Két eset lehetséges, vagy törtél már el botot, vagy előtte állsz. Akár melyik alternatívát nézzünk, ennek esélyét minimálisra csökkenthetjük, ha jobban odafigyelünk kedvenc horgászbotunkra.
Természetesen, a gyártásból való hibát lehetetlen kizárni, így megeshet, hogy egy gyári hiba miatt törik el egy bot, ennek száma azonban elenyésző azokhoz a lehetőségekhez képest, amelyek a horgászok hibájából, vagy éppen hanyagságból történnek.
Nem véletlen figyelmeztet egy kis grafikon az elektromosság kerülésére.
Sok olyan változat van, amely a bot töréséhet vezethet, de van ennél egy ritkább, de olyan helyzet, amely mellett nem lehet elmenni. Ez pedig az elektromosság. A horgászbotok, ugyanis jól vezetik az áramot, így egy viharban kint hagyott horgászbot elemeire eshet szét, de nem csak a villámlás veszélyes. Volt olyan eset a közeli ismeretségi körömben, ahol a horgász a csónakjában lévő akkumulátor miatt veszítette el botját. Történt ugyanis, hogy a botot, pont úgy rakta le szerencsétlenül, hogy a két akkumulátor sarut rövidre zárta, ez miatt a bot ugyanúgy járt mintha a villám csapott volna bele, elemeire bomlott és teljesen használhatatlanná vált.
Az első jó tanács! Zivatarok közelében ne használjuk botunkat, és ha lehet, ne hagyjuk úgy ott, hogy az villámhárítóként működjön. A második, vigyázzunk arra, hogy a botunkkal nehogy valamilyen elektromos áramkört zárjunk. Ezek voltak az szélsőségesebb esetek, most azonban nézzük az egyszerű eseteket.
Bonyolítsuk a helyzetet.
A figyelmetlenül lerakott botok, okozzák talán a legtöbb gondot. Ilyenkor azonnal el sem törik a bot, azonban lesz egy olyan sérülés rajta, amely miatt a következő dobáskor vagy akár fárasztáskor, már csak az elkeserítő reccsenést fogjuk hallani. Persze ekkor is gyártási hibára gondolunk, ugyanis lehet észre sem vettük azt az apró koccanást, amely végzetesnek bizonyult a bot számára. Hasonló probléma adódhat a szállításkor, az autóba berakott botok, ha nincsenek gonddal kezelve, akkor bizony okozhatnak problémát az autóban szerzett sérülések.
Az utóbbi esetre a legjobb megoldás a merevfalú botzsák használata. Ezen kívül lehet egy bot számára csőszerű bottartókat is kapni, amelyek rendkívül erősek. Ezekkel az tartókkal az apró véletlenszerű sérülésektől megmenthetjük a botjainkat, így egy megtérülő befektetésnek mondhatjuk. Ráadásul így botjaink könnyedén rendszerezhetők is.
Kiváló minőségű merevfalú botzsákok kaphatóak, amelyek a legtöbb sérüléstől megvédik a botjainkat.
Az alsó részen pluszerősítés, amely akár elejtve is megvédi a botunkat a botzsákban.
A következő hibalehetőség a dobás vagy a fárasztás közbeni törések halmaza. Dobáskor, amennyiben nem sérült vagy gyári hibás botról beszélünk, akkor merülhet fel probléma, ha túlterheljük a botot, ezt azonban éreznie kell a horgásznak is.
A dobás lehet erőteljes is, ha jó a dobás íve és nincs túlterhelve a bot, akkor nem lehet probléma.
A fárasztás során is gyakran előfordul bottörés, velem is esett már meg, illetve több horgásznál is láttam hasonlót. Általában ekkor értetlenül néz minden horgász. A fárasztás utolsó fázisában a halat a lehető legközelebb kell hoznunk magunkhoz, ezt a legtöbb esetben úgy tehetjük meg, ha a bot spiccét egyre magasabbra emeljük, ekkor a hal, ha engedékenyebb, akkor egész közel kerül hozzánk, a botunk azonban negatívba hajlik, vagyis a húzási irány akár a bot nyéltagja felé irányul.
