A feeder szakágban a Klubcsapatok Országos Bajnokságát 2016 óta rendezi meg a Mohosz, így az idei már a harmadik volt a sorban. Az első két évben egyaránt az előkelőnek semmiképp sem nevezhető tizenötödik helyen zártunk, így az idén mindenképpen javítani szerettünk volna. Ennek érdekében ez év januárjában meg is tudtuk erősíteni a csapatot, hiszen két válogatott horgásszal, Varsányi Miklóssal és Stál Gyulával, valamint egy feltörekvő tehetséggel, Ujszászi Dániellel kiegészülve vágtunk neki a viadalnak. Az előkészületek már jóval a verseny hete előtt megkezdődtek, hiszen egy teljesen ismeretlen víz, a Deseda volt a bajnokság helyszíne. Mi mindent megtettünk a megfelelő felkészülés érdekében, a kérdés már csak az volt, hogy ez mire lesz elég!
Magával ragadó környezet fogadott minket Kaposfüred szomszédságában, a Deseda partján!
Könnyű volt megszokni a túlparti panorámát
Az előző évek tapasztalataiból kiindulva pontosan tudtuk, hogy ha kimagasló eredményt szeretnénk elérni, akkor nagyon sok munka vár ránk a versenyt megelőző időszakban! A konkrétumok nyelvén ez elsősorban horgászatot jelent a Desedán, amely, még egyszer mondom, teljesen ismeretlen vízterület volt a mezőny 90%-a számára. Összesen két és fél alkalommal jutottunk le ennek a fantasztikus tározónak a partjára a nyár folyamán, ami rendkívül hasznosnak bizonyult. Sajnos a „fél" alkalom egy, már a víztározó közvetlen közelében bekövetkezett műszaki probléma miatt meghiúsult kétnapos pecára utal, amely, mint utóbb kiderült, épp annyit jelenthetett volna, hogy felérjünk a dobogóra. De ne szaladjunk ennyire előre.
Az előzetes gyakorlások rengeteget jelentettek! Dani volt közülünk az, aki a legtöbbet horgászta a vízen a versenyt megelőzően.
A Benzár Competition Feederek idén rengeteget voltak Miki kezében, hiszen a nyári világbajnokság után az országos bajnokságokon is tökéletes választásnak bizonyultak!
Magabiztosan, konkrét elképzelésekkel ültünk le a számunkra első, keddi edzésnapon a nekünk kijelölt boxba, hiszen a nyáron, illetve a Feeder Race-en szerzett tapasztalatok remek kiindulási alapot jelentettek a felkészülés sorsdöntő fázisára. Szisztematikusan építettük fel a tréningnapokat is, hiszen csak így körvonalazódhattak a legfontosabb ismeretek a versenynapokra. A konkrétumok nyelvén ez azt jelenti, hogy minden nap egyetlen kérdésben kívántunk előrébb jutni, melyek az etetőanyag és a föld megfelelő arányának megtalálása, az eredményes élő csali felhasználás és a horgászat szükséges ütemének meghatározása voltak. Az ötórás etapok után pedig rendre leültünk és megbeszéltük a felgyülemlett tapasztalatokat, valamint megegyeztünk abban is, hogy a következő napon hogyan fogunk majd horgászni.
Gyula szenzációs teljesítménnyel és megannyi remek meglátással járult hozzá a csapat eredményéhez, hiszen a három forduló alatt mindössze 5 pontot szerzett, mellyel a 99 fős egyéni lista második helyén végzett.
A verseny során kétszer is megnyerte a 18 fős szektorát ilyen fantasztikus terítékekkel!
Nem titok, éreztük, hogy az út, amin járunk, a jó irányba vezet, azonban pontosan tudtuk azt is, hogy csak péntek délután, azaz az első forduló végén derül ki végérvényesen, hogy valóban működik-e a kidolgozott taktika. Mivel a tréningek során mind a hatan horgásztunk, a versenyen azonban csak öt ember számára jutott hely a csapatban, így vezetőnknek, Bélának csütörtök este egy nagyon nehéz döntést kellett meghozni, hiszen ki kellett választania, hogy ki lesz a tartalék közülünk. Végül Dani lett az, aki az első fordulóban a háttérből segítette a csapat munkáját.
