Júliusban, éves rendszeres családi nyaralásomat töltöttem a Balatonnál Zamárdiban. Természetesen, ilyenkor a család az első, de ezzel szerintem a legtöbb kétgyermekes apuka így van. Háttérbe szorul a vadászösztön és a horgászvér, előtérbe kerül a pancsolás a gyerekekkel, a fagyi, a sör és a sültkolbász kombináció. No persze, azért nálam ez nem ennyire egyszerű, hiszen aki még a munkájában is a horgászattal foglalkozik, annak kicsit nehezebben megy a horgászvér háttérbe szorítása.

Ki hinné, hogy hatalmas viadukt lábainál pofás kis tó bújik meg szép halakkal

Elkezdtem agyalni, mi lenne a jó megoldás, hogy ez a hét tényleg a családról szóljon, de azért legyen egy kis peca is benne. Sajnos a Balaton déli partján a horgászati lehetőségek finoman szólva is szerények, így abban nem gondolkodhattam, hogy a strandon majd lógatok, egy kicsit, vagy este kiülök a mólóra. Hozzáteszem, a balinok azért szépen hajtottak a bóják között, de az okosabbját nem lehetett rövid idő alatt becsapni és horogra csalni.

Zamárditól nem messze, egy kis falu mellett tudtam egy tavacskáról, ami nagyon szimpatikus volt és ahogy a halőrrel beszélgettem, volt benne amur is szépen. Már jó ideje piszkálták a fantáziámat az amurok , jobban, mint a pontyok, mert, sokkal harcosabb, sportosabb halnak tartom őket. Nem kellett sok idő és készen volt A TERV. Hajnali kelés, ötre lent vvoltam a tónál. Nyolcig horgászom, és már én csinálom a reggelit az ébredező családnak. Ez még az asszonynak is tetszett, így hát elkezdtem rákészülni a pecára.

Mivel amur volt a célhal, csak a savanyított, jól bevált kukorica jöhetett szóba mint etetőanyag, és persze mint csali is, szigorúan fűzve. Elmentem a terményboltba és estére már kaukázusi kefirben ázott a héjpattanásig főzött kukorica. Természetesen másnapra ez még nem volt alkalmas az etetésre, így rászántam még egy napot a 35 fokban, és másnap estére kezdett jó bukéja lenni az anyagnak.

Aztán eljött a nagy nap mikor is kiderül, működik-e a tervem. Fél öt előtt már nyitva volt a szemem, a mobilom ébresztését meg sem vártam, már fel is voltam öltözve.

Öt előtt értem a tóhoz. Egy nádfallal szemközti helyet választottam, és már mentem is szórni a savanyú kukoricámat.

A kiszemelt pálya

Jó öt kilót beszórtam kezdetnek, aztán majd meglátjuk, kell-e még.

Közvetlen a nádfal elé kell etetni

Etetés után elkezdtem összerakni a felszerelést, mely egy 3.90-es Brutal Feederből, egy Banax Helicon 5600NF orsóból, 20-as Carp Expert Feeder zsinórból állt, a végén egy csúszóra szerelt 30 gr-os ólommal és 8-as méretű Carp Expert horoggal. A horgot most próbáltam először, de már a formája is nagyon bizalomgerjesztő volt. Masszív, éles horog, amire rá mertem bízni egy akár 10 kiló feletti amurt is.

Helyére kerül a szerelék a nádfal elé

A felszerelés hamar a vízbe került, fél 6-kor már horgásztam is. 6-ig kellett várnom az első kapásra.

Visítva szólt a nyelető, én meg imádkoztam, hogy amur legyen, és ne ponty. Mikor a bevágás után felcsapott a farkával a nád előtt a hal, már sejtettem, hogy nem pontyról van szó. A bot keményen, ellentmondást nem tűrő módon parírozta a halat.

Nem sokat „tökölt" a Brutal Feeder, ki hinné, hogy egy majdnem 5-ös amur küzd a horog végén.

Viszonylag gyorsan a part elé ért az amurom, akkor már láttam, hogy ez nem ponty. A fékcsillagot már rutinból kezdtem kitekerni, mikor a lábam elé ért a hal.

Már a lábam előtt az amur. Ilyenkor kell résen lenni

Túl voltam már az első pár rutintalanul elvesztett amuron, mikor is, a partnál 180 fokos hátraarcot bemutató amur, bájosan visszakacsintott úgy 20 méterről, ahová 2 másodperc alatt rohant ki, melyhez nincs az a jól beállított küzdőfék, ami le tudná követni ezt az iramot.

Ez itt már a part, akkor hátraarc

Na még egyszer….

De térjünk vissza amurunkhoz, mely 2 alkalom után már nem akart visszarohanni többet, bárhogyan készültem rá. Már csak a part előtt forgolódott, pár métert távolodott el, mikor megunva a dolgot, alátoltam a merítőt.

Na gyerünk kifelé

Már a szákban a mutatós hal

Mág egy fotó mielőtt elbúcsúzunk

Jól indult a horgászat, hiszen negyed hétre kezemben volt az első amur. A horog hihetetlen keményen tartott, alig bírtam kiszedni. Mindig is mondtam, hogy elég a 8-as méret még a nagy halakhoz is, csak jó horog legyen. Miután visszaengedtem a halat, már fűztem is fel az újabb szem kukoricát és repült a szerelék vissza a nád tövétől 5 centire a nádtól.

Nem kellett sokat várnom, újabb jelentkező volt a horog végén. Már akasztáskor konstatáltam, hogy ez sajnos nem amur lesz, de azért nem voltam megsértődve.

Itt az újabb jelentkező

Ő nem volt ellenfél a Brutal Feedernek

Egy szép pikkelyes ponty volt az áldozat, mely szabadon elúszhatott a fényképezés után természetesen.

A Carp Expert horog nagyon erősen tart, alig tudtam kivenni a hal szájából

Aki a kicsit nem becsüli….

A következő bedobáskor a feeder spiccét állítgattam be, mikor szabályosan kihúzta a kezemből a hal a zsinórt. Hatalmas luftot ütöttem, ez nem lett meg. Újabb dobás, épphogy feszítem a zsinórt még az orsóval a kezemben, már húzza a botot. Na ez a hal megvan. Sajnos ez sem amur. De, mint ahogy az előző ponty esetében, most sem voltam szomorú.

Próbálkozik a kicsike a nád alá…

Az utolsó bukfenc

A horog hibátlanul tartott most is

A kis harcos…

Gyors csalizás után már belenyugodtam, hogy a pontycsapat beállt az etetésemre, mikor egy jó elhúzós kapás után ismét jellegzetesen felcsapott a hal az akasztáskor.
Na mondom ez jó kis amur lesz. Gond nélkül kihoztam a parthoz Az első átfordu lás után olyan 7 kiló körülinek saccoltam. Mikor lenyúltam a merítőért, a hal beúszott,a part alá, egyenesen át egy szép kacskaringós gyökér alatt. Természetesen pont nem értem el a parti nád miatt a merítővel. Ahogy megemeltem a bottal, még felsejlett egyszer a víz alatt a tátogó szája, majd ahogy kell, szakított és búcsút inthettem a nap legnagyobb halának. Bosszús voltam, hogy nem számítottam a víz alatti élő gyökérre, de végül úgyis visszaengedtem volna, csak a fotót sajnáltam ami elmaradt. Jött még egy pontyocska és jelezte a beállított mobilom, hogy ideje indulni, mert vár a család meg a strand, amit egyáltalán nem bántam, főleg egy ilyen szép reggel után.