Örökké visszatérő téma, hogy miért akarunk mi, magyarok mindig olyan nagyot dobni?! Miért nem elég nekünk maximum 50-60 méterre horgászni, amikor Angliából zömében ezt látjuk? Illetve, feederezés még egyáltalán az, amit a távdobó botokkal művelünk? Már most leszögezem, hogy szerintem az, persze! A távoli dobások szükségessége pedig egy olyan tényező, amit vagy elfogadunk és adaptálunk a horgászatunkba vagy nem látogatjuk azoknak a vizeknek a partját, ahol más módja nemigen van a halfogásnak. Utóbbit véleményem szerint nagy kár lenne választani, hiszen hazánk bővelkedik nagy víztározókban és természetes tavakban, melyeken az eredményes horgászat felé vezető út első lépése gyakran a nagy dobás. 

Még mielőtt belevágnék, fontos leszögeznem, hogy elsősorban a feeder botos pontyhorgászat tárgykörében maradva igyekszem majd bemutatni azokat az eszközöket, amelyekkel könnyedén horgászhatunk akár 100 méter fölé is. Bár egyre több olyan helyszínre jutok el, ahol a hosszú előkés feederezést is célszerű viszonylag nagy távolságra művelni, mégis sokkal gyakrabban fordul elő, hogy a flat vagy a bordás kosarat kell messzire bevetni a hőn áhított pontyok megfogása érdekében. Ahhoz azonban, hogy ezt meg tudjuk tenni, szükségünk van egy, a feladatra tökéletesen alkalmas botra, egy ehhez méretben illő orsóra, valamint a nagy távoságok elérését lehetővé tevő zsinórokra és kosarakra. Menjünk most ezeken sorban végig!

A távdobó feeder bot

Kedvenc távdobó feederem évek óta a Benzár Method Feeder. Az elérhető két méret közül természetesen a hosszabb, 390-es az, amivel igazán nagyot tudok dobni, de a rövidebb pálcák kedvelői számára a 360-as is megfelelő lehet. A bot gerinces, ugyanakkor meglepően rugalmas, ami elengedhetetlen az igazán nagy távolságok eléréséhez, hiszen csak egy rugalmas bot tudja kellően nagy erővel kilőni a megtöltött kosarat. 

Kéz a kézben kedvenc távdobó botommal, melynek életem eddigi legnagyobb pontyait köszönhetem! 

A Method Feeder minden porcikája a távdobást szolgálja. A nyéltagján nincsen gyűrű, így a zsinór több mint egy méteren keresztül ellenállás nélkül tud peregni a dobról, ami hatalmas plusz! Méterekben mérhető az ennek köszönhető dobástávolság-növekedés, amely bizonyos helyzetekben a siker záloga is lehet. Egyébként a bot minden gyűrűje döntött, nagyméretű, SIC betéttel ellátott, melyek között minimális ellenállással siklik a zsinór. 

Az első gyűrűje a középső tagon helyezkedik el, így a zsinór sokáig ellenállás nélkül pereghet a dobról. 

A bot mindegyik gyűrűje döntött, elősegítve ezzel a távoli dobásokat. 

Külön említést érdemelnek a bothoz járó „hegyek”, amelyek közül a két legkeményebb karbon spicc a legalkalmasabb a távdobáshoz. Fontos, hogy a spiccek gyűrűi is lényegesen nagyobbak az átlagostól, a legutolsó gyűrű pedig három ponton is megtámasztott, így kizárt, hogy egy nagyerejű dobás során az esetleg deformálódjon. A bot nyele kellően hosszú, megfelelően bele lehet ezáltal kapaszkodni, ami szintén nem elhanyagolható szempont. 

Ezek a spiccgyűrűk nem átlagos méretűek ám! 

