Két eset lehetséges, vagy törtél már el botot, vagy előtte állsz. Akár melyik alternatívát nézzünk, ennek esélyét minimálisra csökkenthetjük, ha jobban odafigyelünk kedvenc horgászbotunkra.

Természetesen, a gyártásból való hibát lehetetlen kizárni, így megeshet, hogy egy gyári hiba miatt törik el egy bot, ennek száma azonban elenyésző azokhoz a lehetőségekhez képest, amelyek a horgászok hibájából, vagy éppen hanyagságból történnek.

Nem véletlen figyelmeztet egy kis grafikon az elektromosság kerülésére.

Sok olyan változat van, amely a bot töréséhet vezethet, de van ennél egy ritkább, de olyan helyzet, amely mellett nem lehet elmenni. Ez pedig az elektromosság. A horgászbotok, ugyanis jól vezetik az áramot, így egy viharban kint hagyott horgászbot elemeire eshet szét, de nem csak a villámlás veszélyes. Volt olyan eset a közeli ismeretségi körömben, ahol a horgász a csónakjában lévő akkumulátor miatt veszítette el botját. Történt ugyanis, hogy a botot, pont úgy rakta le szerencsétlenül, hogy a két akkumulátor sarut rövidre zárta, ez miatt a bot ugyanúgy járt mintha a villám csapott volna bele, elemeire bomlott és teljesen használhatatlanná vált.

Az első jó tanács! Zivatarok közelében ne használjuk botunkat, és ha lehet, ne hagyjuk úgy ott, hogy az villámhárítóként működjön. A második, vigyázzunk arra, hogy a botunkkal nehogy valamilyen elektromos áramkört zárjunk. Ezek voltak az szélsőségesebb esetek, most azonban nézzük az egyszerű eseteket.

Bonyolítsuk a helyzetet.

A figyelmetlenül lerakott botok, okozzák talán a legtöbb gondot. Ilyenkor azonnal el sem törik a bot, azonban lesz egy olyan sérülés rajta, amely miatt a következő dobáskor vagy akár fárasztáskor, már csak az elkeserítő reccsenést fogjuk hallani. Persze ekkor is gyártási hibára gondolunk, ugyanis lehet észre sem vettük azt az apró koccanást, amely végzetesnek bizonyult a bot számára. Hasonló probléma adódhat a szállításkor, az autóba berakott botok, ha nincsenek gonddal kezelve, akkor bizony okozhatnak problémát az autóban szerzett sérülések.

Az utóbbi esetre a legjobb megoldás a merevfalú botzsák használata. Ezen kívül lehet egy bot számára csőszerű bottartókat is kapni, amelyek rendkívül erősek. Ezekkel az tartókkal az apró véletlenszerű sérülésektől megmenthetjük a botjainkat, így egy megtérülő befektetésnek mondhatjuk. Ráadásul így botjaink könnyedén rendszerezhetők is.

Kiváló minőségű merevfalú botzsákok kaphatóak, amelyek a legtöbb sérüléstől megvédik a botjainkat.

Az alsó részen pluszerősítés, amely akár elejtve is megvédi a botunkat a botzsákban.

A következő hibalehetőség a dobás vagy a fárasztás közbeni törések halmaza. Dobáskor, amennyiben nem sérült vagy gyári hibás botról beszélünk, akkor merülhet fel probléma, ha túlterheljük a botot, ezt azonban éreznie kell a horgásznak is.

A dobás lehet erőteljes is, ha jó a dobás íve és nincs túlterhelve a bot, akkor nem lehet probléma.

A fárasztás során is gyakran előfordul bottörés, velem is esett már meg, illetve több horgásznál is láttam hasonlót. Általában ekkor értetlenül néz minden horgász. A fárasztás utolsó fázisában a halat a lehető legközelebb kell hoznunk magunkhoz, ezt a legtöbb esetben úgy tehetjük meg, ha a bot spiccét egyre magasabbra emeljük, ekkor a hal, ha engedékenyebb, akkor egész közel kerül hozzánk, a botunk azonban negatívba hajlik, vagyis a húzási irány akár a bot nyéltagja felé irányul.

Itt jön el a legveszélyesebb része a fárasztásnak.

Ez a legveszélyesebb pillanat, ha túl erősen húzzuk, és ráadásként megugrik a hal, akkor szinte garantált a bottörés.

A botot kicsit hátratolva, magunktól eltartva könnyebben kézhez tudjuk vezetni a halat.

Ha nincs szerencsénk és a halunk megugrik, akkor a plusz statikus erőhatás miatt szétrobban a botunk. Erre nincs jó tanács, csak a rutin segíthet, illetve az orsón egy jól beállított fék, vagy akár a kikapcsolt visszaforgás gátló.

Lukácsi Béla