Sokszor elmentem mellette, de aztán mégis tettem egy próbát a műcsalis horgászatban is alkalmazható folyékony távcsalikkal. Milyen íz lehet csábító egy süllő számára? Érdeklik az ízek és illatok a támadásba lendülő csukát? Elméleti és gyakorlati részek következnek…

Íme, a tesztelés alatt álló teljes kollekció

Mindenekelőtt abból indultam ki, hogy a ragadozók táplálkozásában is jelentőséggel bír az ízlelés, még ha nem is akkorával, mint a látás vagy tapintás. A fogakkal teli, csontos száj igenis képes kifinomult ízek megkülönböztetésére – a döglött csalihalas csukavadászok erre élénken bólogatnának, de sokkal közelebbi példa a halfilés süllőzés, amikoris igen nagy jelentősége van a frissen hasított halhúsból kioldódó „aromáknak”, ízeknek és illatoknak.

Nos, egyelőre kérdés számunkra, hogy a műcsalis horgászat hatékonysága mekkora kárt szenved az ízetlen és szagtalan műcsalik miatt. Marad a rezgés- és látványkeltés (különben eléggé hatásos) fegyvere, de eddig keveset törődtünk az ízlelés kérdésével, pedig ki tudja… Talán nem teljesen mindegy, hogy a gumihalat több méteren át gyanakodva kísérgető csuka, a támadáson vacillálva, egy izgató halhús szaggal találkozik, vagy a cseppet sem vonzó nyers szilikon szagával. Lehet, hogy kapitális fogások múlnak az ilyen pillanatokon.

És végülis miért ne tennénk szert némi előnyre, ha kezünk ügyében immár elég gazdag választék található a ragadozóknak szánt aromákból. Az Energofish kínálatából két termékcsoportot választottam ki: az Eagle Claw cég Nitrobait Gravy nevű rablózó aromáit, illetve a hazai füleknek ismerősebben csengő Technoplankton aromacsepegtető rablózó szériáját.

Szép tavaszias időt kaptam a teszt napjára

Oltárian büdös lesz! – erre felkészítettek, így hát igen körültekintően közeledtem a kis fekete flakonokba adagolt Nitrobait Gravy távcsalikhoz, de végülis nem volt annyira sokkoló az illat: egy igen erő halszagról van szó, tipikus halszagról (egynapos horgászat után a kezeimen is jól érződött, és a haverok mindjárt azzal nyaggattak, hogy mekkora süllővel kentem össze a kezem…), ami igen hasonló a pucolás közben felbontott hal gyomrának a szagához. Fő alapanyag a halolaj, és itt rögtön képzeljük el, hogy egy vastag olajos állagú anyagról beszélünk, ami konokul rajtamarad mindenen, amire rákentük. Ez lehet előny is, meg hátrány is – vigyázzunk vele!

A Gravy kinyitható csepegtető csöve alatt egy biztonsági kupakot is találunk – ezt nyilván el kell távolítanunk használat előtt. Ezek a szokatlan biztonsági intézkedések azt sejtetik, hogy orrfacsaró szellem lakozik a palackban!

Egyik horgásznapomat a Gravy-re szántam. Gondolkoztam rajta, hogyan hasonlíthatnám össze egy időben az illatosított és nem illatosított gumik hatékonyságát, de aztán egy meredek kompromisszummal arra lyukadtam ki, hogy amennyiben az ízesített csalikkal fogok halat, akkor ez az aroma már visszataszító nem lehet a halak számára, és ez már féleredmény. Az első csalit csak pár szemérmes cseppel illettem, és buján szétkentem a testén… Jól mutatott! Küldtem is a halak felé, és titkon elképzeltem, ahogy a tó összes ragadozója idegesen irányt változtat, és mintegy varázsütésre, indulnak a gumi irányába, hogy a lábam előtt habzó pancsolás közepette verekedjenek az illatos műcsaliért.

Nos, immár elmondhatom, hogy ebben reménykedni teljesen fölösleges. Meglátásom szerint, a ragadozónak jelentősen meg kell közelítenie a gumit (elsősorban a vizuális ingerek alapján), hogy találkozhasson az aromacsepp (ilyen vagy olyan mértékű) illatával. Kezeljük tehát ezt az aromát egyfajta plusz fegyverként, de továbbra is döntő jelentőséggel bír majd a helyesen választott és vezetett műcsali.

Ezt a melegedő lapos részt erőltettem

Egy órai eredménytelen horgászat után kezdtem letenni eme tesztcikk megírásáról és már a tóparti kukát fürkésztem, ahová lazán beejtem a teljes aromakollekciót tartalmazó zacsit, de egy váratlan pillanatban bő kettes csuka markolta el a lábam elé kiérkező gumit. Hát a frászt hozta rám, dobogó szívvel adtam neki a zsinórt, és jól esett kézbe vennem az idei első csukámat. Szájában a gumi, ahogy kell, tökéletes kapás, tökéletes akadás! Hogy ebben mekkora szerep jutott a csalira kent aromának, csukám nem tudta értelmesen elmondani. Csak tátogott szótlanul.