A hozzá tökéletesen illő orsó

Kicsit közhelyes már, de igaz, hogy legyen akármilyen jó a botunk, ha nem illik hozzá a társnak szánt orsó, akkor egy félkarú óriás van csak a kezünkben. Sok filmemben elmondtam már, hogy a Benzár Method Feederhez tökéletes választás a Carp Expert Pro Cast Method Feeder, ami az egyik legnépszerűbb orsónk évek óta. Ennek az az oka, hogy egy kifejezetten lassú dobemeléssel bíró, gyorsfékes, két lekerekített, fém zsinórklpiszszel szerelt modellről van szó, amellyel hatalmas távolságok érhetők el. 

A Pro Cast Method Feeder orsók tökéletes társai a Benzár Method Feedereknek! Évek óta használom ezt a párost.

Gyorsfékje nagyon jól jön, ha két bottal horgászunk, hiszen tud tulajdonképpen nyeletőfékként is funkcionálni! 

Az orsó mérete és súlya is tökéletesen passzol az említett bot paramétereihez, így házasításuk eredménye nem lehet más, mint egy nagy dobás! Persze csak akkor, ha az orsó dobját olyan zsinórral töltjük fel, ami megfelel a nagy távolságra történő horgászat kívánalmainak!

A megfelelő zsinórok

Tudom, hogy sokan nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a főzsinórnak és a dobóelőkének, holott nem megfelelő megválasztásuk sokat jelentő métereket vesz el horgászatunkból. Fontos, hogy - az ésszerűség határain belül persze- a lehető legvékonyabb főzsinórt csévéljük a dobra. Ez esetemben szinte mindig 0,20-as vastagságot jelent. Érdemes továbbá olyan típust választani, ami kevéssé nyúlékony, hiszen a messziről történő kapásérzékelésben ennek nagyon fontos szerepe van. Én újabban a Benzár Method Feeder Mono-t használom, amely minden tekintetben megfelel a nagy távolságú feederezés kívánalmainak! Teflon bevonatának hála kiemelkedő a kopásállósága, emellett a megszokottól lényegesen kisebb a nyúlása. 

Remek zsinór ez! Zöld színe nekem különösen is bejön, hiszen univerzális, minden körülmények között jól használható és látható.

Azonban legyen bármilyen erős és strapabíró is egy 0,20-as főzsinór, a nagyerejű dobások jelentette igénybevételt nem tolerálja hosszútávon, ezért mindenképpen szükség van dobóelőke használatára. Én alapvetően fonott párti vagyok, bár tudom, hogy sok helyen már nem engedélyezett ennek az alkalmazása. Ettől függetlenül, ahol csak lehet, én fonottat kötök, mert sokkal inkább érzem azt a használatával, hogy kihozom felszerelésemből a maximumot. 

Ideális a 0,20-as monofil főzsinórhoz a 0,18-as fonott dobóelőke, amely szinte mindent kibír!

A kérdés már csak az, hogy milyen vastag legyen a dobóelőke! Fonott esetében a helyzet egyszerű, hiszen, ha nagy távolságra horgászunk hüvelykujj szabályként tökéletes, hogy egy, maximum két mérettel válasszunk vékonyabbat, mint a főzsinór. Monofil esetében más a helyzet. Ilyenkor legalább másfélszer vastagabb legyen a dobóelőke, mint a főzsinór. Tehát 0,20-as főzsinórhoz minimum 0,30-as, de inkább 0,35-ös "csapó" az ideális, hiszen ez a vastagság már bírja a nagyerejű dobások okozta igénybevételt. 

Ha a bot, az orsó és a zsinórok már adottak, következzen a végszerelék, amelyből nem túlzás kijelenteni, hogy ahány horgász, annyi szokás. A magam részéről, úgy gondolom, hogy ebben a tekintetben különösen is az egyszerűség pártján állok, ami meglátásom szerint szinte mindig célravezető. 

Az ideális végszerelék

Ennél a pontnál mindenképpen el kell mondanom, hogy kizárólag gubancgátlóval ellátott kosárban érdemes gondolkodni, legyen szó flat method vagy épp bordás típusról. Emellett az is nagyon fontos, hogy a kiválasztott kosár súlya, természetesen már etetőanyaggal megtöltve, harmonizáljon a bot dobósúlyával és tegye lehetővé azt, hogy kihozzuk feederünkből a maximumot. 