Józsi végig kiegyensúlyozottan horgászott a hét folyamán, hiszen 5+7+2 pontot szerzett a három nap alatt.
Sajnos Zolinak ez a verseny kevésbé sikerült, de biztos vagyok benne, hogy legközelebb épp neki fekszik majd legjobban a peca!
A pénteki forduló, a másik kettőhöz hasonlóan nagyon izgalmasan alakult, hiszen egy kivételével minden szektorban harcban voltunk az első helyek valamelyikéért. Végül a napot 1+3+4+5+15, azaz 28 ponttal a negyedik helyen zártuk, ami a 18 csapatos mezőnyben semmiképp sem volt rossz, sőt! A verseny hátralevő részére a cél az volt, hogy lehetőség szerint mindannyian a szektorunk első öt helyének valamelyikén végezzünk, de semmiképp se csússzunk ki az első tízből, hiszen így reális esély kínálkozott a dobogóra is.
Nagy dilemma volt, hogy mely halakat röptessük és melyeket szákoljuk inkább.
A szombati, szektor egyest érő zsákmányom. Összesen egyébként 1+7+2 ponttal tudtam segíteni a csapatot a verseny folyamán.
A szombati forduló végén is a negyedik helyen álltunk csapatban, hiszen 1+1+7+7+9, azaz összesen 25 pontot gyűjtöttünk, így sikerült javítanunk a pénteki fordulóhoz képest is. Pechünkre azonban az előttünk lévő csapatok, név szerint, a Haldorádó – Top Mix Feeder Team és a Maros Mix Feeder FC még tőlünk is kevesebb pontot gyűjtöttek, így egy kicsit távolabb kerültünk a dobogótól. Ez a lemaradás azonban még mindig csak 4 pont volt, ami semmiképp sem nevezhető behozhatatlannak. Éreztük, hogy meg lehet a pódium, ezért minden maradék energiánkat összeszedve készültünk a mindent eldöntő, vasárnapi fordulóra. Mint a verseny minden napját megelőzően, már szombaton este megtudtuk, hogy ki melyik szektorban fog másnap horgászni. A záró körre nekem jutott az „A" szektor, Zolinak a „B", Gyulának a „C", Mikinek a „D", Józsinak pedig az „E". Még egyszer, utoljára átbeszéltük, hogy mekkora alapot és mennyi élővel rakunk, hogyan reagálunk a szomszédok esetleges váltásaira, a pálya egyes részén milyen távolságot választunk és mindent, amit fontosnak véltünk. Nem túlzás azt állítani, hogy minden a kezünkben volt a bravúrhoz, a bronz, esetleg az ezüstérem megszerzéséhez. Jól szemlélteti mindezt a vasárnapi 1+2+2+3 pontunk, amelyet az ötből négy szektorban szereztünk. Sajnos azonban a „B" szektort ezúttal sem sikerült megoldanunk, hiszen innen a pénteki 15 után vasárnap 14 pontot szereztünk. Ez éppen annyit jelentett, hogy mindössze 2 ponttal ugyan, de lecsúsztunk a dobogóról.
Volt ok a mosolyra, hiszen egész héten jól horgásztunk! Csapatvezetőnk, Béla remekül koordinálta a munkát!
A másodkapitány ezúttal a másik Béla volt, aki szintén fáradhatatlanul robotolt a verseny folyamán.
Írhatnám, hogy mennyire nagy csalódás volt mindez, hiszen tényleg rendkívül bosszúsak és szomorúak voltunk, ugyanakkor az előző évekhez képest hatalmasat javultunk, ami mindenképpen bizakodásra ad okot! A verseny végeztével minden dobogós csapat elismerően nyilatkozott rólunk is, hiszen nem túlzás azt állítani, hogy alaposan megszorongattuk őket! Zárszóként mindössze annyi, hogy fantasztikus hetet tudhattunk magunk mögött, hiszen a taktikánk, melynek alapja a rendkívül pörgős keszeghorgászat volt, kiválóan működött. Néhány héttel a verseny után már azt is tudjuk, hogy hol hibáztunk, így a jövőben az apróságokra és a félreértések elkerülésére is sokkal nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni. Természetesen ezúton is szeretnénk gratulálni a bajnok Walterland – Maros Mix Feeder Team-nek, akik toronymagasan megnyerték a versenyt és így jogot szereztek a jövő évi, portugáliai klub feeder világbajnokságon való részvételre, az ezüstérmes Maros Mix Feeder FC-nek, valamint a bronzérmes Haldorádó – Top Mix csapatnak is. Jövőre újra megmérkőzünk!
