Idén, immáron hetedik alkalommal rendezte meg a MOHOSZ az országos feeder bajnokságot. A technika népszerűségének növekedését jól szemlélteti, hogy az első feeder ob-n „csak" 52 versenyző állt rajthoz, míg idén a nevezők száma már meghaladta a százat! Persze önmagában a horgászok létszáma nem feltétlenül emeli egy verseny rangját, az viszont annál inkább, hogy nagyon kiegyenlítetté vált a mezőny, melyben már az első húszba kerülni is borzasztóan nehéz, a dobogós helyezések megszerzéséről nem is beszélve. Általános vélemény volt a verseny során, hogy van legalább 25-30 olyan horgász, akinek a győzelme nem lenne meglepetés. Azt hiszem, ez jól szemlélteti a mezőny erejét. Egyelőre ennek a szűk elitnek mi még nem vagyunk a tagjai, de folyamatosan azon dolgozunk, hogy azzá váljunk!
A versenynek idén a Velencei tó, egészen pontosan a Sukorói Evezőspálya biztosított helyszínt. Bár előzetesen még nem horgászott egyikünk sem a pályán, jól tudtuk, hogy elsősorban mire kell készülni. A domináns halfaj egyértelműen a dévékeszeg, mely tekintélyes mennyiségben fogható, ugyanakkor lehet találkozni karikakeszeggel, néhány pontyocskával és persze minden olyan halfajjal, ami a Velencei tóban él. Arra is fel voltunk készülve, hogy nagyon-nagyon finoman kell majd horgászni, hiszen a dévérek a sok természetes tápláléknak köszönhetően finnyásan és gyanakvóan táplálkoznak.
Benépesült a pálya és elindult a keszegvadászat!
Edzésnapok
Az év legfontosabb versenyéről lévén szó, igyekeztünk megfelelően felkészülni. Többen is gyakoroltuk magát, a technikát, azaz a nagy távolságra történő, mégis leheletfinom keszeghorgászatot, a versenyt megelőző hetekben. A pályán pedig két napot tudtunk eltölteni közvetlenül a bajnokság előtt. Szerdán és csütörtökön is együtt tréningeztünk Csabival és Zolival, Tibi viszont csak a kötelező edzésnapon tudott részt venni. Ez alkalommal Józsi és Béla nem tartott velünk. A szerdai nap még az ismerkedéssel telt, megpróbáltuk megfigyelni a pályát jobban ismerő versenytársakat és törekedtünk arra, hogy a meghorgászandó távolság, az etetőanyag, a föld és az élőanyag-felhasználás kérdésében is közelebb jussunk a megoldáshoz. Csütörtökön pedig, már nem egymás mellett ülve, hanem az előírt helyeken horgászva, próbáltuk tökéletesíteni a taktikát, és még több információt gyűjteni. A két edzésnapot követően aztán alaposan átbeszéltük a tapasztalatokat, majd a következtetéseket levonva, melyben Benzár Zsolt is rengeteget segített nekünk, ki-ki eldönthette, hogy a versenyen hogyan fog horgászni.
Szerdán is sikerült szépen fognunk, pedig még csak ismerkedtünk a pályával.
A horgászat technikája
Ahogyan már korábban is írtam, nagy távolságról kell a dévéreket megfogni, ami nem egy egyszerű feladat. Persze gondolhatnánk, hogy messzire dobni nem nehéz, viszont folyamatosan a lehető legpontosabban és az 5 órás forduló alatt 80-100 alkalommal megtenni mindezt egyáltalán nem könnyű, sőt! A nagy távolság itt, Sukorón 30-40 métert jelent. Azok, akik már sokadszorra horgásztak a pályán és jól ismerték annak minden sajátosságát, főként 30-33 méterre horgásztak, míg a bevállalósabbak ennél nagyobb távolságot vallattak. Zoli és én arra a következtetésre jutottunk az edzésnapok alatt, hogy valamivel ki kell, hogy tűnjünk a „tömegből", így mindketten 40 métert horgásztunk a verseny során. Zoli és Csabi nem ebben látták a siker kulcsát, így ők maradtak a 30-35 méter meghorgászásánál. Az elképzelésünk jól működött szerdán és csütörtökön is, így joggal reménykedhettünk abban, hogy a versenyen is fog.
A csütörtöki tréning nekem ment a legjobban közülünk.
