Már javában az tél derekát tapossuk, mikor e sorokat gépelem. A nappalok egyre rövidebbek, hatványozottan igaz ez az óraállítás óta, így nehéz dolgunk van akkor, ha munka után szeretnénk néhány órát horgászni. Meg sem kell várnunk az ékszakát ahhoz, hogy az esti pecák feelingjét átélhessük, hiszen már délután 3-4 óra között besötétedik, így kénytelenek vagyunk alapos előkészületek mellett indulni a vízpartra. Meleg ruha, tea, lámpák, na meg néhány olyan apróság, amelyek komfortosabbá teszik az esti órákat és segítenek abban, hogy a halfogás se legyen probléma!

Mivel a hőmérséklet már igencsak alacsony az esti órákban, ezért igyekeztem minél előbb kiérni az egyik kedvenc Budapest környéki tavam partjára, egészen pontosan a Törökbálinti Horgászparkba, hiszen szerettem volna legalább a horgászhelyem kialakítani addig, amíg látok valamennyire fejlámpa nélkül is. Szerencsére 15 percnél több idő nem kellett ahhoz, hogy előkészüljek, hiszen a ládámat már sok száz alkalommal felállítottam, egy botot kinyitni pedig nem a világ. Ha a megszokott rutint követtem volna, akkor a kajakeverés lett volna a következő mozzanata a horgászatnak, ez azonban most elmaradt, hiszen kizárólag a Rapid, már előre bekevert és megnedvesített etetőanyagaink közül vittem magammal kétfélét, a krillest és a squid-octopus ízesítésűt. Ezekkel én elsősorban télvíz idején szoktam horgászni, hiszen ilyenkor nem igazán esik jól etetőanyagot keverni a tóparton, arról nem is beszélve, hogy a Rapid csalogatóanyagok egy alkoholos folyadékkal vannak megnedvesítve, ami a lehűlt vízben rendkívül jól dolgozik és csalogat. Hogy miért pont a krillest és a squid-octopusost vittem magammal? Azért, mert ezek 1:1 arányú keveréke remekül szokott működni az intenzíven telepített tavakon, így Törökbálinton is. 

Horgászhelyem pillanatok alatt elkészült, így még a szemerkélő eső sem tudta elvenni a kedvem attól, hogy ládára pattanjak! 

Ezekkel az etetőanyagokkal a horgászat előkészületei jelentősen lerövidülnek, hiszen nem kell a megnedvesítésükkel bajlódni. 

Profi, előkötött horgaink szintén hatalmas segítséget jelentenek télen, hiszen az előkekötés sem tartozik a legkedveltebb vízparti tevékenységek közé ebben az időszakban. 

Az etetőanyag mellé mindössze 2-2 csalit és aromát készítettem magam mellé, egészen pontosan a krilles és a csoki-narancsos Method Smoke Wafter Dumbelleket 6 mm-es méretben, illetve a Green Betaine és Black Halibut Method Spray-ket, melyek ezen a vízen korábban más sokszor bizonyítottak nekem. 3-4 órás tervezett horgászatról lévén szó, ettől többféle csalogatóanyag használatának nem láttam volna értelmét, hiszen a víz már hideg, 7-8 fokos volt, így egyébként is egy „kiülősebb”, lassabb kereső pecára készültem. Ennek megfelelően alapozó etetést sem végeztem és az orsóm dobján sem akasztottam be a zsinórt a klipszbe, egészen addig, amíg valahol halat nem találtam. 

Rövid horgászatról lévén szó, mindössze néhány különböző csalival és aromával készültem. 

Egyetlen fontos összetevőjéről nem ejtettem már csak szót ennek a rapid pecának, ami nem más, mint a felszerelés, melynek egy sarkalatos pontja a spiccek megvilágítását, magyarán a kapás érzékelését lehetővé tevő egység. Bízom benne, hogy a többség számára már nem lesz újdonság az a megoldás, amely ezt az esti horgászatomat is jelentősen megkönnyítette és lényegesen komfortosabbá, egyszerűbbé tette. A szóban forgó eszköz az iBite termékcsalád feeder spicc készlete, amely egy speciális, egy elem és egy LED befogadására képes spiccgyűrűt jelent, melyet tulajdonképpen bármilyen feeder bot tetszőleges spiccére pillanatok alatt fel lehet szerelni. Megmondom őszintén, hogy az első tesztek során még idegenkedtem a használatától, azonban annyira egyszerűvé teszi az éjszakai feederezést, hogy nagyon megszerettem! Egyszer kell csak felszerelni és onnantól kezdve hihetetlenül megkönnyíti az esti pecákat! Mindössze a spiccgyűrűbe illő LED-et, ami lehet zöld vagy piros, illetve a megfelelő méretű, 211-es vagy 311-es elemet kell naplementekor a gyűrű megfelelő részébe pattintani, majd horgászni tovább pontosan úgy, ahogyan azt nappal is tennénk.

