mely koromfekete outfitjével megoszthatná a horgászokat, de üzenem nekik, hogy nagyon eszi a hal a Dunán, és bírja a kémiáját is! Most 0,22mm-es változatban tekercseltük fel.

Néhány bodorka is megremegtette az érzékeny spiccet

Az etetőanyag kérdése ezen a helyen nagyon kényes téma. Ez szintén a hely sajátosságaiból adódik. Ha elmegy egy-egy nagyobb hullámot kavaró hajó, és a sodrás is bekanyarodik az öbölbe, átmenetileg igen komoly áramlás keletkezik, ami simán elviszi a legnehezebb etetőgombócokat is, nem beszélve a beszórt szemesről, ami jobbára kukorica. Ilyenkor aztán ki tudja hol áll meg a kaja, ami nem csak azért rossz, mert nem marad előttünk csalogató anyag, hanem azért is, mert adott esetben viszi magával a halunkat is - és ez az igazi csapás. Éppen ezért a legkifizetődőbb stratégia, hogy folyamatosan, nem túl nagy mennyiséget juttatunk be. Ezzel kicsit lassabb lesz a horgászat, mintha előre jól bealapoznánk, viszont biztosan nem fog bennünket egy alattomos nagy hullám partvonalra állítani.

A picker minden apró rezdülést közvetít

Ekkora volt a legtöbb bagolykeszeg

A pickeres horgászat esetében a legegyszerűbb kis etetőkosárral sűrűn dobni. Mi is erre szavaztunk. Az etetőanyagunk alapja a Tímár Mix River+ volt, kiegészítve Lantos PV1-gyel, Tímár féle Dévér Speciállal (ami 2011-es újdonság), és persze a nehéz barna agyag sem maradhatott ki. Utóbbi akár a keverékünk nagyobbik fele is lehet extrém esetben, de a jelenlegi szituációban használt 30% körüli arány sem volt kevés.

Elég a fejét közelebbről megnézni, mitől is bagoly

Általában időben elkezdjük a horgászatot, ami 5.30 és 6.00 között szokott startolni, rögtön hozzáteszem, teljesen feleslegesen. És ez egy újabb helyspecifikus megfigyelés. Hajnalban a gébek aktivitása igen jelentős. Szinte azonnal ugranak a csontira, és nincs az a nagy horog, ami be ne forgatnának mohó szájukba. Érdekes módon, sosem volt az, hogy hajnalban jöttek a jó halak, és később elült az aktivitásuk, mint pl. a Tiszán. (Igaz ebben a pillanatban a Tisza 24,5 fokos, míg a Duna 19! - ez azért sok mindent megmagyaráz.) Jellemzőbb az, hogy a gébek némileg visszahúzódnak 7-8 óra körül, és attól kezdve jutnak szóhoz a célhalaink.

A csonticsokorral ritkán lehet betlizni

Íme a nap meglepetése, a termetes jász!

Ekkorra már jó néhány etetőkosárnyi kaja is bekerül, és érezhetővé válik a halak aktivitása. Sokféle hal van az öbölben, ezt támasztják alá fogasaink is. Kezdődött a sor a kis szilvaorrú keszegekkel. Ezekből a nagyobb ritka errefelé, jobban kedvelik az őszinte folyást, nem ezt a sunyi visszaforgós vizet. Szintén tipikus folyóvízi hal a bagolykeszeg, ebből akadt jó pár példány, ezek már nagyobbak, 25-50 deka körüliek. Fogtunk bodorkát is, és persze a derékhadat a dévérek adják. Az év minden hónapjában van dévér. A méretűk változatos, a középső nagy massza is 0,8-1 kg-os, van persze kisebb is, és szerencsére jóval nagyobb is. Esett már el itt 3 kg feletti példányból is néhány. A tilalom utáni időszak bonusz hala a termetes jász, ami általában később máshol bandázik, sokkal ritkábban kerül horogra. Akkor felváltják őket a márnák. Így eleinte a márnák csak hébe-hóba jönnek, késő este és az éjszaka első felében persze megjelennek. Reggel már csak elvétve.

A végére a csattanó, az erős pikkelyes ponty

Horgászatunkat felpörgették a fél kg körüli bogolykeszegek és a dévérek. Szinte sorozatosan érkeztek. Csaliként itt verhetetlen a csonticsokor. Próbálkoztunk itt már kukoricával, gilisztával, és még szúnyoggal is, hiába, a csonti kell nekik. Abból is a 6-8-as méretű horogra vagy 4-6 db dukál. Lehetőleg a frisséből, hogy jól mozogjanak. A kis pickerünk jól dolgozott, különösen akkor látszott ez, amikor az orsó fékje is felsírt. Hoppá, ez valami darabosabb hal lesz. Röviddel a tusakodás után a felszín felé indult a delikvens, ez bizony jászos vonás. És tényleg! Szép, kilóhúszas jaszkó csapott fel. Erőteljesen kitört néhányszor, majd hagyta, hogy egyre közelebb kényszerítsem. Gyönyörű hal. Mindig odafigyelek, hogy alaposan kifárasszam, mert ha túl gyorsan kerül partra, erőteljes csapkodásával nagyon össze tudja magát törni. Ezt pedig végképp nem szeretnénk. Inkább hagyom mindig még pár kört úszni, ha jól akadt a horog, ezen semmi, de semmi nem fog múlni! A tapasztalat meghozta gyümölcsét, szákolás után a vörös uszonyos megadóan tűri a fotózást, elég fáradt hozzá, hogy vergődjön feleslegesen. Érdemes az időt megemlíteni: 10:24, hol van már a hajnal, és ilyenkor jön a jó hal! Már megint! És, hogy tovább bizonygassuk igazunkat, pontban 11 órakor határozott spiccgörbítésre beleütök a nap halába. Először márnára gondolok, de a Picker Blade-nek nem a gyors kirohanásokat kell kezelnie, ami márna-szokás, inkább pontyosan komótos a vendég. Vagy esetleg egy igazán kapitális dévér? Nem. Az már oldalazna felfelé azóta. Ponty lesz ez - morfondírozok. Halam ereje meg is győz hamarosan. Alig akar az aljzatról feljönni, és nem erőltetem, had mozogja ki magát rendesen. A 0,22-es zsinór azért nem gyenge, számíthatok rá, nem kell kapkodni.

Korrekt zsákmány jött össze, pedig sok kisméretű halat bele sem tettünk

Jó pár kört megtett, mire lassan elindult felfelé. Egyszer még magam alá a kövezés aljához letört, innen határozottan kényszerítettem el, de ekkor még nem láttam meg, csak nagyjából egy perc múlva, amikor egy lavórnyi burvány kíséretében átfordult a felszínen. Ponty, és milyen kerek! De full pikkelyes. Ezért fekszik ez ilyen jól a kissé húzó vízben. Az átlagoshoz képest elég sok kísérletből, üggyel-bajjal szákoltam be, de meglett! Erős, 3 kg-osra saccolt növendék ponty pihegett előttem. Ez aztán az igazi slusszpoén! A kis picker pont ezekre való. Ha türelmesek vagyunk, és nincs komolyabb akadó az ilyen halak fárasztása ezzel a bottal igencsak élvezetes.

A legutóbbi dunai betliért ezennel revansot vettünk. Most egál. Legközelebb megpróbálunk előnyt szerezni!