Megjelent: 2013. november 14. | Forrás: Halmos Mihály | Írások

Elérkeztünk az utolsó, s egyben a leghidegebb őszi hónaphoz. A táplálékhalak eltűnésével egyre nagyobb esélyünk adódik a korgó gyomrú csukák megfogására. Az átlagos méretű példányok megfogásához nem kell sokat variálni, a sztenderd csalik bizonyára adni fogják a halat idén is, de mi van abban az esetben, ha most valami másra, különlegesre vágyunk és álmodunk egy merészet.

A nagyméretű, sokmindent megélt, többkilós csukák megfogásához általában a szerencse mellett mérhetetlen türelem, elhivatottság és kitartás kell. Olyan csalival kell kapásra ingerelni őket, amit nem húznak el az orruk előtt nap mint nap, olyan wobblerre van szükségünk, amely méretében, formájában, mozgásában elüt az átlagtól, a megszokottól.

A Salmo Pike csukát utánzó egyedei pont a késő őszi, hűlő vizek kannibáljainak lett kitalálva, akik bizony csemegeként tekintenek fajtársaik fiatal példányaira.

A legnagyobb igényességgel megalkotva

Milyen?

A Salmo Pike múltja, története és születése nagyon régre datálható. 1992-őt ítrunk, amikor első példányai elkészültek a Salmo gietrzwald-i gyárában. Az utánzat annyira jól sikerült, hogy szinte azt is hihette volna az ember, hogy a Salmo cég igazi kiscsukát csomagolt a műcsalis dobozaiba. Az első példányt én is össszeszorult gyomorral vettem a kezembe, annyira élethű volt, totálisan a csali hatása alá kerültem. Ez a misztikus érzés a mai napig kísér(t), ahányszor csak kezem ügyébe kerül a Salmo csukagyereke.

Hát nem olyan, mintha érzéseket közvetítene?

Feltételezem, hogy ezzel az érzéssel más is találkozott már, a Salmo Pike-ot eddig csak elvétve láttam pergetőhorgászoknál, pláne éles bevetésben.

A fentiekből kiderül, hogy a Salmo Pike bizonyos okból nem terjedt el széles körben, ezáltal a halak számára nem minősül kitanult csalinak, mondhatni soha nem volt velük „agyonszórva” egyik vizünk sem. Ezt, és a csali tulajdonságából eredő lehetőséget kell kihasználnunk a csukák táplálkozásának legaktívabb időszakában!

A Salmo Pike négyféle méretben készül, 9, 11, 13 és 16 cm-es darabok képezik a választékot. Minden létező példánya úszó kialakítású (Floating), tehát a felső vízréteg meghorgászására alkalmasak. Egy méreten belül az intenzívebb mélyretörést a terelőlapka méretének és dőlésszögének változásával érték el, a csali grammokban mért tömegéhez mindössze 1 egységet adnak. Nagy csali nagy felhajtóerővel, tehát senki ne várja tőle azt, hogy mélyre menjen. Átlagos használat esetén, még fokozottabb orsótekeréssel, intenzívebb bevontatással (ami már a hatékonyságot is nagyban rontja) sem erőszakolható három méter alá még a Deep Runner változat sem. A DR és a JDR (kétrészes) típusoknál a terelőnyelven található a vonószem.

Méretéből adódóan nem mondható könnyű csalinak. Legkisebb 9 cm-es példánya 9 grammot nyom, a 16 cm-es óriás pedig 52 gr-ot.

Készül egy, illetve kétrészes (Jointed) kivitelezésben. Dupla testű változatai intenzívebb veretést produkálnak azonos sebesség mellett. Érdemes kipróbálni és kísérletezni mindkét változattal.

A Salmo Pike különböző típusai

Hiába telt el annyi év születése óta, a Salmo Pike színvariációi – a hitelesség megőrzése következtében - bizony korlátozva vannak. Korábban sem volt, és most, 2013-ra sincs háromnál több. A „natúr” fehét hasú PE (Pike), a narancsos hasi árnyalattal rendelkező HPE (Hot Pike) mellett az RPE (Real Pike) foglal helyet a szerénynek mondható palettán.

Művészi szintű részletesség és kidolgozottság a PE testén

A Pike teste nagyon kemény felülettel rendelkező, extra tartósságot biztosító poliuretán hab.