Alig van már olyan botom, amelyiknek legalább az egyik spiccét ne láttam volna el a megfelelő méretű iBite gyűrűvel. 

Kétféle, 6, illetve 8 mm-es belső átmérővel rendelkező gyűrű érhető el jelenleg, melyeket használatba vehetünk egyaránt 2, illetve 3 mm-es keresztmetszetű talppal. 

Ezúttal egy 390-es Universal Feederrel horgásztam, melynek a legkeményebb, 3 unciás karbon spiccére szereltem fel előzetesen az iBite spiccgyűrűt.

Annak ellenére is nagyon hangulatos volt ez a peca, hogy végig esett az eső. 

A horgászatra visszatérve, igyekeztem szisztematikusan, egyre beljebb dobva megtalálni a halakat. Nagyjából 70 méteren kezdtem a keresést, de felszerelésem úgy volt hangolva, hogy egészen 100 méterig be tudjak nyúlni, amennyiben a helyzet megkívánta volna. Erre azonban szerencsére nem került sor, hiszen nagyjából 85-90 méteren megtaláltam a halakat és, ha nem is egyre-másra, de 20-25 percenként tudtam közülük csípni egyet-egyet. Meglepő módon azonban nem az itt megszokott másfél-kétkilós forma pontyok jelentkeztek, hanem jellemzően nagyobb testű, 4-5 kg-os példányokat fogtam. Hogy ez minek köszönhető, azt nem tudom, de nagyon izgalmas volt a sötétben ezekkel a jó erőben lévő bajszosokkal mérkőzni, még akkor is, ha harcmodorukon már érezni lehetett, hogy bizony hamarosan beköszönt a tél. 

Szívmelengető volt látni, ahogyan lassan, de határozottan eltekerik a spiccet, majd a megakasztást követően komótosan elkezdenek oldalazni. Végig felfelé tartott bottal fárasztottam a halakat, hiszen Törökbálinton bizony nem ritkák az akadók, melyekből ezúttal sem volt hiány. Szinte mindegyik halam megakadt néhányszor, de szerencsére halvesztés nélkül zártam a horgászatot, hiszen minden alkalommal megvártam, hogy önmaguktól kiússzanak a problémás területről. Azt pedig, hogy a vékony, mindössze 0,16-es előkém egy alkalommal sem szakadt el, nagyban köszönhettem a rugalmas botnak, na meg a hihetetlenül precíz fékkel szerelt orsómnak. 

Végig felfelé tartott bottal fárasztottam, hiszen viszonylag sok volt az akadó előttem. 

A precíz fékrendszerű Method Feeder 6500-as orsó is kellett ahhoz, hogy a vékony előke ellenére halvesztés nélkül zárjam a horgászatot. 

A csalik közül ezúttal egyértelműen a krilles működött jobban, bár ezen cseppet sem lepődtem meg, hiszen a törökbálinti pontyok nagyon szeretik ezt a csalit. Színe egyáltalán nem feltűnő, ugyanakkor felhajtóereje, illetve oldódó és füstölő anyaga kellően vonzóvá teszi még az itteni sokat látott és sokszor megfogott pontyok számára is. A 12-es Benzár horoggal tökéletes összhangban van, így nyugodt szívvel vetem be éjszaka is, amikor azért hajlamos vagyok kevésbé precíz lenni és nem ellenőrizni a csali pozícióját minden dobás előtt a kézmosó edényemben. 

Nemcsak nappal, hanem éjszaka is remekül működik ez a krilles csali! 

Törökbálinton és az ehhez hasonlóan intenzíven horgászott vizeken is rendre nagyon fogós pelletről van szó. 

Bár nagyon élvezetes kis horgászatban volt részem, este 7 óra magasságában úgy döntöttem, hogy összepakolok és hazamegyek, hiszen másnap már korán indulnom kellett munkába, na meg az eső sem nagyon akart elállni. Összességében azonban nagyon megérte kiugrani erre a pár órára is pecázni, hiszen rendkívül szép halakat fogtam, na meg városból beszűrődő fény épp annyi világosságot biztosított, hogy nagyon hangulatossá tette az estét. 

Öröm volt a sötétben ilyen szép pontyokat fárasztani!

Majd természetesen szabadjára engedni. 

Ha tehát a kedves Olvasó is kedveli a rapid pecákat, melyekre elsősorban munka után jut idő, érdemes az iBite termékekre vetni egy pillantást, hiszen használatukkal tényleg sokkal egyszerűbb minden! 

Szabó Bence

Képek: Molnár Zoltán