Első halam nyomán visszatért belém a remény

Tíz másodpercig kellett így tartanom, amíg elsül az önkioldó

Több gumitestet is előkészítettem az aromafürdőben. Ázzanak csak, amíg én elleszek itt a csukákkal… A felkötött twiszter egyébként annyira magába szívta a Gravy-t, hogy még napok múlva is árasztotta magából. Szerintem, örökre így is marad.

A gondos előáztatás nem árthat meg

Gumit cseréltem. Friss test, friss illat! Következő dobásra még egy csukát fogtam, szintén a lábam előtt. Érdekes eset volt: a gumi már nem mozgott, csak lógattam a vízben, amíg dobásra készülődtem, és hirtelen arra eszméltem, hogy a zsinórom útnak indul… Rögtön kapcsoltam! Bevágásom nyomán másfeles csuka emelkedett felszínre. Hoppá! Ezek valamit elszúrhattak! Hitetlenkedve vettem újra kézbe az aromás flakont: ez kimondottan süllős aroma… Miért fogok akkor csukákat?

Második hal, ugyanabból az állásból

A Gravy elől csak ők vannak biztonságban… Két szép csuka az idei Fehova giga akváriumában.

Fogytak a gumik…

Ezzel egyidőben ismerkedtem a sárga ET Power Braid fonott zsinórral is… Határozottan pozitív!

Gyorsan összehasonlítgattam a Gravy süllős, pisztrángos, harcsás meg fekete sügéres aromáit, de aztán arra jutottam, hogy illatban nincs olyan jelentős különbség köztük. Továbbra is az erős halszag uralkodó, nagyon pici eltérésekkel. Inkább a címkéket követtem – maradtam a süllős verziónál. Előbb-utóbb csak bejön egy süllő is, és akkor rendbe jön a lelkem.

Hoppá! Mi ez? Pedig milyen szépen rávert… Elbuktam egy jó pontyos cikket? :)

Harmadik csukám már kezdett elszomorítani – éppen a süllőzésben buktázik a süllős aroma? Helyet váltottam, a melegedő laposokról átmentem a mélyebb törésekhez, és igyekeztem fenék közelében vezetni a horgot. Jó ideig nem volt eredményt, de jobb is volt így – nem kell több csuka! Türelemmel viseltem az eredménytelenséget, mígnem a lemenő nap utolsó fényeinél ismerős koppintás érkezett a mélyből… Megvan a süllőm! Amint feljött a fiatal jószág, rögtön láttam, hogy csak a jóindulat tartja, imádkozni kezdtem, hogy legalább egy fotó erejéig kézbe vehessem. Imáim meghallgatást nyertek, a kis süllő szerencsésen partot ért. Ívás előtt állnak éppen, nem igazán érdekli őket most semmi más. Külön öröm tehát, hogy sikerült kapást kicsikarnom. Néztem a süllőt, aztán a kabátom mellé ledobott távcsalis flakont – beszélhetünk itt bármiféle kapcsolatról? Talán mégiscsak igen.

Becsületsüllőm a visszaengedés előtt

Másnap a jelentősen szerényebb árú Technoplankton csepegtetőkkel indultam útnak. Itt már van kimondottan csukás aroma is – bárhogy alakuljanak a dolgok, lesz majd egy elfogadható verzióm! Ez a folyadék ugyanolyan olajos-zsíros állagú, szinte alig lehet kicsepegtetni a pici flakonból. Némileg világosabb a lötty, és a szaga is jóval visszafogottabb. Ezt én hátránynak könyveltem el, és mentségül csak a „de hát ezért az árért...” féle szlogent tudnám felhozni. Tényleg csak pár százforintos befektetés, de sokkal többet is kell a műcsalira kennünk belőle, hogy jelentősebb illathatásról beszélhessünk.

Ebbe a fiolába nyugodtan bele lehet szippantani, csak sokára érkezik meg az ismerős halszag, ami egyébként nem tűnt rossznak. Hasonló a Gravy illatához, de nagyságrendekkel szelídebb és gyengébb annál. A csepegtető flakon ellenben ügyesebb, precíz adagolásra alkalmasabb, mint a Gravy nagyméretű kifolyócsöve, amely egy óvatlan pillanatban könnyen elboríthatja kéretlen aromával a teljes kezünket (eldobható papírzsepivel készüljünk!).

Csukás masszírozó olajjal kényeztettem a gumihalam testét

Szép napot zártam

Egyórai horgászatom alatt két halat szalasztottam (valószínűleg csukákat), majd egy harmadikat el is kaptam, megint partszélben. Voltam annyira előrelátó, hogy eleve csukázó cseppet használtam, így most nem kell magyarázkodnom :) Próbáltam valamiféle következtetést levonni abból is, hogy halaimat mind partszélben akasztottam… Talán csak ilyen volt az a hold állása, széljárás, vízállás, a macskám emésztése vagy egyszerűen a halak kedve. De az is megeshet, hogy a távcsali bírta kapásra a gumit egyébként csak étvágytalanul kísérgető ragadozókat. Több érvem is van, hogy az utóbbiban higgyek, de ezzel nem akarom befolyásolni a kísérletezésre fogékony pergető sporttársaimat. Induljanak neki tiszta fejjel, csepegtessenek és próbálkozzanak – mert egy próbát biztosan megér!