Ahhoz, hogy pontosan tudjunk horgászni az esetenként hatalmas szélben is, mindenképpen a hosszabb, 360-as és 390-es botokhoz kellett nyúlni. Mindannyian az új, Benzar Competition és Energoteam Finessa feedereket használtuk, melyek remekül helyt álltak a nem hétköznapi körülmények között is. A botokra Ryobi Zauber L Matc és Slam Feeder orsók kerültek, melyek ismét kiválóan működtek. Főzsinórnak 18-as Carp Expert Method Feeder zsinórt használtunk, mely azért bizonyult remek választásnak, mert minimális nyúlásának köszönhetően lehetővé tette számunkra, hogy a legfinomabb kapásokat és észre tudjuk venni a 0,75 vagy 1 unciás spicceken. Bizony, az egyik legnehezebb feladat az volt a verseny során, hogy a kapásokat észrevegyük. A nagy szélben az egészen minimális, mindössze néhány milliméteres mozdításokat észre kellett venni és persze azonnal lereagálni ahhoz, hogy ne az üres horgot tekerjük ki, hanem egy szép, 15-20 dekagrammos dévért. Bár a Competition Feeder rendelkezik 0,5 unciás spiccel is, a pontos dobások miatt nem lehetett 0,75 uncia alá menni.
Messziről, óvatosan kellett húzni a dévéreket. |
A padkán is át kellett őket valahogy imádkozni. |
Bevetésre várnak az idei év botújdonságai! |
Tökéletesen tette a dolgát mindkét zsinórcsalád. Nagy kedvenceink ezek, nem titok!
A nagy szél és távolság miatt 30 grammos cage kosarakat használtunk, melyek eldobásához dobóelőkére is szükségünk volt. A horogelőke 70, 80, 100 és 120 centiméter hosszú volt, ezek között kellett megtalálni azt, amelyik éppen a legjobban működik. Sokszor kellett vízközt keresni a halat, de legtöbbször a lehulló csalit kapták el a falánknak semmiképp sem nevezhető dévérek. Kapást kizárólag a legvékonyabb, 0,08 milliméter „vastag" horogelőkével és 18-as vagy 20-as, pillekönnyű horgokkal lehetett kicsikarni.
Pénteki szektor kettes terítékem. 34 db dévért sikerült aznap zsákmányolnom.
Verseny
Pénteken reggel mindenki kihúzta az aznapi helyét, mellé pedig a szombati és vasárnapi szektorát. Előzetesen nem igazán lehetett tudni semmit arról, hogy a kihúzott hely milyennek bizonyul majd, hiszen a pálya egyenletes volt a tréningek során, de persze voltak kissé jobb és gyengébb részek. 16 és 17 fős szektorokat alakítottak ki, melyekben nagyon könnyű volt „elszállni", viszont annál nehezebb volt kiemelkedő eredményt elérni. A péntek igazán csak nekem sikerült jól, a többieknek nem volt szerencséjük. Különösen Zolira igaz ez, hiszen ő a verseny első 3 órájában egy, mint utóbb kiderült, süllőtartáson horgászott, ahonnan sajnos csak másfél süllőt és néhány keszeget tudott zsákmányolni.
Péntek:
Pont Zoli balszerencséje miatt, de nem jutottunk egyértelmű visszajelzéshez a távolság kérdésével kapcsolatban. Mindenestre egy jó eredmény született csak az első fordulóban, 40 méterről. Szombatra senki sem változtatott sokat, mindössze néhány apróság kérdésében módosítottunk.
Szombat:
A második fordulóban aztán meggyőztük a fiúkat Zolival arról, hogy van értelme beljebb horgászni, hiszen mindketten remek eredményt értünk el. Így a záró körre ők is távolabbi pecát terveztek. Biztatóan alakult eddig minden, hiszen Zoli a két forduló után 29. volt, míg én a 9. helyen álltam. Elérhető közelségben volt tehát a pontszerzés! Nagyon izgatottan vártuk így a vasárnapot.
Vasárnap:
Tudtuk, hogy változni fog az idő, hiszen lehűlést jósoltak. Bár az egész héten tapasztalható „árnyékban is 40 fok"-ból lehetett is. Azonban bekövetkezett még egy nagyon jelentős változás, amelyre nem voltunk felkészülve. A víz nagyon erősen elkezdett áramlani. Egész héten nem találkoztunk ezzel a jelenséggel, legalábbis ekkora erejű áramlással semmiképp. Észleltük mindezt horgászat közben persze, de felkészülve nem voltunk rá. Hárman is egy szektorba, a D-be kerültünk és annak is, mint a végén kiderült, gyengébbik részére. Mindezek miatt sajnos nem sikerült a záró etapot megoldanunk, így szertefoszlottak a pontszerzéssel kapcsolatos álmaink. Sajnos vasárnap pont egy olyan szituáció állt elő, ahol csak a sokéves tapasztalat segíthetett. Na, ez az, ami nekünk még nincsen, de idővel lesz!
