Megjelent: 2009. április 03. | Forrás: Murányi János Pál | Írások
A bot és orsó után, pergető felszerelésünk harmadik legfontosabb része a zsinór. Nem véletlen, hogy az előbbi kettő mellett, a zsinórok is őrületes tempójú fejlesztést értek meg – miközben egymás mellett él a jövő és múlt: a fonott meg monofil zsinór. Pergetőknek szánt cikksorozatom eme részében tehát a madzag kérdését járom körbe. 
Szép színek – van, aki erre hajt |
Rögtön az elején, két csoportra kell osztanom a tárgyalni kívánt zsinórokat – monofil meg fonott zsinórokra. Ezzel egyidőben sietek azt is megjegyezni, hogy eme kategóriákat teljesen egyenrangúként fogom kezelni, hiszen a legprofibb pergetőhorgászok is felváltva használják a kétféle zsinórt. Hogy mikor melyikhez nyúljuk, erre majd részletesen kitérek a végén.
Mindenképp a nagyobb múltú monofil zsinórokról szólnék előbb – csodálatos, hogy ez a műanyag szál közel fél évszázad óta szolgál bennünket, pedig voltak idők, amikor úgy tűnt, hogy a fonott zsinór megjelenése pontot tesz a monofil karrierjére. Ez nem így történt, mert a monofil egykor hibának titulált nyúlása és rugalmassága mögött mára határozott erényeket fedeztek fel a horgászok. Nem beszélve arról, hogy a monofil ma is jobban beleolvad környezetébe, mint a fonott.
Olcsóbb az olcsónál – a Professional egy általános zsinór, pergetéshez igen sok kell belőle |
Mi, pergetőhorgászok, mialatt felváltva használjuk a fonottat és monofilt, ez utóbbitól is viszonylagos keménységet várunk el, illetve kiemelkedő csomótűrést és kopásállóságot. Az egész nap végzett dobások sorozata így is gyorsan leamortizálja a zsinórt – kénytelenek vagyunk tehát erre a horgászeszközre amolyan fogyócikként gondolni. Nálam a legdrágább monofil is körülbelül 8-10 horgászatot él meg. Ettől kezdve már öregszik, és gyorsan romlanak tulajdonságai, ezért inkább nem kockáztatok vele. Szerencsénk, hogy a monofil ára ennek megfelelően viszonylag alacsony, legalábbis a fonotthoz képest: átlag 700-1000 forint körül a legextrább monofilt is megkapjuk.
Ilyen a jó pergetőzsinór! Merev, erős, és átlátszó |
A neve is önmagáért beszél: Power Spinning |
Van méretválaszték rendesen… |
Az első Power zsinórokat Besenyei Péter tesztelte |
Érdekes, de ugyanakkor bonyolult kérdés lehet a monofil színe. Egyfelől nagyon tiszta, átlátszó zsinórokat látunk, míg másfelől komoly kultusza alakult ki a neonzöld, citromsárga vagy élénkpiros zsinóroknak. Jómagam inkább az átlátszó zsinórok felé hajlok, de gyakran látom nagyon profi pergetőhorgászok kezében is a színes zsinórokat – ez jobban követhető, érvelnek ők, és nem kizárt, hogy egyszer majd én is felfedezem magam számára a színes zsinórok előnyeit. Azt mondjuk, ma sem vitatom, hogy a színes zsinór semmiféle zavaró hatással nincs a nagy és kevésbé átlátszó vizek halaira, de egy kristálytiszta patakon vagy folyócskán inkább az átlátszó zsinór tűnik ésszerűbbnek.
Specialist Pike – csomótűrésben, teherbírásban jeles, de a színe… Hm, pergetéshez nem az igazi… Inkább kishalas csukázásra ajánlanám |
Az Extreme nem a legolcsóbb zsinór, de mindent tud, amire vágyunk – a színe pedig tökéletes! |
Egy különösen kemény zsinór: Titan Smoke |
A színe pontosan az, amit keresünk! |
A piac zsinórkínálatából egyébként leolvashatjuk az igényeket is: a pergetésre ajánlott monofil zsinórok rendszerint fehérek, vagy halvány barnás árnyalatúak. Sosem találunk közte sötét színűt vagy feketét (ezeket inkább a fenekező módszerekhez ajánlják, ahol a zsinórnak egy fenék-közeli környezetbe kell beleolvadnia). Én is a világosabb zsinórokat keresem tehát, és ezután kezdem összehasonlítgatni a csomótűrést és kopásállóságot.
A monofil eleve jobban viseli a kövek koptató hatását, mint a fonott zsinór – sok esetben emiatt választják a pergetők – többnyire tehát nem ez a kérdés vetődik fel, hanem a csomótűrés. Említettem, hogy a pergetőhorgászatban jobban kedveljük a keményebb monofil zsinórokat, viszont a keményebb zsinór a csomók alatt könnyebben elpattan. Kis odafigyeléssel mégis megtalálhatjuk azt a minőségi zsinórt, amely keménysége mellett, a csomókat is viszonylag jól bírja. A boltban tehát ez legyen az első próba, amit elvégzünk egy zsinóron: csomót rá, és eltépni!