Mindenképpen gubancgátlóval ellátott kosárban kell gondolkodni, ha nagyot szeretnénk dobni!

A bordás kosaras horgászat elsősorban akkor kerül képbe nálam, ha nagytestű pontyokat szeretnék fogni, ugyanis meggyőződésem, hogy a nagyobb halak több etetőanyagot igényelnek. Ugyanakkor a nagyobb kosár nagyobb felületet, ezáltal nagyobb légellenállást is jelent, így nagyon nem mindegy, hogy milyen típust választunk! A következő képeken egy olyan típust mutatok be, amit ugyan nem régóta próbálgatok, de egyelőre nagyon meg vagyok vele elégedve és érezhetően nagyobbat tudok dobni a használatával, mint egy hagyományos bordással.

A szóban forgó kosár a Carp Expert Long Cast Gigant Vario típus. 

Ennek különlegessége, hogy a belsejében van egy 20 grammos ólom, ezáltal térfogatnövekedés nélkül tud nehezebb lenni, mint hagyományos társai. 

Az ólmot azonban le lehet húzni a kosár szárának megvastagított részéről,…

….ezáltal el lehet távolítani arról, amennyiben nincsen rá szükségünk. 

Persze, bármikor vissza is tudjuk tenni azt!

Fontos, hogy ebből a típusból a 25+20 és a 35+20 grammos méretek az ideálisak a Benzár Method Feederekhez, míg a flat method kosarakból nyugodtan használhatunk 80 grammosat is, hiszen ezek kapacitása lényegesen kisebb, mint a bordás kosaraké.

Mindenképpen érdemes a bordást áramvonalasra tölteni, hiszen ez is rengeteget számít! 

A flat method kosarak esetében magától értetődő, de a bordás kosarak használata során is célszerű a felcsalizott horgot visszaakasztani az etetőanyagba, hiszen így a töltet légellenállása kisebb lesz. Ilyenkor mindössze arra kell figyelni, hogy a kosár egyik felébe egy kicsit több és jobban megnyomott etetőanyagot tegyünk, elérve ezzel, hogy mindig ez az oldal érkezzen először a fenékre. A horgot pedig a másik felébe kell a gombócnak nyomni, így az garantáltan felül lesz!  

Most már minden adott a nagy dobásokhoz! Nincs más hátra, mint gyakorolni! 

Ezzel a végére értem a sornak, hiszen szó esett botról, orsóról, zsinórokról és kosarakról egyaránt. Fontos, hogy fentebb azokat az eszközöket mutattam be, amelyeket én magam is használok, nem célom tehát zsákbamacskát árulni. Nekem az elmúlt években ezek már bizonyítottak, hiszen életem legnagyobb pontyait köszönhetem nekik. 

A dobótechnikám is sokat javult az utóbbi években, melyben hatalmas szerepe van annak, hogy az elkészített videókban viszont láthatom magam, ahogyan dobok, így a hibák kiszűrése lényegesen könnyebb. Természetesen igyekszem sokat is gyakorolni, aminek előbb utóbb szintén meglesz az eredménye. Persze valószínűleg sosem fogok közel sem akkorát dobni, mint a legügyesebbek, de ez nem is célom, hiszen a viszonylagos pontosság megőrzése legalább olyan fontos, mint a nagy távolság elérése. Az arany középutat kell megtalálni, ami azonban sok vízen 100 méter felett kezdődik. 

Ezek a felszerelések nekem már bizonyítottak! 

Rengeteg nagytestű pontyot fogtam a segítségükkel. 

Zárszóként csak ismételni tudom magam. Nem távdobásból áll a világ, nagyon sok olyan víz van, ahol lágy botokkal, kis kosarakkal és finoman horgászva is rendkívül eredményesek lehetünk, de ha belátjuk, ha nem, legalább ennyi van azokból a vizekből is, ahol viszont muszáj nagyot dobni az emlékezetes fogások érdekében. 

Szabó Bence

Képek: Molnár Zoltán

---