A bajnok küzdelme a frontvonalban
Megjelent: 2011. augusztus 12. | Forrás: EnergoTeam | Írások

Megnyugtathatunk mindenkit, ezen a fronton lövések nem dördültek, az ég viszont zengett néhányszor. Valójában annyi történt, hogy a Kamasaki Champion Match 3,90-es botját teszteltük egy levonuló nyári front környezetében.


Baljós fellegek, szerencsére már távolodtak


Egy, az átlagosnál mélyebb tavat választottunk a teszt helyszínéül. A meghorgászni kívánt távolság nagyjából 30 méter volt, a vízmélység pedig 5 méter. A könnyű szél félig hátulról, félig oldalról fújt, nehezítve némileg a dolgunkat.


Az előkészített alapetetés
gombócai, a Carp Expert csúzlival

A Kamasaki Champion Match
volt terítéken


A feladat adott, nézzük, milyen eszközökkel kívánjuk megoldani! Egy megbízható orsó kell elsősorban a botra, mi az új hátsófékes Banax Iris 3000-es változatára voksoltunk. Egy klasszikus matchorsóhoz képest gyakorlatilag a dob mélysége, és az áttételezése képezi a különbséget. Az előző egyszerűen orvosolható alátétzsinórral, a rendkívül gyors áttételre pedig egész egyszerűen nem volt most szükségünk. Ennek oka az, hogy leginkább csontival szerettünk volna horgászni, elég mély vízben. Ez pedig eléggé hajlamosítja az előkét a bepörgésre. Minél gyorsabban tekerjük ki, annál nagyobb mértékű lehet a besodródás - hiába az apró forgókarika. Így hát, nem csak a szupergyors orsót ignoráltuk, de még az Irist sem téptük full gázon.


Ekkor még csak reméltük,
hogy a haltartóra is szükség lesz

Az ólmozás
jelentős részét összehúztuk


A végszerelék kialakítását szintén a körülmények befolyásolják. A mély vízre túl könnyű úszó nem való, különösen, ha a tetején még snecik is garázdálkodnak. Jobb, ha a csali viszonylag gyorsan az aljzatra kerül. Ezért önsúly nélküli, legalább 4-6 grammos wagglerek jöhetnek szóba. Az ólmok nagy részét egy csomóban kell rögzíteni, és a jelzőólmokat maximum két csoportban elhelyezni. Így a szerelékünk kevéssé lesz hajlamos a gubancolódásra. A cél az, hogy a csali minél tovább maradjon az etetésen, az érezhető oldaláramlat és a szél ellenére. Ezért nem kell önsúlyos úszó (vagy csak minimális önsúly a jobb súlyeloszlás, és a simább dobás érdekében), és ezért kell viszonylag nagy súlynak lenni a zsinóron. Akár ki is mondhatjuk, hogy sliderezésről beszélünk, számtalan világversenyen hozta meg ez a módszer az elsőséget a sokat emlegetett Alan Scotthorne-nak is.


Íme a kész felszerelés

Az első halak egyike egy termetes kárász volt


Az alapos fenékmérés és az aljzat feltérképezése szintén nagyon fontos. Mi is találtunk egy szakaszt, ami legalább fél méterrel mélyebb volt a környezeténél. Reméljük, valami pontycsapat fürödte ki magának a nyári melegekre.  Mindenestre alapvető, hogy minden pillanatban tisztában legyünk azzal, hogy a csalink milyen messze van az aljzattól, vagy épp az előkéből mekkora szakasz fekszik rajta. Ezt csak pontos és alapos fenékméréssel, majd céltudatos ereszték beállítással lehet elérni.


