Régi vágyam volt eljutni a pródi bojlis tóra, melyről csupa jót hallottam a sporttársaktól. Így hát eldöntöttem, hogy a következő horgászatom célpontja ez a tó lesz. A tó 33 ha-on terül el a keleti főcsatorna szomszédságában. Átlag mélysége 1,3-1,5 m. 41 állás foglalható 7-17 óra illetve 24 órás időtartamra. Az állások többsége 2 fő részére nyújt horgászati lehetőséget azonban találhatók 3 férőhelyes stégek is. A tó jellegzetes halállománya a ponty, melyből nem ritkák a 10 kg feletti fogások, azonban 20 kg feletti példányok is kerültek már matracra. Ha valaki ide látogatna ügyeljen arra, hogy időben foglalja le a kívánt állást, ugyanis én sajnos későn telefonáltam és már csupán egy szabad állás volt elérhető a tavon, így tehát a 18-as álláson foglaltunk helyet.
Igyekeztem némi információt gyűjteni a tó sajátosságairól mielőtt belevágtam volna a túrába, melyre menyasszonyom is elkísért. Amit előljáróban sikerült megtudnom, hogy a 100 m körüli dobások általában jó eredménnyel szolgálnak. Így tehát egyértelmű volt számomra, hogy milyen felszereléssel fogok érkezni a tópartra.
Horgászbot tekintetében a Carp Expert Neo Long Cast 390-es 3,5 lbs botot választottam melyel ennek a távolságnak az elérése nem okoz gondot persze némi gyakorlás szükséges hozzá, hogy megfelelő távba röpíthessük szerelékünket. A bot 2 illetve 3 részes kivitelben kapható mely főként a szállítás szempontjából lehet fontos (én a 3 részes kivitelt választottam mely 135 cm szállítási hosszt jelent a 205 cm-es 2 részes kivitellel szemben). A botra szerelt orsó szintén a Carp Expert palettájának távdobásokra kifejlesztett tagja.
Ez az orsó nem más mint a Pro Cast 150+. Nagyméretű kúpos dobjáról szinte ellenállás nélkül pereg le a rá töltött damil. Stabil és precíz gyors fékkel rendelkezik. Extra lassú dobemelésének köszönhetően gyönyörű zsinór profilt alkot, mely további métereket jelenthet a dobások során. Grafit házának köszönhetően meglepően könnyű darab, tehát ha valaki nem szereti a nehéz orsókat, mégis szeretne egy stapabíró, tekintélyt parancsoló pontyozó orsót, remek választás mint dobós, mint pedig behúzós horgászathoz, ugyanis dobjára jelen esetben majd 900 m damilt csévéltem fel 0,25-ös UV purple damilból.
A damil egy különleges bevonatot kapott, melytől kimondottan sima felületű lett és remekül ellenáll az UV sugárzás káros hatásainak. Fárasztás közben nem nyúlik túlzottan illetve a terhelés megszűnése után nem csavarodik a zsinór, így bátran ajánlom mindenki számára.
Miután a felszerelés letisztázódott, jöhetett a horgászati stratégia kialakítása. A tervem az volt, hogy a két botom közül az egyik horgászbot rövidebb távra 30-40 m távolságra kerül bevetésre, ahol némi alapozó etetést készítek, a másik botommal pedig a távolabbi részeket próbálom vallatni némi koncentrált etetéssel.
Így tehát a párom segítségével elkészült a PVA-ba való, ami nem másból állt, mint némi felezett bojli és 3 mm-es halibut pellet keverékből. Ezek gyorsan betöltésre is kerültek.
A zacskóban helyet kapott természetesen a csali és a szerelék is ezzel garantálva a lehető legpontosabb etetést. Egy előzetesen kapott információ alapján az utóbbi időben a gyümölcsös-halas ízek voltak a legfogósabbak, így tehát igyekeztem ehhez igazítani a csalogató anyagokat. A horogra első körben 18 mm-es The One Red oldódó csalizóbojli került egy szem pop-up-al kikönnyítve.