Erson Taifun – egy másik keménygyerek. A színe is korrekt! |
A fonott zsinórok ma már nélkülözhetetlenek a pergetőhorgászatban. A korábbi hiedelmekkel ellentétben, nem a monofil egyik alternatívája, netán konkurense, hanem egy vadonatúj eszköz számunkra, ami hatással volt az orsógyártásra és botgyártásra egyaránt. Ahogy a monofilt nem lehet teljesen helyettesíteni, ugyanúgy a fonott sem helyettesíthető semmivel – nagyon sok esetben ez az egyetlen és legjobb választás.
A fonott zsinórok színe már nem jelent annyira éles kérdést, mint a monofil zsinóroké. Mivel ez a zsinór úgysem átlátszó, a halak látják, és vagy érdekli őket, vagy nem… A gyártók mindenesetre igyekeznek bennünket megnyugtatni azzal, hogy zsinórjaikat feketére, szürkére vagy sötétzöldre festik, de én például az élénksárga zsinórokkal is ugyanolyan jól fogok – nem látom tehát jelentőségét a zsinórok színének.
A fonottak esetében gyakoribb probléma szokott lenni a ráírt mérethez képest túl vastag átmérő. Adott mondjuk egy 0,20-as méret, és bármilyen furcsán hangzik, ez egyik zsinórnál vastagabb is lehet, míg másiknál vékonyabb. A válasz a zsinór fonatának profiljában rejlik – találunk laposabb profilú zsinórokat, illetve teljesen kör keresztmetszetűeket. Tehát egy puszta termékleírás alapján választott zsinórról (pl. katalógusból) utólag kiderülhet, hogy messze vastagabb, mint amire számítottunk. Egy biztos mód van a helyes választásra: kézbe kell venni a terméket, fizetés előtt.
Megállapíthatjuk, hogy rendszerint a minőségi fonottak tudják pontosan követni a ráírt méretet, vagy olykor vékonyabbak is annál, ami számunkra határozott előny. Ezzel szemben, az olcsóbb fonottak szinte törvényszerűen vastagabbak a rájuk írt méretnél – és kissé ellentmondásosnak tűnik, de általában könnyebben is szakadnak.
A fonott zsinór öregedésének leglátványosabb jele a „szálkásodás". A drágább fonottak esetében ez körülbelül egy éves használat után jelentkezik, az olcsóbbaknál pedig akár néhány horgászat után is. Itt pedig már a kopásállóság kérdését is feszegetjük: a fonottak amilyen nagy szakítószilárdsággal bírnak, éppen olyan sérülékenyek, ha nagyon köves-sziklás környezetben használjuk őket (pl. part menti süllőzés a Dunán) – gyorsan kiszálkásodhatnak, és ettől kezdve roppant könnyen szakadnak is.
Egy jó fonott az olcsóbbak közül: Carbon X – a szép zöld szín külön dicséretet érdemel! |
Ugyanaz, fehérben |
Mikor használjunk fonottat és mikor monofilt? Nos, a könnyűpergetésben, ahol a várható halak mérete sem igényel nagy szakítószilárdságot, egyértelműen a monofil lesz a helyes választás. Ráadásul a monofil által produkált nyúlás ilyenkor bennünket segít: a kisebb halak sem rázzák le olyan könnyen magukat, fárasztáskor a monofil pedig egyfajta erőgumiként is dolgozik – felfogja a kirohanásokat, elnyeli a rándításokat, és mindig enged egy picit, ha már minden pattanásig feszült. Nagyon köves, sziklás folyókon és patakokon is csak monofilban gondolkozzunk. Végül pedig egy személyes javasat: a monofil ára ma már megengedi, hogy a legdrágábbat válasszuk – ne spóroljunk ezen!
Középnehéz vagy nehéz pergetésben a fonott zsinór lesz elsőszámú eszközünk, nyúlásmentessége és magas szakítószilárdsága ilyenkor pótolhatatlan. Elsősorban a 0,16 – 0,20-as kategóriában gondolkozzunk, ultranehéz pergetés esetén pedig nem túlzás a 0,30 – 0,35-ös méret sem. És bizony nagy szerencsénk van, ha pergetőorsónk több pótdobbal is meg van áldva – így külön dobra mehet a monofil, külön a fonott, és plusz egy dob az extravastag fonottnak. Ez az ideális állapot!
Kapcsolódó termékek: 
Titan Smoke | 
Carbon X White | 
Erson Taifun |
Carbon X | 
Extreme | 
Specialist Pike |
))
))
))
))
))
))
))
))
))
))
))
))
))
Európai Uniós Pályázataink