Az orsó és a bot
kiegyensúlyozott párost alkotott

Az előzetes hírek alapján csontival,
pinkivel és konzerv kukoricával készültünk


Etetőanyagunk dévér speciál Tímár Mixből, PV1-ből, közepes méretű kenyérmorzsából, és piros Carp Expertből állt. Karamelles ízesítést, és minimális forrázott csontit kapott a becsúzlizandó alapetetés. A gondosan, hasonló méretre elkészített gombócokat előre meggyúrtuk. A felszerelést bedobtuk a kívánt helyre, a zsinórt jelölő filccel megjelöltük, majd jöhetett az alapozó gombócok belövése. Igényel némi gyakorlatot, de akkor vagyunk ügyesek, ha nagyjából egy négyzetméterbe be tudjuk halmozni a golyókat (vagy legalábbis nem sok esik be távolabb az úszótól). Az általunk horgászott, még kényelmesnek mondható 30 méteren ez elvárható.


Néhány termetesebb dévér is tiszteletét tette

A bot első nyélszakasza is parafázott


Ahogy az elején utaltunk rá egy nyári front távozó felhőzete, és szele még borzolta a kedélyeket, így a halaknak nem igazán akarózott a csalit felvenni. Az első óra néhány könnyű hala után, minden fondorlatra szükség volt, hogy az uszonyosok figyelmét fenn tudjuk tartani. Érezhetően nem evett a hal igazán, de épp ez adta az igazi feladatot. Egy versenyen sem mehetünk haza a felénél, hogy majd jövünk, ha eláll a szél…


Sok apró gyűrű segíti a zsinór elsüllyesztését


Gyakran olvashatunk arról, hogy milyen jó napot fogtunk ki, és hogy ennyi meg ennyi hal jött sorozatban. Hát most nem. El kezdtünk különböző lépéseket tenni, a gyakoribb kapások érdekében. Először is megfigyelhető volt, hogy a bedobás, és a csali leérkezése után szinte azonnal érkezett némi cibálás, a halak ott voltak, csak a passzivitásuk nagyobb volt az étvágyuknál. Első lépésben lecseréltük a 14-es horgot 16-osra (az előkét rövid 12-esről, hosszú 10-esre), és gondosan elrejtettük a horgot a csontikkal, és kínosan ügyeltünk rá, hogy minden kapás után azonnal minden egyes csontit kicseréltünk. Továbbá a horoghoz legközelebbi jelzőólmot is eltávolítottuk legalább 50 cm-re. Így a csalink az aljzathoz közeli fél méteren szinte súlytalanul lebeghetett alá.


A bot felülkerekedett a halakon


Minden túlzás nélkül, mintha egy másik napot kezdtünk volna. Igaz, több feltolós kapásunk nem érkezett, de a dévérek rendre elhúzták az átalakított szerelés úszóját, és viszonylagos állandóssággal érkeztek a kapások. Hogy a váltás volt a döntő, azt szomszédjaink továbbra is tartó kapáscsendje bizonyította. Folyamatos nagy diónyi, keményre gyúrt (a fenékre is lejutó) etetőgombócokkal tartottuk fenn a halak figyelmét.


Bár az orsó nem match specifikus,
máskor is meg fogunk bízni benne


Igyekezetünket ezen a nehéz napon egy 80 dekás dévér érkezése díjazta, s több fél kg feletti egyed is beköszönt. A frontos időjárásban való horgászat egyik előnye, hogy nem szakad az emberről a víz a nap közepén sem, a csalikat nem kell feltétlenül ernyő alá rejteni (hacsak nem esik épp az eső).


A halak végül visszanyerték szabadságukat


Pontyot ezúttal nem sikerült fognunk, de legalább a rugalmas hozzáállásunkkal egy tűrhető keszegezést abszolválhattunk. A Kamasaki Champion Match egy közepesen kemény, névlegesen 10-30 gramm dobósúlyú bot, mely kiválóan szolgálja ki a nagyobb, nehezebb úszókkal való horgászatot. A zsinór süllyesztése gyors és hatékony, a sűrű gyűrűzésnek köszönhetően, a dobások harmóniája is megérezhető, a jóindulatú bottal kevés gubancunk volt. A full parafa nyél kényelmes, a bot súlyelosztása megfelelő. A bevágásokkal sem volt gondunk, bár így utólag a nagy távolság és az 5 méteres mélység miatt egy 4,20-as botot is bevállalhattunk volna. Majd legközelebb!

