Annak ellenére, hogy már jó néhány napja márciust írunk, a tavasznak még semmi jelét nem látni, sőt mintha visszafele haladnánk az időben és a téllel kellene újra számolnunk az elkövetkezőkben...

Komoly elhatározás kell ahhoz, hogy ilyen időben kimerészkedjünk a vízpartra, hisz kemény hideggel, helyenként térdig érő hóval és, ami a legrosszabb erős, csípős széllel kell számolnunk...

Egy magas dombra felmászva, belátni az "egész" tájat…

A folyó kanyargós útja elvész a házak között.

Ugyan a tél folyamán nyújtott némi vigaszt az a néhány alkalom, amikor jégre merészkedtünk és lékeket vágva próbáltunk fogni néhány apróságot, de nagyon hiányoznak már azok a tavaszi úsztatások, nyári pergetések, melyek az „igazi" kikapcsolódást, élményt tudják nyújtani.

Ezzel nem akarok a lékhorgászatról szóló írásaim ellen szólni, hisz ennek a horgászati stílusnak, módszernek is megvannak a maga szépségei, de egy szó mint száz, hidegből elég, ami sok az már tényleg sok...

Szokták néha mondani: Próba, szerencse…

Ezekkel a címszavakkal vágtunk neki Csaba barátommal, a kissé megáradt folyónak, abban reménykedve, hogy sikerül néhány olyan helyre rátalálni, ahol a halak az erős sodrást elkerülve, menedéket találnak és talán sikerül néhányukra „rákényszeríteni" a horgokra tűzött szúnyoglárvát, csontkukacot.

Amolyan cserkelő, felfedező horgászatok ezek, egy-egy bolognaibot, kis úszókkal szerelve, egy-egy doboz csali... és gyakran több előttünk álló kilométer a folyóparton, amire mindig kell számítani.

Mindketten TWISTER BOLO bolognaibottal horgásztunk.

Az apró gyűrűknek egyetlen hátránya, hogy ilyen kietlen időben könnyen fagynak… melegebb időben ezzel nem kell számolni.

A kisméretű ENERGO TEAM EXCALIBUR orsó már több horgászaton teljesített szolgálatot és kifogástalanul működött!

Apróságok, amiből összeállt a szerelék.

Mért mindig ez a CRALUSSO? Egyszerűen mert strapabíró!

Ahogy megpillantottuk a folyót, sejtésünk beigazolódott! Valóban meg volt áradva, talán a színe is kissé barnább volt a kelletnél, de nincs „veszély", hisz ilyenkor ez a megszokott.
Horgászni kell, aztán meglátjuk...

Az első halat viszonylag hamar megfogtuk, sőt meg a másodikat és a harmadikat is... ha a körülményeket is figyelembe vesszük, azt kell mondanom jól szórakoztunk.
Többnyire apró domolykókat, küszöket és kis vörörösszárnyúakat fogtunk, aztán a sokadik apróság után történt valami szokatlan.

Többnyire ilyen…

…és ennél kisebb halakkal szórakoztunk.

A folyó erős sodrása a halakat partszélbe, a csendesebb helyekre kényszeríti.

Néhány kanyarral lennebb barátom hangos füttyszóval jelezte, hogy valami „nagyobbat" akasztott. Ledobva kezemből horgászbotom, hozzá siettem hátha lencsevégre kapom az akciót, de odaérve kiderült, hogy nem bizonyultam elég gyorsnak, hisz a hal már a hóban kiszolgáltatott helyzetben ficánkolt.
Valóban nagyobb volt az előbbiekhez képest, de kisebb a folyóban fogható átlag paducokhoz mérve...

Vannak ennél sokkal nagyobb paducok is ebben a folyóban, de ilyenkor joggal lehet örülni az ekkoráknak is.

Íme..

Engedélyt kérve cimborámtól, én is úsztattam néhányat horgászbotjával, ami hű mása volt az enyémnek (ugyanaz a bot, orsó és zsinór). Harmadik-negyedik dobásnál egy kisebb ellenállásba ütköztem, melyért egy arasznyi domolykó volt a felelős.

Gyorsan fotózni kell, de nem a halak méretéért, csupán a közös emlék megörökítésének kedvéért!

Párban.

Nem mindig a halak mérete a legfontosabb…

Észrevétlenül telt az idő és újabb métereket, kanyarokat hagytunk magunk mögött, de történni semmi nem történt még az eddig fogott kisméretű halakat is elkerültük...
Közben persze, ahogy ilyenkor lenni szokott az időjárás is ellenünk fordult, ez az, amitől a legjobban féltünk! A hideget meleg ruhába öltözve még elviseljük, de ha beindul a szél, akkor nincs tovább, sajnos menni kell...

Azért fél órát adtunk még a magunknak, hátha történik az alatt valami, ha nem, akkor hátra arc és irány haza...
És történt valami! Újra Csabára mosolygott a szerencse, ezúttal egy méretes, már-már szépnek mondható domolykót „varázsolt" ki az előtte vízbe nőtt fűz ágai közül.
Ezt már kötelező lefotózni!

A nap egyik legnagyobb hala, egy feles körüli domolykó.

Ismét a szúnyoglárva volt a nyerő!

Nyomozó módjára állapítottam meg, hogy itt nemrég "bűncselekmény" történt.

A nap utolsó és egyben a legnagyobb hala.

Végezetül, hogy még szebben emlékezzünk erre a napra, a horgászat utolsó perceiben egy újabb hasonló méretű domolykó örvendeztetett meg bennünket, mely örökre megpecsételte e horgászat végkimenetelét...
Jó volt az egész!


Használt termékek:

Twister Bolo	ET Excalibur FD	ET Ultra Power
Titan Smoke	Maruto 9411-R	Ólomkészlet sörét