Csapatunk új tagjának, Csabinak a szombati fogása. |
A második fordulóban a negyedik helyen álltam |
A bónusz angolnámmal küzdöttem egy darabig! |
Végeredmény
Összességében egy nagyon tanulságos verseny vagyunk túl, melyen nem vallottunk szégyent. A két, 40-en belüli eredmény különösen szép, jó kiindulási alapot szolgáltathat a jövő évi országos bajnokságra. A finom horgászat, számomra legalábbis, teljesen új értelmet nyert, hiszen annyira finnyás halakra kellett horgászni, mint talán még soha. Az egész heti hőség miatt nagy fizikai megpróbáltatás volt a verseny minden résztvevő számára, úgyhogy szeretnénk gratulálni mindenkinek, aki végig csinálta mindezt. És természetesen külön szeretnénk gratulálni a dobogósoknak, Siroki Dávidnak, Arató Somának és az új magyar bajnoknak, Sivák Mátyásnak!
Zoli remekelt szombaton! |
Tibi vasárnapi zsákmánya |
Addig is, köszönjük a sok biztató üzenetet mindenkinek! Csapatunk eredményeiről, hétköznapi horgászatairól első kézből kaphattok további információt a Benzar Mix Hungary Facebook oldalon, úgyhogy érdemes minket követni!
Nem voltunk messze az első 20-tól, úgyhogy bizakodhatunk!
Forrás: Szabó Bence
Fotók: Lukácsi Béla és Szabó Bence
A gyönyörű napsütés ellenére csípős hideg idő fogad, mikor kiérek a kikötőbe és bár csupán néhány méterre parkolom le autómat tőle, a lebukni készülő nap sugaraitól mégsem látom a csónakom. Különleges alkalom a mai, hiszen ebben az évben ez az utolsó. A Ráckevei (Soroksári)-Duna horgászai körében jól ismert és a legkevésbé sem várt évente ismétlődő esemény, amikor december első napjától általános horgászati tilalom lép életbe 20:00 és...
Itt van az ősz, itt van újra, halat fogni kell nekem. A pontyok is lényegében szinte minden evők, érdeklődőek, az újdonságra felfigyelnek, de a koruk előrehaladtával egyre tapasztaltabbak rafináltabbak és óvatosabbak lesznek. A Chilis ízekkel a hideg beálltával is jó eséllyel járhatunk túl bajszos barátainkon. Természetesen a túra oszlopos részét képezi a MAX szériás bot, kapásjelző és orsó. Viszont mostanában elég sokat horgásztam finom szerelékkel,...
Akár hiszitek, akár nem, hazánk legnagyobb folyóján a Dunán ezelőtt még sosem pergettem, pedig rengetegszer vonatoztam át a nagy folyó felett, és sokszor tervezgettem a fővárosban horgászatot, de eddig ez valahogy sosem jött össze. Október utolsó napján aztán végre rászántam magam a túrára, és minimál felszereléssel elindultam meghódítani az Öreg Hölgyet... Na persze most megvolt a motivációm, hogy útra keljek, hiszen unokatestvérem csodaszép halak...
Vannak az általam sokat használt kistavas 270-330 centis rövidebb botok no meg az általános és nagyobb távokon is bevethető 360-390-es parittyázók…aztán összetalálkozom egy 420-as bombázóval, amitől szinte leesik az állam... kipróbáltam a CXP Distance Method ’’hosszúpuskát”! Több okból sem szoktak a kezemben ilyen méretek landolni. Egyrészt az általam pecázott helyek és távolságok elérhetőek a rövidebb variánsokkal, másrészt a 175 centimhez...
Mióta elköltöztem Szegedről, az élő Tisza mellől, azóta nem volt szerencsém vizeink ezüstnyilához, a balinhoz. Azonban a szeptemberi, októberi gázolós horgászatom alkalmával több rablásra lettem figyelmes, ezért a domolykós wobblereket gyakran cseréltem őnös csalikra. Mivel a kristálytiszta vízben wobblerekkel nem sikerült kapást elérnem, ezért más megoldás után kellett néznem, hogy tudjak néhányat fogni az őszi balinok közül... Sajnos az említett...
Szeptember közepére a csökkenő balatoni forgatag újra lehetővé tette, hogy üldözőbe vegyem partról bojlis felszerelésemmel a pontyokat. Nemcsak a 17 fokosra hűlt víz, hanem a 60 millió köbméternyire becsült vízhiány is gondoskodott arról, hogy kevesebb legyen a vízpartot látogató fürdőző és turista. Balatonboglár egyik szabadstrandja mellé telepedve meglepődve tapasztaltam, hogy hogy alig van horgász, a vizen csak néhány SUP és vitorlás...