Itt jön el a legveszélyesebb része a fárasztásnak.
Ez a legveszélyesebb pillanat, ha túl erősen húzzuk, és ráadásként megugrik a hal, akkor szinte garantált a bottörés.
A botot kicsit hátratolva, magunktól eltartva könnyebben kézhez tudjuk vezetni a halat.
Ha nincs szerencsénk és a halunk megugrik, akkor a plusz statikus erőhatás miatt szétrobban a botunk. Erre nincs jó tanács, csak a rutin segíthet, illetve az orsón egy jól beállított fék, vagy akár a kikapcsolt visszaforgás gátló.
Lukácsi Béla
Még április utolsó hetében kapott kis csapatunk lehetőséget arra, hogy az Alföld szívében, az akasztói pontyparadicsomban horgásszon. A gyönyörű környezetnek, a színükben, méretükben és habitusukban is különleges, saját nevelésű szíki óriáspontyoknak ugyan ki tudott volna ellenállni? A nappali órák nyarat idéző hősokkja, és a napok óta változatlanul magas légnyomás nem sok jóval kecsegtetett, de még szép, hogy megpróbáltuk. A klasszikus, sokat...
A lassú felmelegedés és a megállíthatatlanak tűnő, folyamatos apadás jellemezte nyár legelejére a pontyairól és amurjairól híres Nádor csatornát. A tiszta, sekély vízben az átütő fény miatt a halak, pláne a nagytestű egyedek rendkívül óvatosan táplálkoztak, kerültek minden gyanúsat, nagyon nehéz volt túljárni az eszükön a könnyűnek és egyszerűnek amúgy sem nevezhető pályán. A csatorna vizszintjének apadását tökéletesen nyomon...
Megvallom őszintén, pergetni és különösen balinozni én akkor szeretek, amikor éhes halra horgászhatok és a balinok harsány rablásaikkal messziről árulkodnak arról, hogy hol is találom őket. Node ehhez az is kell, hogy erre felkészülten járjam a vizek partját, vagyis MINDIG legyen nálam egy alkalmas felszerelés. Volt egy olyan szakasza az életemnek, amikor sokat utaztam és az útvonal érintette a Tiszát, a Hármas, majd a Sebes Köröst, Berettyót, így...
A különféle főtt magvakkal történő etetés nemcsak kisebb-nagyobb tavainkon, de a sekély, gyorsan melegedő, lassú folyású csatornákon is rendkívül eredményes. Kezdetben a pontyok, majd a tavasz második felétől az amurok is előszeretettel látogatják a főtt kukoricával, búzával, kenderrel, és természetesen az elmaradhatatlan tigrismogyoróval etetett helyeinket. A sekély, gyorsan melegedő Nádor csatornán nem tudnám elképzelni a tavaszi-nyári...
Idén beneveztem a Szücsi-völgy tóra, egy kétfordulós horgászversenyre. Biztosan sokan láttátok már azt a videót, amelyben Szabó Bence rengeteg óriás dévérkeszeget fogott ezen a vízen. Emiatt a verseny fő célja az volt, hogy megfogjam életem dévérkeszegét, a jó eredmény elérése csak másodlagos volt. Az első fordulóra, március 16. napján került sor. Mivel a víz teljesen ismeretlen volt számomra – annyit tudtam róla, hogy nagyon nagy...
Az első katlovi délutánunk és éjszakánk tapasztalatai és történései alapján kijelenthettük, hogy a mostani túránkat nem az éjszakai kapások fogják uralni. A pontyok aktivitása a nappali órákra esett, végig ez is volt a jellemző - s itt jegyezném meg gyorsan - hogy a tavalyi túránk során viszont csak és kivételesen az éjszakai órák voltak eredményesek, nappal lehetetlen volt kapást kicsikarni. Ritka pillanatok egyike, amikor elállt az eső,...