Két darab rendkívül erős drilling található a műcsalin, melyek nehéz pályán, akár kapitális méretű egyedekkel való küzdelemre lettek tervezve.

Edzett acélhorog a javából! Premium Black Nickel a VMC-től

A Pike testén végigfutó acéldrót, valamint a kulcskarika is a nagy igénybevételre készült

Hol, mikor?

A csukák, főleg a termetes példányok természetéből adódóan nagy hibát vétünk, ha a Pike-ot a kelleténél gyorsabb tempóban vezetjük. Törekedjünk arra, hogy a még jó, ingerlő, verető mozgás mellett a legtovább tudjuk „tartani” a célhelyen, vagyis abban a zónában, ahol a ragadozót sejtjük. Semmi esetre se tereljük tempósan magunk felé, mert akkor indokolatlanul rontjuk saját esélyeinket.

Táplálkozási szokásait szem előtt tartva próbáljuk becsapni őket. Természetesen tiudjuk azt, hogy nappali ragadozó hal, de a reggeli és az esti órák fényváltása a táplálkozási ösztönére bizony pozitív hatással vanak. A nagy egyedek megfogásánál mindenképpen tudatosan kell cselekednünk. Ha megbizonyosodtunk róla, vagy csak sejtjük a jobb csuka tanyáját, az első próbadobások után ha kapás nélkül maradtunk, ne erőltessük tovább, wobblerünkkel később, akár az esti lenenő Nap egyre fogyó fényénél kísérletezzünk újra. Mindez a lassú, türelmet igénylő folyamat azért fontos, hogy a célhalunkat ne zavarjuk fölöslegesen, a kapás bekövetkezéséhez szükséges biztonságérzetét meg kell őrizni.

A Pike tipikus állóvízi csali, de lassú folyású csatornákon, folyók langóiban, visszaforgóiban is lehet vele esélyünk a csukafogásra. Az egyenletes, lassú tempót megszakíthatjuk egy-egy megállítással, vagy éppen a csali megugrasztásával.

Sekély nádöböl a magányos, nagy csukák kedvelt tanyája. Közel 180 fokban védett terület, amelyet könnyen uralmuk, felügyeletük alatt tudnak tartani

Milyen felszereléssel?

A Salmo Pike méretéből, tömegéből és a célhalunk természetéből, súlyából adódóan a túlzott finomkodásra itt nincs lehetőség. Nem beszélve arról, hogy a sok rááldozott idővel kicsikart kapást, a megakasztott szép halat parthoz, csónakhoz is kell terelni valahogy. Nem érdemes tehát finomítani a szereléket, tévhit az, hogy azért nincs, vagy nem volt kapásunk, mert látta a vastag zsinórt, a nagy kapcsot, stb…Ha nincs étvágyánál, vagy valamiért az agrsszió parányi szikráját sem érzi, akkor bármivel dobálhatunk elé, erőlködhetünk, nem fog támadni. Ha azonban csukánk elemében van, és „vadászni” akar, akkor nem fogja érdekelni, hogy 0,15-ös fonotton, ötös kapoccsal kínáltuk fel neki a csalit, el fogja ragadni, meg akarja semmisíteni, mi pedig kevésbé leszünk rákényszerítve a hibázásra a halhoz méltó felszereléssel.

Legcélszerűbb választás erre az esetre a 2,40-2,70-es közepes dobósúlytartományba tartozó pergető botok. A 30-60, 40-80 grammos botokkal még a 13 cm-es Pike is jól vezethető, a kapás utáni gyors reagáláshoz pedig elég merevséggel rendelkeznek.

Orsóból negyvenes ajánlható, dobját 100 méter fonott, vagy monofil zsinór töltse ki. Monofil zsinórból a 0,30 mm-es átmérő alá nem érdemes menni, fonottból a 0,15-0,18 mm közötti tartományokból válasszunk, ha a szakítószilárdsága legalább 9-10 kg.

Precizitás felsőfokon. Az orrkarika pozíciója és a terelőlemez dőlésszöge a fej különleges kiképzéséhez alakítva

A Salmo Pike részletesebb megismerése remélhetőleg kedvet csal a horgászokba. Az esélyt mindnképpen meg kell neki adni, s erre a mostani, novemberi időjárás a legjobb feltételeket teremti meg!

Egyszer ki kell próbálni!

Forrás: Halmos Mihály