Úszók minden helyzetre! - iBite
Megjelent: 2025. augusztus 21. | Forrás: Frankó Zoltán | Írások

Évek óta használom az iBite úszó család különböző típusait, melyek lefedik az úszós horgászat minden területét, legyen az match, rakós vagy spicc botos módszer. Találunk keszegező, pontyozó és rablóhalas típusokat, csúszó és fix változatokat minden szükséges teherbírással. Ennek megfelelően a bot, a távolság, a vízmélység függvényében választok közülük. iBite úszók. Az úszós módszerek közül a legközelebb a match botos...

Extrém pontyozás a Balatonon
Megjelent: 2025. augusztus 14. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

A hidegfront betörések alkalmával történő pontyhorgászataim a Balatonon máig a legemlékezetesebbek. A légnyomás csökkenését eredményező szelek felkorbácsolják a Balaton vizét, az alsó vízréteg lebegő szemcséi, a felső iszapréteg felkeveredésével szürkévé festett tó vizében vad táplálkozásba kezdenek ilyenkor a pontyok óriási tömegei. Északi szélben, a Badacsony felől érkező orkán sem tántoríthat el a bojlizástól, sőt, a besétálós...

Nyári kalandok - Wizardos halak a Dunán
Megjelent: 2025. augusztus 07. | Forrás: Bokor Károly | Írások

A leggyakoribb vendég a nyári, folyóvízi pergetéseim idején a ragadozó őn, és a süllő, melyekkel a pikkelyesek közül találkozom. Ennek oka kettős, egyrészt belőlük elég szép mennyiséget találhatunk a folyóinkban. Másrészről legtöbbször célirányosan róluk szól a pergetésem. Főként mert megtalálásuk, kapásra csábításuk nem igényel olyan sok időt, mint a szintén pergetve is fogható harcsáké. Ám nekem más okom is volt, hogy elsősorban rájuk...

A Duna óriásai - egy felejthetetlen nap az amurok között
Megjelent: 2025. július 31. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

Ugyan melyikünk fejében nem játszódott már le a gondolat hatalmas amurokkal való küzdelemről. Hát bizony az enyémben vagy ezerszer lepergett már ez a film, ilyen-olyan finisekkel. Hol happy end volt a vége, hol pedig az amurok kerültek ki győztesen kettők csatájából. A júniusi alacsony dunai vízállás és az átlagosnál magasabb, 25 fokos vízhőmérséklet cselekvésre parancsolt, és etetni kezdtem kukoricával a Pest alatti Duna szakasz általam sűrűn látogatott...

Amikor préda a kősüllő
Megjelent: 2025. július 24. | Forrás: Kiss Gábor | Írások

Július első napjait, amennyiben a vízállás és az időjárás is kedvező, kősüllőzéssel töltöm, és van is egy évek óta jól bevált horgászhelyem ehhez. Ám az idei évben kissé máshogy alakult a történet… A folyóvízi horgászatban az a legnagyszerűbb, hogy minden évszaknak, minden hónapnak megvan a legcélravezetőbb horgászmódszere, legjobban fogható halfaja, így hiába horgászunk ugyanott, mindig újabb és újabb élményekkel gazdagodhatunk. Nem volt...

Horgásznak a rendőrök!
Megjelent: 2025. július 11. | Forrás: Pető Gábor | Írások

Az idei évben június 13-án pénteken került megrendezésre a XXII. Országos Rendőr és XVI. Rendészeti Meghívásos Horgászverseny, amelynek ebben az évben is a méltán híres maconkai víztározó adott otthont. Csapatversenyről lévén szó, a versenyen 2 barátommal, kollégámmal Kuremszki László r. törzsőrmesterrel és Zádori Péter r. főtörzsőrmesterrel együtt indultunk el. A versenyen 31 három fős csapat vett rész, de a csapattagok három különböző...