Az ünnepélyes eredményhirdetésen végül nem voltunk érdekeltek, de természetesen mi is ott maradtunk gratulálni a dobogósoknak.
Jó volt látni, hogy a kisebb versenyekkel ellentétben itt majdnem mindenki megadta jelenlétével a tiszteletet a helyezetteknek! Jövőre ismét nekifeszülünk!
Köszönjük a széleskörű támogatást az Energofish Kft.-nek, illetve a sok biztató üzenetet mindenkinek!
Forrás: Szabó Bence
Még április utolsó hetében kapott kis csapatunk lehetőséget arra, hogy az Alföld szívében, az akasztói pontyparadicsomban horgásszon. A gyönyörű környezetnek, a színükben, méretükben és habitusukban is különleges, saját nevelésű szíki óriáspontyoknak ugyan ki tudott volna ellenállni? A nappali órák nyarat idéző hősokkja, és a napok óta változatlanul magas légnyomás nem sok jóval kecsegtetett, de még szép, hogy megpróbáltuk. A klasszikus, sokat...
A lassú felmelegedés és a megállíthatatlanak tűnő, folyamatos apadás jellemezte nyár legelejére a pontyairól és amurjairól híres Nádor csatornát. A tiszta, sekély vízben az átütő fény miatt a halak, pláne a nagytestű egyedek rendkívül óvatosan táplálkoztak, kerültek minden gyanúsat, nagyon nehéz volt túljárni az eszükön a könnyűnek és egyszerűnek amúgy sem nevezhető pályán. A csatorna vizszintjének apadását tökéletesen nyomon...
Megvallom őszintén, pergetni és különösen balinozni én akkor szeretek, amikor éhes halra horgászhatok és a balinok harsány rablásaikkal messziről árulkodnak arról, hogy hol is találom őket. Node ehhez az is kell, hogy erre felkészülten járjam a vizek partját, vagyis MINDIG legyen nálam egy alkalmas felszerelés. Volt egy olyan szakasza az életemnek, amikor sokat utaztam és az útvonal érintette a Tiszát, a Hármas, majd a Sebes Köröst, Berettyót, így...
A különféle főtt magvakkal történő etetés nemcsak kisebb-nagyobb tavainkon, de a sekély, gyorsan melegedő, lassú folyású csatornákon is rendkívül eredményes. Kezdetben a pontyok, majd a tavasz második felétől az amurok is előszeretettel látogatják a főtt kukoricával, búzával, kenderrel, és természetesen az elmaradhatatlan tigrismogyoróval etetett helyeinket. A sekély, gyorsan melegedő Nádor csatornán nem tudnám elképzelni a tavaszi-nyári...
Idén beneveztem a Szücsi-völgy tóra, egy kétfordulós horgászversenyre. Biztosan sokan láttátok már azt a videót, amelyben Szabó Bence rengeteg óriás dévérkeszeget fogott ezen a vízen. Emiatt a verseny fő célja az volt, hogy megfogjam életem dévérkeszegét, a jó eredmény elérése csak másodlagos volt. Az első fordulóra, március 16. napján került sor. Mivel a víz teljesen ismeretlen volt számomra – annyit tudtam róla, hogy nagyon nagy...
Az első katlovi délutánunk és éjszakánk tapasztalatai és történései alapján kijelenthettük, hogy a mostani túránkat nem az éjszakai kapások fogják uralni. A pontyok aktivitása a nappali órákra esett, végig ez is volt a jellemző - s itt jegyezném meg gyorsan - hogy a tavalyi túránk során viszont csak és kivételesen az éjszakai órák voltak eredményesek, nappal lehetetlen volt kapást kicsikarni. Ritka pillanatok egyike, amikor elállt az eső,...