Megtörtént az etetés a közelebbi helyre, valamint minden dobáshoz PVA csomagot társítottam a távolabbra juttatott szerelékhez, azonban a kapás nem következett be. Órák teltek el kapás nélkül ezért valamin változtatnom kellett. Mivel egy rapid 10 órás horgászatra érkeztem, nem ülhettem tétlenül a kapást várva. Ekkor az in-line szerelékemet helikopterre cseréltem(az iszapos pálya miatt abban bíztam, hogy így a csalim az iszap fölött marad) és finomítottam a horog méretén (a korábbi 6-os horgot 8-as méretűre cseréltem) amit KD-rigként kötöttem fel ugyanis a tóban rengeteg a törpeharcsa és szerettem volna szelektálni őket. A közelebbi botomat a baloldali nádszegély mellé vetettem be és némi etetést készítettem bízva abban, hogy a nappali melegben a nádas szélébe húzódtak a halak. Tovább telt az idő azonban ez a módosítás sem hozott eredményt tehát a csalikkal kezdtem kisérletezni. Egy szem 18 mm-es oldódó The One Gold csalizóbojlit fűztem a hajszálelőkémre, melyet Gold Amino Dip-be mártottam, majd PVA zacskó nélkül, kihasználva a szélcsendet a túlparti nádas előtti sávba juttattam. Néhány perccel később azonban (3 órával a horgászat befejezése előtt) megtört a jég és kellemes hang ütötte meg a fülemet.
A bot remekül dolgozott, folyamatosan őrölte fel a hal minden kirohanását és a parti zónáig a féknek szinte meg sem kellett szólalnia. A könnyű, karcsú bot igen könnyen kezelhető és elég gerinces ahhoz, hogy gond nélkül terelgessük akár a nagyobb pontyokat is a megfelelő irányba. A parthoz érve azonban elindult a játék. Ott már keményebben küzdött a bajszos. Folyton igyekezett betörni a nádfal szélében rejlő akadók közé, valamint tett néhány próbálkozást a stég alá való beugrással is, de mind hiába. A felszerelés felül kerekedett a hal erején. Így én is elnyertem jutalmam az egész napos horgászat végén és sikerült megszákolnom első pródi pontyomat.
Nem a legnagyobbak közül való ugyan, de számomra nagy öröm volt valamint jó visszajelzés is. Ezidáig tévúton jártam volna? A halas-gyümölcsös vonalat erőltettem, azonban ez a hal az édesszájúak közül való. Ekkor tehát újra csaliztam és visszajuttattam a készséget az imént már bizonyított helyre. Kitekertem azonban a közelebbi botomat is, és arra is The One Gold került, csak 14 mm-es méretben. Ez a szerelék is távolabb kapott helyet ezúttal és rövid időn belül meg is jött a válasz a kérdésemre. Valóban az édes íz mozdította meg a halakat. Ezúttal egy töves indította meg a féket.
Ekkor már csupán egy óra volt hátra a horgászatból, így gyors csalizást követően visszajuttattam a szereléket a helyére. Így elégedetten pakolászni kezdtem, hogy a 17 órai zárásig elkészüljek kényelmesen. Épp a pakolászás közepén járhattam mikor menyasszonyom felhívta figyelmem egy újabb kapásra. Már a kapásjelzők is ki voltak kapcsolva és már csak az orsó hangja jelezte számunkra az érdeklődést. Szinte füstölt az orsó mikor odaértem és megakasztottam a nap utolsó halát. Viszonylag hosszan bíbelődtünk egymással, ugyanis jó erőben volt a kis töves.
Többször visszatört a stég elől és termetét meghazudtoló erővel és vehemenciával próbált szabadulni a szájában ülő kis horogtól.
Ezután már nem maradt idő az újbóli dobásra, azonban hasznos tapasztalatokkal gazdagodtam. Sikerült némileg kiismerni a pródi pontyok ízlését, ami a mai napon egyértelműen az édes, vajkaramellás oldódó bojli volt, ellentétben a horgászok által ajánlott halas ízekkel. Ne féljünk tehát váltani, ha egy szerelék, taktika vagy csali nem hoz eredményt próbáljatok bátran változtatni és az eredmény nem marad el! A következő horgászatra már a most megszerzett tapasztalatokat felhasználva, gondosan felkészülve fogok érkezni erre a tóra, melynek szépsége és halai egyaránt magukkal ragadóak. Már az indulás előtt eldöntöttük, hogy júniusban visszatérünk egy akkor már hosszabb, tartalmasabb horgászatra és bízom benne, hogy a következő írásomban újabb tapasztalatokat oszthatok meg az olvasókkal eme csodálatos vízzel kapcsolatosan!
Addig is görbüljön!
Szöveg: Kubuk Dániel
Álmomban sem gondoltam volna, hogy a reménytelenül forró nyár az elmúlt 10 év legcsukásabb szeptemberét hozza nekem. Bevallom, nagyon sokat izzadtam addig a napig. Nemcsak a lábaimban, de a pergetőorsómban is megszaladt addigra a kilométer, hogy aztán jöhessen egy letaglózó, velőig ható flash. Egy hozzám közeli víztározó mély, tuskókkal, beszakadt stégekkel és magas nádfalakkal óvott szegletében bukkantam rá az óvatos csukákra. Persze nem...
Rég volt már a 2014-es év amikor a Carp Expert kínálatában megjelent a Double Tip modell. 2 különböző horgászstílushoz, igazítva egy 3 librás bojlis taggal és egy heavy feeder toldóval, melyhez két erősségű spiccet kaptunk. A receptből egész finom végtermék sült ki, személy szerint bármely tavi pontyhorgászatom során kedvemre volt a bojlis, közepesen lágy összeállítás, a heavy feeder tag pedig a dunai horgászatoknál segített kellemes élményekhez....
Az őszi első hidegek után érdemes a csukás pergető botokat leporolni, így tettünk mi is Lukácsi Bélával, és a lehűlő vizű Tisza tó csukáit vettük üldözőbe az Abádi-medencében, ahol a szebbnél szebb sügérek és balinok mellett, bizony, az akár méteres csukáknak is meghozza az étvágyát a közelgő télies időjárás! A kora reggeli órákban már az Abádszalóki strand fogadott minket, egy gyönyörű napfelkeltével és bár hideg, de csendes...
A Wizard újdonságok megjelenése szempontjából még egyik szezon sem volt olyan gazdag, mint a mostani. 2024 ontotta magából az újabbnál újabb, s gyorsan hozzáteszem, a jobbnál jobb pergető botokat, orsókat és persze a zsinórokat. A Wizardnál már megszokhattuk az elmúlt évekből, hogy cseppet sem drága, bárki által elérhető, mégis egy megbízható, dinamikusan fejlődő márkát tarthatnak a kezükben a vásárlók. A tavalyi esztendőben debütált Edge sikerszéria...
A felejthetetlen bulgáriai method vb után egy hét volt mindösszesen arra, hogy fejben és mindenhogyan felkészüljek az idei egyéni method döntőre, melyet egy többé-kevésbé ismeretlen és új pályán, a maconkai 2-es versenypályán rendeztek. Sőt, a döntő előtti vasárnap még volt egy befejezendő “ügyem” Törökbálinton, ahol az év legjobb dévéres pecájával tudtam végül egy többfordulós sorozatot megnyerni… Aztán a másnap reggel már Maconkán talált...
Monitorom derengése, mint távoli jelzőfény figyelmeztet az előttem álló feladatokra, de tekintetem újra és újra az íróasztalomon lévő serlegekre téved. Képtelen vagyok koncentrálni, annyi új élmény, felejthetetlen pillanat, és egy újonnan megismert közösséghez való tartozás felemelő érzése kavarog bennem. Az elmúlt hétvége, a 2. MOL horgászverseny emlékképei. Úgy hozta az élet, hogy a MOL-csoporthoz tartozó MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél...